Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

153 nem minden esetben nőttek ezek az értékek a rendüség növekedésével. Ennek okaként a fizikai diszturbancia mértékét jelölték meg (jelen esetben a vízgyűjtő területen bekövetkezett bozóttűz), mely minden folyószakasz esetén eltérő mértékű volt. Németh és Vízkelety (1977) a Zala algaközösségeinek minőségi és mennyiségi vizsgálatát végezték 1972-1976 között. A kutatás során 125 kovaalga fajt határoztak meg a folyó különböző szakaszain, valamint minden mintavételi ponton fajszám, diverzitás és egyenletesség értékeket számoltak. A tanulmány négy mintavételi helyet jelöl meg, amelyből két hely adatai (összesen 4 mintavételi időpont) összehasonlíthatók általunk elemzett két Zala mintavételi pont adataival, mivel ezek a helyek folyó harmadrendű szakaszán helyezkedik el. Az adatok összevetése után elmondható, hogy a fajszám esetében nagyobb értékeket találtunk az általunk vizsgált folyószakaszokon, mint a 70-es években Németh és Vízkelety. A diverzitás értékeket illetően is növekedés tapasztalható a 70-es évek értékeihez képest, egy mintavétel kivételével. Az egyenletesség értékek viszont az ellenkezőt mutatják, a Németh és Vízkelety által számított értékek egy kivételével magasabbak voltak, mint az általunk elemzett mintavételi pontokon. A Víz Keretirányelv egységes alapokon (elsősorban ökológiai alapokon) szabályozza a felszíni vizek menynyiségi és minőségi védelmét. Jelenlegi tipológiája nem veszi közvetlenül figyelembe a vízfolyások rendűségét, vízgyűjtő terület mérete azonban szerepel a kategorizálásban. A nagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyások magasabb rendűek, tehát ezen adatok egymásnak megfeleltethetők - követve a modern limnológia felfogását - így a tipológia biológiai validálásánál ez is figyelembe vehető. Irodalom Acs, E (2003): Az ökológiai minősítés kérdései 2003. Epilitikus kovaalgák. VKI jelentés Horton, R E. (1945): Erosional development of streams and their drainage basins: hydrophysical approach to quantitative morphology. Bull. Geol. Soc. Am., 56: 275-350. Kiss, Zs. (2004): Hét Balaton-felvidéki patak kovaalga flórájának vizsgálata néhány környezeti paraméterrel összefüggésben. Diplomadolgozat. VE Limnológia Tanszék Kovács, Cs., Kiss, Zs. & Padisák, J. (2004): Balaton környéki kis vízfolyások diatómáinak florisztikai és mennyiségi vizsgálatai. Hidrológiai Közlöny 84: 65-68. Kovács, Cs., Padisák, J. & Ács, É. (2005): A bevonatlakó kovaalgák alkalmazása a hazai kisvízfolyások ökológiai minősítésében. Hidrológiai Közlöny 85: 64-67. Kovács, Zs. (2006): A Víz Keretirányelv néhány tipológiai elemének alátámasztása a magyarországi folyóvizek fizikai-kémiai paramétereivel. Diplomadolgozat. VE Limnológia Tanszék Molloy, J. M. (1992): Diatom communities along stream longitudinal gradients. Freshwater Biology 28: 59-69. Nagy, Zs. (2005): Víz Keretirányelv végrehajtása a tipológia és víztest kijelölés területén- összehasonlító elemzés Csehország és Magyarország példáján, felszíni vízfolyások esetében. Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Orsz. Vándorgyűlés. 2005. július 6-7. Nyíregyháza Németh, J. & Vízkelety, E. (1977): Ecological investigations on the algal communities in the catchment area of River Zala. I. Acta Botanica Hungarica23: 143-166. Pór, G., Sára, Z, Padisák, J., Grigorszky, I. & Borbély, Gy. (2000): Előzetes vizsgálatok az Aszófői-séd kovaalgáinak felméréséhez. Hidrológiai Közlöny 80: 377-378. Robinson, C.T.Rushforth, SR. & Minshall, W.G. (1994): Diatom assemblages of streams influenced by wildfire. J. Phycol. 30:209-214. Shannon, C. E. c6 Wiener, W. (1945): The Mathematical theory of Communication. University of Illinois Press, Urbana, 125 pp. Stevenson, R. J. (1984): Epilithic and epipelic diatoms in the Sandusky River, with emphasis on species diversity and water pollution. Hydrobiologia 116: 161-175 Szabó, K, Kiss, K. T„ Ector, L., Kecskés, M., Ács, É. (2004): Benthic diatom flora in a small Hungarian tributary of River Danube (Rákos-stream). Arch. Hydrobiol. Suppl. Algological Stud. 111:79-94. www.euvki.hu http://www.minitab.com/products/qualitvcompanion/demo/ Diversity and species number of diatom communities along stream longitudinal gradients L. Tóth, Cs. Stenger-Kovács Abstract: Diatoms are considered as an appropriate indicator group for assessment of ecological status of rivers and are used for status assessment within the Water Framework Directive. In this study, diatom data (species number, Shannon diversity and evenness) from 683 sites in Hungary were comapred to stream order numbers. Stream orders of the sampling sites was established with ArcView GIS 3.2. Both Shannon diversity (r=0.426; p <0.001) and species number (r=0.231; p <0.001) correlated significantly with the stream order. For average species number and the arithmetic mean of diversity correlations were even higher (r>0.9). When establishing threshold criteria for reference state stream order must not be neglected. Keywords: diatoms, species number, diversity, evenness, stream order, Water Framework Directive.