Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. Eredmények Fajkészlet Az 5 vizsgált élőlénycsoportból összesen 167 fajt azonosítottunk, melyek összes egyedszáma 12570 volt. Számos faj a legtöbb élőhelyen nagy relatív abundanciával fordult elő (pl.: Anacaena limbata, Cloeon dipterum), míg mások kevés mintavételi helyen, de nagy egyedszámmal jelentek meg (pl.: Platambus maculatus, Aphelocheirus aestivalis, Hydropsyche saxonica, Beraeodes minutus). A fajok többsége ritka előfordulásúnak bizonyult. Az élőhelyi változók hatása A kanonikus korreszpondencia elemzés alapján csak néhány élőhelyi változó hatása bizonyult szignifikánsnak (p<0,05) a BP közösségek térbeli eloszlására, ezek rendre a gyékényes-nádas vízi vegetáció, a hőmérséklet, a vízáramlás sebessége, a nitrit ion koncentráció és a vízszélesség (2/A. táblázat, l/A. ábra). Az EPT közösségek eloszlására a következő változók esetében volt szignifikáns (p<0,05) hatás kimutatható: a víz vezetőképessége, a megalitál aljzat típus, a vízáramlás sebessége, a lágyszárú és a fás parti vegetáció (2/B. táblázat, 1/B. ábra). Az aljzat minősége (homok és FPOM) és az alámerülő hínáros vízi vegetáció ugyan befolyásolja az eloszlási mintázatokat, de e kapcsolatok nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak (2/A. táblázat, 2/B. táblázat). A diagramokon két nagy csoportot különíthetünk el az élőhelyek tekintetében, melyek ellentétes pozíciót vesznek fel (1/A,B ábra): (1) a gyors áramlású, állandó vízjárású ritrális (vö. Dévai et al. 2001) szakaszokat (pl.: Sárvíz, Szentjakabi-patak, Eger-víz Monostorapátinál) és (2) a lassú áramlású, vízi növényzettel gazdagon benőtt flebális (vö. Dévai et al. 2001) szakaszokat (pl.: a Lesence, a Szévíz Pölöskénél, az Eger-víz Szigligetnél). 2. táblázat: A CCoA elemzésben szereplő élőhelyi változók rangsora a BP (A), ill. az EPT (B) közösségekre gyakorolt hatásuk alapján („forward selection"). Kum. var.: kumulatív variancia; var %: az egyes változók százalékos részesedése az összes varianciából (A: 3,68, B: 3,21); pérték: a Monte Carlo permutációs teszt szignifikancia szintje. (A) Kód Név kum. var. Pvar. % érték C13 vízi vegetáció: gyékény/nád 0,54 14,7 0,002 T hőmérséklet 0,89 9,5 0,002 C18 vízáramlás sebessége 1,21 8,7 0,030 N02 nitrit ion koncentráció 1,55 9,2 0,002 SU vízi vegetáció: alámerülő hínár 1,83 7,6 0,068 C16 vízszélesség 2,12 7,9 0,022 PS aljzattípus: pszammál (homok) 2,38 7,1 0,078 (B) Kód Név kum. var. Pvar. % érték vezkép víz vezetőképessége 0,48 15,0 0,002 MeL aljzat típus: megalitál (40 cm kövek) 0,89 12,8 0,002 C18 vízáramlás sebessége 1,26 11,5 0,006 C14 parti vegetáció: lágyszárú 1,55 9,0 0,020 CU parti vegetáció: fa 1,82 8,4 0,038 FP aljzattípus: FPOM 2,02 6,2 0,068 A ritrális szakaszok diagramokon (l/A, B ábra) való helyzetét a BP közösségek esetén a vízáramlás sebessége és a homokos aljzat, míg az EPT közösségek esetén szintén a vízáramlás sebessége, valamint a partmenti fás vegetáció és a megalitál (40 cm-nél nagyobb átmérőjű köves, sziklás) aljzat határozza meg. A flebális vizek a BP közösségek esetén a hőmérséklettel, illetve a gyékényes-nádas parti vegetációval, míg az EPT közösségek esetén a vezetőképességgel és a FPOM (finom szemcsés szerves törmelék) aljzattal mutatnak pozitív összefüggést (l/A, B ábra). Diszkusszió A számos vizsgált, az élőhelyet közvetlenül jellemző élőhelyi változó közül csak néhánynak sikerült a makrogerinctelen közösségekre gyakorolt erős és szignifikáns hatását kimutatni. Számos tanulmány szerint a víz áramlási sebessége és azok a medermorfológiai paraméterek, melyek korrelálnak vele (pl.: a mederszélesség, lejtés, aljzat összetétele) magyarázzák legjobban a makrogerinctelen közösségek szerkezetének kialakulását (pl.: Pardo és Armitage 1997, Pastuchová et al. 2008, Sandin 2003, Wiberg-Larsen et al. 2000). A vízáramlás közvetlen fizikai erőhatást fejt ki a vízben élő szervezetekre, és hatással van számos, a vízfolyást közvetlenül jellemző paraméterre, mint például az aljzat összetételére, a táplálék mennyiségére és az oldott oxigén tartalomra (Sandin és Johnson 2004). Kevesebb tanulmány (pl. Hughes 2006) mutatta ki a víz vezetőképességének közvetlen szerepét a közösségek szerveződésében. Ugyanakkor számos közlemény (pl. Sandin és Johnson 2004, Gibbins et al. 2001) említi azoknak a vízben oldott szervetlen ionoknak a szignifikáns hatását, melyek korrelálnak a víz vezetőképességével. A vízi vegetáció hatása jelentősebbnek bizonyult a BP közösségek szerveződésében, mivel e fajok életmódjukat tekintve jobban kedvelik a növényzetben gazdag, lassabb folyású vizeket. Eredményeinket alátámasztja Malmqvist és HofJ'sten (2000) munkája, melyben azt találták, hogy a vízi vegetáció mennyisége fontos szerepet játszik a bogár és poloska fajok elterjedési mintázatában. Ugyanakkor az EPT közösségek szerkezetének kialakulásában jelentősebb szerepe van a part menti vegetáció nyitottságának, mely összefüggést mutat a patak méretével (Vannote et al. 1980). Doisy és Rabeni (2001) azt találták, hogy a kérészek, az álkérészek és a ragadozó tegzesek a hidegebb, kisebb tápanyagtartalmú, növényzetben szegény és nagyobb lejtésű, gyorsabban áramló vizeket kedvelik. A bogár és poloska, illetve kérész, álkérész és tegzes együttesek térbeli eloszlási mintázatait különböző tényezők határozzák meg, melyek kevéssé fednek át. Ezek ismeretében indokolt a két faunafrakció szétválasztása és külön elemzésekben történő vizsgálata. Ugyanakkor mindkét csoport esetében az élőhelyi változók és a fajegyüttesek együttesen ugyanazokat a víztértípusokat (ritrális és flebális vizek) különítették el. Munkánkban bemutattuk, hogy az élőhelyet közvetlenül jellemző háttérváltozóknak a fajegyüttesek szerveződésére gyakorolt hatása jelentős. Ugyanakkor e lokális változók összefüggést mutatnak a táj használatra vonatkozó, ill. a vízgyűjtő léptékben ható környezeti jellemzőkkel (Sandin és Johnson 2004). Ezek alapján, a lokális és a nagy térléptékben ható tényezők együttes vizsgálata szükséges a közösségek szerkezetét formáló hatások és hatásmechanizmusok pontosabb megértése érdekében.