Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
127 A keszthelyi szennyvíztelep hatása a Kis-Balaton és a Balaton vízrendszerére (2005-2007) Sáringer-Kenyeres Dóra 1, Lőke Zsuzsanna 1, Korponai János 2, Bencsik Péter 3 'Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, 8360, Keszthely, Festetics u. 7. 2Nyugat-Dunántúli Környezetv. és Vízügyi Igazgatóság, Kis-Balaton Üzemmérnökség, 8360. Keszthely, Csík F. sétány 4. 'Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., Keszthelyi Szennyvíz Üzemvezetőség, 8360. Keszthely Vaszary K. u. 13. Kivonat: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert (KBVR) a Balaton vízminőség védelme érdekében hozták létre. A Rendszer tápanyagforgalmáról jól működő modelleket ismerünk, azonban a szerves anyag forgalommal kapcsolatosan ismereteink hiányosak. További jellemző, hogy a vízben jelentős a huminsavak aránya, amely a II. ütem területén növekszik. A szerves anyag forgalmi mutatók tekintetében vizsgáltuk, hogy a hagyományos módon (KOI) ill. a korszerűbb (TOC) módszerek közötti különbség milyen rejtett információkat hordozhat. Az eredmények azt mutatták, hogy a melegvizes időszakban (nyár-ősz), a KOI-val roncsolható szerves anyag aránya magasabb, ellentétben a téli időszakkal, amikor a huminanyagok dominálnak, így a KOI alapján alábecsülhető. A mintavételi helyek közötti különbségek is kimutathatóak a TOC-KOIc r regresszió alapján. Az Egyesített-övcsatorna vizének szerves anyag tartalma télen alacsonyabb, nyáron magasabb, mint a KBVR területén. Végső konklúzióként, arra a következtetésre jutottunk, hogy a Keszthelyi Szennyvíztisztító Telepről származó szervesanyag terhelés az Egyesített-övcsatornában felhígul, s a Kis-Balaton vízrendszerében eliminálódik. Kulcsszavak: Szennyvíztisztító Telep, Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer, TOC, KOIcr Bevezetés Barótfi (2000) nyomán a huminanyagok különleges helyet foglalnak el a vízminőségre ható anyagok között, azzal, hogy természetes eredetük révén a környezetre nem toxikusak, de más vegyülettel való kölcsönhatásuk során azokká válhatnak. Mindazokat a természetes eredetű szerves vegyületeket soroljuk ide, melyek a talaj kimosódása és a növényi anyagok bomlása révén érik a vizeket. Összes mennyiségük a természetes vizekben 0,5-5 mg/l között változik. A víz természetes színeződését okozzák. Ha a huminanyagok a vizekbe kerülnek, az ott jelenlevő egyéb szennyező anyagokkal reakcióba vihetők. Ezek az anyagok adszorpciós, mikrobiális és fotolitikus folyamatokkal bomlanak. A fotolízis során UV-sugárzást elnyelni képes anyagok bomlanak el, aminek következtében megváltozik a vízoszlop fényáteresztő képessége. Ez a folyamat jelentősebb az UV-B (280-320 nm) hullámhossz tartományban, mely a legnagyobb károkat okozhatja a biológiai rendszerekben. Anyag és módszer A Balatonba befolyó vizek útján jutó oldott szerves szén legnagyobb hányadát a Zala folyó szállítja (V.-Balogh et al., 2007), melyben a huminanyagok részesedése nagy, akár 75% (V. -Balogh et al., 2003). képet, a 210-es bukóéi a Fenéki-tóról, a z27-es, azaz a 21-T zsilipnél lévő állomás segítségével az egész Kis-Balatonról és a telepről együttesen érkező Balatonba lépő vízminőségét reprezentálja (/. kép). Az adatokat az R-statisztikai környezet, Rcmd programcsomag segítségével dolgoztuk fel (R Development Core Team 2009, John F. et al. 2008). Eredmények és értékelésük 1. kép. Mintavételi helyek Vizsgálatunk során 2005-től 2007 évig terjedő vízminőségi adatokat használtuk fel. A keszthelyi szennyvíztisztító telepről kifolyó (eo20) vízhozam és vízminőség, illetve a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer alábbi 3 mintavételi helyéről (zl 1, 210 és z27) származó vízminták BOI 5, KOI C r és TOC adatait dolgoztuk fel. Zll-es mérőállomás adatai a Zala folyóval érkező, majd a Balatonhídvégben összegyűlt víz minőségéről kapunk KOI C r átlag kon centrációk l/a. ábra. KOI C r átlagkoncentrációk (2005- 2007) TOC átlagkoncentrációk l/b. ábra. TOC átlagkoncentrációk (2005-2007) Az l/a. és l/b.) szerint a kémiai oxigénigényt és az összes szerves szént tekintve Hídvégen (zll), a bukóélen (210) és a 21-T zsilipnél (z27) ugyanolyan tartalmú víz folyhat be, avagy ki vízminőség szempontjából a nyári hónapban. Kiugró eltérést az Egyesített-övcsatorna (eo20) adatai mutattak. Magyarázata: a telepet elhagyó szennyvíz két útvonalon érkezik a Kis-Balaton vízrendszerébe: 1, Téli időszakban (okt. 15. - ápr. 15.-ig) közvetlenül az Egyesített övcsatornába engedik a tisztított szennyvizet. 2, Nyári időszakban (ápr. 15. - okt. 15.-ig) a szennyvizet a lápi kazettákra szivattyúzzák, majd belvízátemeléssel az Egyesített-övcsatornába kerül. A TOC és a KOI C r közti kapcsolatot vizsgálva az összes adatra, szignifikáns regressziót kaptunk (2. ábra).
