Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. Megállapítható, hogy a vízmélység függvényében az egyes vizsgált víztestek hőmérsékletei (7. ábra) között nincs jelentős eltérés. A felszínen minden víztestben magasabb hőmérséklet uralkodik, mely lefelé haladva fokozatosan csökken. A vegetációperiódus végére az alsó és a felső vízrétegek hőmérsékletének kiegyenlítődése figyelhető meg (2. táblázat). A mérések során a legkisebb változást a pH esetében tapasztaltuk (7. ábra). A mért értékek minden vizsgált víztestben és minden alkalommal a közel semleges-enyhén lúgos tartományba estek (pH: 7,0-8,4) és sem az egyes mintavételi helyeken belül, sem az egyes mintavételi pontok között nem mértünk jelentős különbséget. A vízfenék irányába haladva a pH értékek kismértékű csökkenése tapasztalható (7. táblázat). A vizsgált víztestek oldott O2 tartalmát (7. ábra), ill. oxigén-telítettségét összehasonlítva megállapítható, hogy összességében a Tisza-menti holtmedrek nyíltvizes területei oxigénben jól ellátottak, az oxigén mennyisége a vízmélység függvényében, a vízfenék felé haladva fokozatosan csökken (7. táblázat). A Három-ágú holtmederben tapasztalt oldott O2 tartalom változása a HordódiHolt-Tiszához hasonlóan alakult, a vegetációperiódus kiteljesedett időszakában az oxigéntartalom a mélység növekedésével lendületesen csökkent, mely a Szartos esetében is jól megfigyelhető. A Nagy-morotva vizében a vizsgált időpontok mindegyikében kedvező oxigénszinteket mértünk, az oxigéntelítettség értéke 14 % vagy jóval afeletti volt minden esetben, annak ellenére, hogy mélysége a Hordódi-Holt-Tiszával mutat hasonlóságot. A víz a fenék régióig oxigénnel jól ellátott, de a mérési időpontok közötti különbségek az előzőekhez hasonló trendet mutattak. A júliusi értékek hasonló tendenciákat mutattak, mint az előző hónapban. Az októberi felmérés eredményei kiválóan demonstrálják a mérsékelt övi (dimiktikus) állóvizekre jellemző őszi teljes felkeveredés állapotát, amikor a sekély vizek víztömege minden jellemző sajátosság tekintetében lényegében a teljes vízoszlopban kiegyenlítődik. A Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva oxigénháztartását elemezve elmondható, hogy a morotva nyíltvizes területein összességében a vegetációperiódus teljes időszakában oxigénnel jól ellátott víztömegeket találunk, azonban a morotva azon részén, ahol nem volt kotrás (034), a meder legmélyebb pontján az oldott oxigén tartalom a nullához közelített. A júliusi görbék lefutása három mintavételi hely esetében lényegében hasonló tendenciát mutat, mint az előző hónapban, de a Tiszanagyfalu felőli rész 039-es mintavételi helyén egészen a vízfenékig szinte alig következik be oldott oxigén tartalom csökkenés. Ennek oka, hogy a mintavétel alkalmával működött a szivattyútelep, s a mérés során a Tiszából beáramló víz kiegyenlítette a felszíni és fenék közeli vízrétegek közötti különbségeket. A helyszínen mért háttérváltozók mérési eredményei alapján elmondható, hogy a Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva medrének nyíltvizes részein a nyári időszakban, amikor a vízkivétel és a vízpótlás gyakorlatilag folyamatos, két egymástól jól elkülöníthető víztest alakul ki, aminek választóvonala éppen a vízkivételi mű. A morotva Rakamaz felőli oldalán kialakuló pangó vizes állapot magasabb sótartalmú víztömegek kialakulásához vezet, míg a Tiszanagyfalu felőli oldalon, a Tiszából folyamatosan érkező víztömegek sóban kimutathatóan szegényebbek (Tóth és mtsai., 1998). Az őszi időszakban, amikor az intenzív vízcsere megszűnik, megindul egy erőteljes kiegyenlítődés. A növényállományokkal borított víztestek esetében az adott vegetáció-periódusra legjellemzőbb állapotokat júliusban illetve augusztusban lehet kimutatni (Tóth, 2008), így a felmérések közül munkánkban a RakamazTiszanagyfalui Nagy-morotva 2009. július 21-i eredményeit emeltük ki (2. ábra). A kolokánnal borított víztestek kivételével minden más esetben elmondható, hogy az oldott oxigén tartalom csökkenése a vízmélység növekedésével a nyíltvizes víztestekhez mérten jóval intenzívebb. A növényállományokat vizsgálva megállapítható, hogy a legkedvezőtlenebb oxigénviszonyok a tündérrózsával borított vízfelszín alatt találhatók, míg a felszíntől a vízfenék felé történő legintenzívebb csökkenés a mocsári növényzettel borított részeken volt kimutatható. A súlyommal borított víztestek esetében előzetes várakozásunkhoz képest jobb oxigénviszonyok alakultak ki, amire magyarázatot adhat az állomány laza szerkezete. A vezetőképesség változásának szemléltetésére a Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotván néhány jellemző nyíltvizes mintavételi helyen mért értékeket szeretnénk elemezni (3. ábra). Megállapítható, hogy a vízkivételi műtől Rakamaz felé eső morotvarészen (027, 034) júniusban és júliusban határozottan magasabb vezetőképesség értékeket mértünk, mint a vízkivételi műtől Tiszanagyfalu irányába eső (036, 039) mintavételi helyeken. Ennek oka, hogy a Rakamazi oldalon pangó víz található, ami sokkal magasabb sótartalmú, mint a tiszanagyfalui morotvarész vize, ahová a vízkivételi mű működése következtében kiemelt víztömeg pótlása a Tiszából szivattyúzással történik. Ezekben az időszakokban a morotva két vége között e tekintetben van a legnagyobb különbség. Az októberi mérési eredmények minden esetben jelentősen megnövekedett vezetőképesség értékeket mutatnak, ami jelzi, hogy a Tiszából történő vízutánpótlás megszüntetése az egész morotvában megemeli a vezetőképesség értékét. A növekedés a Tiszanagyfalu felőli rész esetében látványosabb, de még ebben az időszakban is fennmarad a morotva két vége közötti jelentős különbség._ Összefoglalás Összességében megállapítható, hogy a mért fiziko-kémiai mutatók tekintetében 2009-ben a vizsgált holtmedrek mindegyikében megfelelő ökológiai állapotok uralkodtak. A Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva esetében elmondható, hogy a kotort és nem kotort víztestek állapota között jelentős különbségek vannak, ugyanakkor a Tiszából időszakosan érkező vízutánpótlás alapvetően meghatározza a Tisza víz által érintett mederszakasz fiziko-kémiai tulajdonságait.