Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

129 In memóriám Nógrádi Tamás (1925-2009) 'Schöll Károly - 2Robert L. Wallace '(MTA Magyar Dunakutató Állomás- - 2(Ripon College, Ripon, WI, USA) Prof. Thomas Nogrady (Nógrádi Tamás) hidrobiológus, szerves kémikus, fíziológus, egyetemi tanár, számos tudományos közlemény és könyv szerzője, szerkesztője, a kerekesférgek (Rotifera) világszerte elismert szakértője 2009. július 23-án, súlyos betegségét követően örökre eltávozott körünkből. Nógrádi Tamás 1925. október 16-án született Budapesten. Neve eredetileg Schödl Tamás volt, ezt 1945-ben Nógrádi Tamásra, 1957-ben Thomas Nogrady-ra változtatta. Tudományos életútját kémikusként kezdte, 1948-ban vegyész diplomát szerzett a budapesti Pázmány Péter (ma Eötvös Loránd) Tudományegyetemen. 1950-ben szerves kémiából doktori fokozatot szerzett a Műszaki Egyetemen, majd 1956-ig kutató vegyészként dolgozott a Gyógyszerkutató Intézetben. Az 1956-os forradalom leverését követően Ausztriába menekült, ahol a Rockefeller Alapítvány támogatásával a Bécsi Egyetem Kémiai Tanszékén dolgozott. 1957ben Kanadába emigrált, kanadai állampolgárságot szerzett. 1957-től 1969-ig a Montreali Egyetemen dolgozott, ahol 1970-ben kinevezték a Szerves Kémiai és Biokémiai Tanszék professzorává. 1984-től a Kingstoni Queens Egyetemen is tanított. Tudományos életútjának legjelentősebb részét vegyészként és biológusként a Kingstoni Egyetemen töltötte, miközben orvosi kémiát, neuroendokrinológiát, biokémiát, szerves kémiát és vízi ökotoxikológiát tanított. Tudományos érdeklődése ezen kívül a gerinctelenek élettanára, a limnológiára, a numerikus taxonómiára és az ökológiára is kiterjedt. Közel 70 tudományos publikáció és számos könyv szerzője. Vegyész végzettsége ellenére, kedvtelésből a kerekesférgek rendszertanával és ökológiájával is foglalkozott, sőt, nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos eredményeinek jelentős részét ezen a területen érte el. 13 éves korában egy kis mikroszkópot kapott ajándékba, ezt követően kezdte meg a lakóhelyéhez közeli vizek kerekesférgeinek vizsgálatát. Az első, kerekesférgekkel foglalkozó publikációja 1939ben, mindössze 14 éves korában jelent meg (Schödl, 1939). A kezdeti nehézségek miatt felvette a kapcsolatot az akkor már a kerekesférgek nemzetközi hírű szakértőjének számító Varga Lajossal, aki mentorává vált, majd egészen Varga 1963-ban bekövetkezett haláláig élénk levelezésben maradtak. (Varga Lajos, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, a magyar zoológia és hidrobiológia kiemelkedő alakja.) Nógrádi Tamás a magyarországi szikes vizek vizsgálatába is fiatalon bekapcsolódott, kutatási eredményeit a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályában, mint annak aktív tagja, rendszeresen ismertette. 1990-es nyugdíjazását követően is folytatta munkáját, ekkor születtek meg legnagyszerűbb közleményei, szerzőként és szerkesztőként egyaránt. Kerekesférgekkel kapcsolatos munkásságának egyik legjelentősebb részét az új határozó-sorozat képezi, amelynek készítésében szerzőként és szerkesztőként is közreműködött. Első szerzője a kerekesférgek biológiájával foglalkozó bevezető kötetnek (Nogrady et al. 1993), ezen kívül a sorozat számos további kötetének szerkesztőjeként: 2. kötet: The Lecanidae; 3. kötet: The Notommatidae and the Scaridiidae (a Notommatidae határozó első szerzője); 4. kötet: The Proalidae; 5. kötet: The Dicranophoridae and the Ituridae; és Hendrik Segerssel együttműködve társszerkesztőjeként is közreműködött: 6. kötet: The Asplanchnidae, Gastropodidae, Lindiidae, Microcodidae, Synchaetidae, Trochosphaeridae and Fiiina. Az első, bevezető kötet új, javított kiadásában is jelentős részt vállalt (Wallace et al. 2006). Nyugdíjazása lehetővé tette számára, hogy művészi képességeit is kamatoztassa, festményei számos kiállításon szerepeltek. A Kanadában töltött több mint fél évszázad ellenére Nógrády Tamás sosem feledte el eredeti hazáját, gyakran hazalátogatott, s rendkívül segítőkészen viszonyult a hozzá forduló magyar kollégáihoz. Halála hatalmas veszteség a magyar és a nemzetközi hidrobiológia számára. Válogatott limnológiai profilú irodalom: Nógrádi Tamás különlenyomat-gyüjteményét a Carnegie Természettudományi Múzeum Gerinctelen Zoológiai Gyűjteményének ajándékozta. A cikkek listája az alábbi honlapról tölthető le: http://iz.carnegiemnh.org/inverts/library.html Irodalom Schödl, T. 1939. A kétszárnyú sógor. Ifjúság és Elet 15: 80. Schödl, T. 1942. A tócsák világa. Búvár 8: 341-344. Nógrádi, T. 1956. Adatok a Fülöpszállás környéki szikes tavak limnológiájához. Hidrológiai Közlöny 36(2): 130-137. Nogrady, T. 1957. Beiträge zur Limnologie und Rädertierfauna ungarischen Natrongewässer. Hydrobiologia 9: 348-360. Nogrady, T. 1962. On the rotifera and limnology of an hungarian bog pond. Canadian Journal of Zoology 40: 677-684. Nogrady, T., R.L. Wallace, & T.W. Snell. 1993. Rotifera: Volume 1 Biology, Ecology and Systematics. Guides to the Identification of the Microinvertebrates of the Continental Waters of the World (Dumont, H.J., ed.). SPB Academic Publishers bv, The Hague, The Netherlands. 142 pp . Wallace, R.L., T.W. Snell, C. Ricci, & T. Nogrady. 2006. Rotifera: Volume 1 Biology, Ecology and Systematics (2nd ed.). Guides to the Identification of the Microinvertebrates of the Continental Waters of the World 23 (Segers, H., ed.). Backhuys Publishers, Leiden.