Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Dobos Irma: Than Károly (1834–1908) ásványvíz-elemző módszere

60 Than Károly (1834-1908) ásványvíz-elemző módszere Dobos Irma 1027. Budapest, Margit krt. 44., e-mail: dobos.irma@upcmail.hu Kivonat: A XIX. században, a nagy felfedezések időszakában az elméleti, a gyakorlati tudományos munkák és módszerek, to­vábbá a technikai vívmányok sokszínűsége között kiemelkedik Than Károly kémikus munkássága. 1834-ben Óbecsén (ma Szerbia) született és előbb gyógyzerész gyakornoki munkát vállalt, majd Bécsben bölcsészhallgató, ahol 1858-ban kémiából doktorált, később magántanári képesítést szerzett 1860-tól a pesti egyetem kémiai taszékén rendes tanár. Than Károly a kémiát magas szinten és majdnem minden ágát művelte. Nevéhez számos kiváló és ma is használatos módszer fűződik, de ezek közül ki kell emelni az egyik legjelentősebbet, amelyről 1864-ben a Magyar Orvosok és Természetvizs­gálók marosvásárhelyi nagygyűlésén előadott. Azért javasolt egy új eljárást az ásványvizek „valódi alkatának" megis­merése miatt, hogy az 1000 súlyrész vízben foglalt mennyiségeken kívül az elemi alkotók, az ionok viszonylagos vegyér­tékeit is ki kell fejezni. Szerinte ezzel a különféle ásványvizek alkotói összehasonlíthatók, és a valódi alkotók ionokban ki­fejezve, kimutathatók. Kiváló munkáját hosszú ideig párhuzamosan használták az elemzők a sókban kifejezett elemzési adatokkal, még maga Than Károly is a saját elemzéseinél. 1929 után viszont már kizárólag három oszlop szerepel a víz­elemzéseknél az 1000 mg/literben az alkotók mennyisége mg-ban, az egyenérték mg-ban és a Than-féle egyenérték %­ban. Amennyiben 20 eé. % vagy ennél nagyobb az érték, akkor abból kiolvasható a víz jellege ugyanakkor egy másikkal is összehasonlítható. Már Than Károly felhívta a figyelmet az ásványvizek fontos gyógyászati szerepére, mert annak elő­feltétele az ásványvíz vegyi összetételének pontos ismerete. ásványvíz, só, ion, szén-oxid-szulfid, egyenérték-százalék, elektrolitos disszociáció, Tagja volt a főrendiháznak, halála miatt a bárói címet már csak fiai örökölték. Kezdeményezésére és anyagi támogatá­sával 1895-ben indult el az első magyar nyelvű kiadvány, a Magyar Chemiai Folyóirat (5. kép). Budapesten 1908. július 8-án halt meg, a Kerepesi temetőben temették el (6. kép) (Beck 2008).. Kulcsszavak: Bevezetés A XIX. század a nagy felfedezések időszaka, s a sok tudományos és technikai eredmény megalkotása több magyar kutató nevéhez is fűződik. Nagy előrelépés volt ebben az időszakban a mélységi ásványvíz-feltárás, és az ott alkalmazott különböző műszaki megoldás. Ezzel volt kapcsolatban Than Károly későbbi munkássága is, de ezt megelőzte nagy felfedezése, éspedig az ásványvíz össze­tételét nem sókban, hanem az alkotókat ionokban java­solta megadni, és éppen ezért az 1800-as évek második felétől hazánkban és még több országban fokozatosan, de különösen a XX. században a víz jellegét a Than-féle egyenérték %-ban határozták meg. Dolgozatunkkal kizá­rólag arra a kitüntetett, nemzetközileg is elismert helyre kívántuk Than Károlyt helyezni, amelyről kortársai elfe­lejtkeztek. A korabeli irodalomban csak Ilosfalvy Lajos elemezte és értékelte e nagyszerű munkáját kiemelve, hogy az orvosok a megszokott egyszerűbb elemzési mó­dot nem tudták könnyen felcserélni a bonyolultabbal, ez­ért nem is támogatták Than Károly javaslatát (Ilosvay 1893).. . Az életút Than Károly (/. kép) 175 évvel ezelőtt 1834. december 20-án Óbecsén (ma Szerbia) született egy elszegényedett szepességi eredetű nemesi családban. Ősei Elzászból ván­doroltak be Magyarországra a 17. század elején. Idősebb testvére Than Mór (1828-1899), aki a 6. a családban, ő tör­ténelmi festészetünk egyik kimagasló alakja. Óbecsén a szülőházat (2. kép) a két nagynevű testvér emléktáblája (3. kép) díszíti. A kémiát akkor szerette meg, amikor részt vett a szabad­ságharcban, és Nagyszebenben a lőporgyártással találko­zott. Több vidéki városban gyógyszerésznél gyakornokos­kodott, majd Bécsbe ment orvostan-hallgatónak, de átirat­kozott egy év után bölcsészhallgatónak. Itt Redtenbacher (1810-1870) professzor magán-asszisztensévé fogadta, és 1858-ban a kémia doktorává avatták. Ösztöndíjjal Heidelbergbe ment, ahol fizikát G.R. Kirch­hofftól, matematikát M. Cantornál, és kémiát a hírneve tető­pontjához közeledő R.W. Bunsennél hallgatott.. Bécsbe visszatér (1859), ahol tanársegéd, és 1860-ban magántanári képesítést szerez. A pesti egyetem pályázatát elnyeri (4. kép) és nyilvános rendkívüli tanár, majd 1862­ben rendes tanárrá nevezik ki. A Magyar Tudományos Aka­démia tagja. Az 1875-76. tanévben az egyetem rektora. itiAS k .V Ii * < I. \ 1. kép. Than Károly (1834-1908) arcképe Tudományos eredmények Than Károly a kémiát magas szinten, és annak majdnem minden ágát művelte. Nevéhez számos új módszer és ered­mény fűződik (a máig használt analitikai mérőoldat faktor­beállító anyagának, a kálium-bikarbonátnak és a Than-só­nak nevezett kálium-bijodidnak a bevezetése). Ő javasolta 1864-ben elsőnek a vízelemzések eredmé­nyeinek ion formában való megadását, jóval az Arrhenius­féle ionelmélet megalkotása (1887) előtt. Korát megelőző munkáját 1864-ben a marosvásárhelyi Orvosok és Termé­szet-vizsgálók nagygyűlésén adta elő, amely 1865-ben meg

Next

/
Thumbnails
Contents