Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
1. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán
47 vízgyűjtő-részén lévő időszakos kisvízfolyások által szállított- vagy nem szállított vízhozamok már nem befolyásolják számottevően a makói szelvénynél mért értékeket (Konecsny et al. 2006). 3. A kisvizes időszakok kialakulása A kisvízi események döntően időjárási (meteorológiai szárazság) és hidrológiai okok (hidrológiai szárazság) miatt alakulnak ki, amit a természetföldrajzi jellemzők mellett az emberi tevékenység is befolyásolhat (Konecsny 2004). A kisvizes időszakokat csapadékhiányos időszakok előzik meg, vagyis olyan időszakok, amikor a lehulló csapadék-mennyiség kisebb az időszakra vonatkozó sokévi közepes mennyiségnél. A térségben a csapadékhiányos-száraz-kisvizes időszakok kialakulását alapvetően a hosszú ideig stabilan száraz légtömegekkel jellemezhető anticiklonok jelenléte váltja ki (Stanciu 2007). A csapadékhiányos éveket, a lehullott csapadék mennyiség átlaghoz viszonyított hiányának mértéke szerint, általában három kategóriába szokták sorolni. A Topor (1964) által kidolgozott szempontok szerinti minősítés alapján 100 mm feletti csapadék esetén csapadékos hónapról, 40-100 mm közötti csapadék esetén átlagos hónapról, 40 mm alatti csapadék esetén aszályos hónapról beszélünk. Egy másik besorolás a havi csapadékösszeg érték valószínűségét figyelembe véve, a következő kategóriák különböztethetők meg: közepesen száraz (60-80 %), száraz (80-90 %) és szélsőségesen száraz (90-95 %) (Adler-Ungureanu 2006). Az aszály mérőszámára többféle javaslat született, ilyenek: a Palmer-féle Aszály Erősségi Index (PDSI), a Standardizált Csapadék Index (SPI), a Szelj anov-féle hídrotermikus koefficiens, a Budyko ariditási tényezője, a Pálfai-féle Aszály Index (PAI) (Pálfai 2002, Dunkel 2009). Ez utóbbit használja a VITUKI a havi vízgazdálkodási tájékoztató készítésénél is. A PAI értékei meg lettek határozva hosszú idősorokra, Tisza-völgyi átlagokra is. Ennek alapján megállapították, hogy kiemelkedően aszályos évek voltak 1952 és 1990. A Maros vízgyűjtő területén a hegyvidékre és az Erdélyi-medencére hulló csapadékmennyiség jelentősen eltér. Az Erdélyi-medencében és egyes kisebb hegyközi medencékben is mindössze 500-650 mm az évente átlagosan hulló csapadék, a magasabb hegyvidéken ennél 50-150 %-kal több jellemző (Konecsny 1997, 1999). A csapadékhiányos években 2-4-szer kisebb az évi csapadékösszeg, mint a legcsapadékosabb években. Függetlenül azonban a mennyiségtől, sokévi átlagban május-július hónapokban következik be a maximum, majd szeptembertől mintegy megfeleződik a csapadék mennyisége és fokozatosan csökken február-március hónapokig, amikor az évi minimum jelentkezik. Az aszályos időszakokban, majdnem minden hónapban átlag alatti értékek jellemzőek, és sokszor a legcsapadékosabb nyári hónapokban is hiányzik a csapadék. A vízhiányhoz nyáron hozzájárul a magas léghőmérséklet miatti jelentős párolgási többlet, illetve télen a hó formájában hulló és az alacsony hőmérséklet miatt elraktározódó csapadékmennyiség. A Maros vízgyűjtő területén 1951-2007 között csapadékhiányos évek voltak 1953, 1961, 1963, 1982, 1983, 1986, 1987, 1990, 1992, 2000, 2003. Példának mutatjuk be az 1963. július és 1964. március időszakban kialakult csapadék-viszonyokat, amikor kilenc hónapból legfeljebb 2-3 hónapban volt átlagos vagy azt meghaladó csapadékmennyiség, míg a többi 6-7 hónapban átlagosnál kisebb értékek voltak (Konecsny 1997 adatai alapján), így a bemutatott 4 meteorológiai állomás esetében (Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Bányahavas, Gyulafehérvár) a csapadékhiány 45 mm és 164 mm között változott, ami a felszíni táplálás és ezért a lefolyás csökkenéséhez, majd szüneteléséhez vezetett (/. ábra). Päduraru et al. (1974) szerint - 1963. augusztus 23. és szeptember 6. között 14 napig, november 24. és december 4. között, a Maros vízgyűjtő területén 11 napig nem mértek 1 mm-t meghaladó csapadékot. Szélciyudiariieiy/QloriKkiSeajesc . - • 1963.07-64.03 —O sotów XII 120 100 80 60 40 20 Mmsrááitely/Eigu-Mre; VII VIII B»iyaínv>r,/B6i$oaia 11963.07-64.03 Cfepadékhiány-164 mm Qsokéw MII XII 1. ábra. havi csapadékösszeg (mm) alakulása és a kummulált csapadékhiány egy hosszú kisvízi időszakban a vízgyűjtőterületen lévő négy meteorológiai állomásnál A hó-vízkészlet és a minimális vízhozam közötti öszszefüggések vizsgálatával a Maros Makó vízgyűjtőn egy adott időpontban meglévő hóvízkészletet vettük figyelembe, eltekintve az időszakban lehullott eső- és a hóolvadást befolyásoló léghőmérséklet alakulásától. Az 1987 -2007. időszakra vonatkozóan a folyók hőiével való táplálása szempontjából releváns december-május időszak hó-vízkészlet adatait használtuk fel. A hó-vízkészlet és kisvizek közötti összefüggés erősségét jelző korrelációs együtthatókat az évre, a két félévre (tenyészidőszaki, hideg félévi), a négy évszakra (tél, tavasz, nyár, ősz) és öt hónapra (január, február, március, április, május), illetve néhány jellemző naptári napra vonatkozóan számítottuk. A Maros Makó feletti vízgyűjtőterületén a hóvízkészlet és minimális vízhozam közötti összefüggések korrelációs együtthatóinak közepes értéke r 4t l= 0,271 volt (/. táblázat). A kapcsolat pozitív irányú, tehát nagyobb hó-vízkészlet esetén nagyobb a kisvízhozam, kisebb hó-vízkészlet esetén kisebb a kisvízhozam. Ezeket a viszonylag gyenge kapcsolatokat jelző kis korrelációs együttható értékek újra azt a tényt bizonyítják, hogy a vízjárást befolyásoló tényezők együttesen hatnak és egy adott időszakban, adott hóvízkészlet megléte önmagában nem meghatározó a folyó táplálásának mértéke szempontjából, a fo-
