Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

137 10 0.4 0.3 Q. cd 3 0.2 oá 0 01 0.1 0.0 4 6 Idő (nap) 10 1. ábra Algák hatása a púpos békalencse (Lemna gihha) biomasszájára (A) és növekedési rátájára (B) A hibasávok az eredmények szórásai, n=3. Változások az elemösszetételben 2. Táblázat. A békalencsék elemkoncentrációja a Lemnaalga kokultúrában és a tápelemvisszapótlásos kísérletben (mg g"

1 száraztömeg). Kezelés N P Fe Mn Lemna-alga kokultúra Kontroll 40,6 13,9 0,094 0,106 Algakezelés 19,7 6,5 0,075 0,067 Tápelemvisszapótlásos kis. Kontroll 39,1 9,9 0,054 0,068 N hiány 9,1 P hiány 4,9 Fe hiány 0,008 Mn hiány 0,006 Teljes tápelemhiány 8,5 6,0 0,002 0,027 A kontroll békalencse kultúrákban a tápelemek (N, P, Fe, Mn) koncentrációja a tápoldatban 6 nap után is csak mérsékelten csökkent. Azonban az algakezelt kultúrákban a fenti tápelemek koncentrációja drasztikusan csökkent. (2. ábra). A tápoldat koncentrációja az alábbi érték alá csökkent: N>0,4 mg l"

1 ; P, Fe, Mn>0.01 mg 1"' . Algakezelésnek kitett akváriumokban 3 nap elteltével az oldat pH-ja 10 fölé emelkedett, míg a kontrolikultúráké enyhén 7,0 alá sűlyedt. Az algakezelésnek kitett békalencsék szöveti N, P, Fe és Mn koncentrációja 51 %, 53 %, 21 % és 37 %-kal csökkent a kontrollhoz képest. (2. táblázat). Tápelm-visszapótlásos kísérlet A Lemna, kultúrák növekedését nitrogénhiány gátolta legerősebben, ezt követően a magas pH, majd a foszfor- és a mangánhiány (72 %, 52 %, 51 %, 47 %, 18 %-os növekedésgátlás) Az összes nevezett limitáló tényező szignifikánsa csökentette (P<0.05-0.001) a békalencsék növekedését. A kultúrák klorofill-tartalma még érzékenyebben jelezte (97%, 81%, 78%) a N, Fe- és a P- hiányt. (J. ábra). A kezelés utolsó napján a vizsgált limitáló tényezők még drasztikusabban gátolták a növényeket. (4. ábra). Teljes tápelemvisszapótlás hatására a békalencsék elemkoncentrációja 4,3; 2; 6,5 és 11 szeresére növekedett a N, P, Fe és Mn hiányos oldatokon növőkéhez képest. (2. táblázat). Idő (nap) 2. ábra. Algakezelés hatása a tápoldat nitrogén- (A) foszfor(B) és vaskoncentrációjára (C) Lemna-alga kokultúrákban. A hibasávok az eredmények szórásai, n=3. Diszkusszió Algakezelés hatására a víz tápelemösszetétele jelentősen megváltozott. Az algák a kezelés 6. napjától az oldatban levő tápelemeket (N, P, Fe) a békalencsék minimális növekedéséhez szükséges szint alá csökkentették le (Steinberg 1946, Landolt, 1986). A víz pH-értéke pedig az algák aktivitása miatt olyan mértékben megemelkedett, ami már kedvezőtlen volt a békalencsék optimális növekedéséhez (Mclay 1976). Terepviszonyok között hasonlóan magas pH értéket mértek szubmerz hínár-állományok továbbá szennyvíztisztító algás tavak víztestei-