Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

62 6, 8, 10, 11, és 14-es DGGE csíkok). A Sphingobacteriales rendbe tartozó szervezetekkel legnagyobb egyezést mutató szekvenciák a Papverme-tó kivételével minden vízmintában megtalálhatók voltak, legnagyobb abundanciájuk az Aggtelekitóra volt jellemző (4-es csík). A Bacteriodetes törzs tagjai fontos szerepet játszanak a vízi környezetekben folyó szerves anyag remineralizációs folyamatokban (Kirchman, 2002). A Flavobacterium és Sphingobacterium nemzetségek szintén gyakran kimutathatók vizes élőhelyekről (Jooste és Hugo, 1999). A Papverme-tó DGGE sávjában a legintenzívebb (l-es) csíknak megfelelő DNS szekvencia a y-Proteobacteria törzs Chromatiales rendjének tagjaival állt legközelebbi rokonságban. E szekvenciát a Derenki-tóból (12-es csík) is kimutattuk, és a neki megfelelő csík megjelent a Vörös-tavi vízminta DGGE-mintázatában is. E bíbor kénbaktériumok fényben anoxikus körülmények között szulfid vagy elemi kén jelenlétében fotolitoautotróf növekedésre képesek (

Imhoff, 2006). A ß-Proteobacteria törzsből a Burkholderiales rend képviselőivel rokon szekvenciát mutattunk ki, mely jellemzően a Vörös-tóból (9-es csík) került elő, de megjelent a Derenki-, valamint az AlsóHIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. ológiai jellemzésére és biológiai vízminőségének meghatározására. Megállapítottuk, hogy a planktonikus baktériumközösségek mikrobiológiai elemzése és a bentikus makrogerincteleneken alapuló biológiai vízminősítés alapján egyaránt a Gömör Tornai-karszt tavai hasonlítottak legjobban egymáshoz, míg a tapolcai Alsó-Cser-tó és Pokol-tó ezektől és egymástól lényegesen különbözött. A vízkémiai paraméterek alapján az Aggteleki-tó különült el legjobban a többi kisvíztől, magas ammónium-, foszfát- és szulfáttartalma vélhetően a közeli település szennyező hatásával hozható összefüggésbe. 2. táblázat. A tavak biológiai vízminősítésének eredmé nye a vízminősítéshez használt taxonokkal Cser tó sávmintázatában is (Il.B, jó minőségű; III.A, III.B kevésbé szennyezett) PvT DT VT AT ACsT PoT A vízminősítéshez felhasznált családok Erpobdellidae - garatos nadályok Valvatidae - kerekszájú csigák Lymneidae - mocsárcsigák Platycnemididae - szitakötők Calopterigidae - színesszámyú szitakötők Agrionidae - légivadászok Aescnidae - karcsú acsák Corixidae - búvárpoloskák Gerridae - molnárpoloskák Notonectidae - hátonúszó poloskák Nepidae - botpoloskák Baetidae - teleszkópszemű kérészek Chironomidae - árvaszúnyogok Culicidae - csípő szúnyogok Dytiscidae - csíkbogarak Halíplidae - víztaposó bogarak Limnephilidae - mocsári tegzesek Nemouridae - kereszteszárnyú álkérészek Vízminőségi osztály II.B Il.B III.A III.A Il.B III.B 2. ábra. A vizsgált epikarszt tavak vízmintáiból származó baktériumközösségek DGGE sávmintázata alapján szerkesztett UPGMA dendrogram (A sávok előtti betűk a mintavételi helyeket, a nyilak és a számok a gélsávokból kivágott és szekvencia elemzésnek alávetett különálló csíkokat mutatják.) A karsztos területeken az antropogén beavatkozások hatásai a vizek minőségének változásán keresztül is tetten érhetők. A vízminőség detektálásának gyors és megbízható módja a bentikus makrogerinctelenek segítségével végrehajtott biológiai vízminősítés, ami jól kiegészíti a vízkémiai vizsgálatokat. Az MMCP biotikus indexnek, illetve vízminősítési rendszernek a használata makrozoobentonból vett reprezentatív minta faji szintű meghatározása nélkül is megbízható eredmények elérését teszi lehetővé. A minősítés módszere kvalitatív, a prezencia - abszencia (jelenlét-hiány) viszonyok alapján működik. Jelen vizsgálatunk során az AQEM (egységes európai folyóvízi makrogerincteleneken alapuló ökológiai minősítési rendszer) alkalmazásától annak időigényesebb mintavételezési eljárása, kutatásainkhoz szükségtelen taxonómiai szintje miatt eltekintettünk. A Gömör-Tornai karszt vizsgált tavai közül a jelentősebb antropogén terhelésnek kitett tavak (Vörös- és Aggteleki-tavak) vízminősége rosszabb (kevésbé szennyezett) minősítést kapott, mint a jó vízminőséggel jellemezhető Papverme- és Derenki-tó. A Tapolcai-karszton található tavak közül az Alsó-Cser-tó szintén jó vízminőségű volt, míg valamennyi vizsgált tó közül a Pokol-tó vízminősége volt a legrosszabb a vizsgált időpontban Összefoglalás: Vizsgálatainkkal első alkalommal tettünk kísérletet a Gömör-Tornai- és a Tapolcai-karszt eltömődött víznyelőiben kialakult kis tavak összehangolt vízkémiai, mikrobiWater chemical and microbiological characterization, biological water qualification of small ponds located on epikarstic systems of Hungary. By: Knáb M, Kiss K, Kéri A, Palatinszky M, Tóth E, Márialigeti K, Móga J, Borsodi A Abstract: Karstic systems characterized by different aboveground and underground processes are extremely sensitive three dimensional areas. The damages and pollution of karsts take place through the karst's epikarstic systems which are in direct connection with the surface. Therefore, it has a special significance to reveal the natural processes taking place in epikarstic systems and to analyze the changes due to human impacts. The aim of this research was comparative water chemical and microbiological analysis as well as a biological water qualification on the basis of the benthic macroscopic invertebrate fauna of the small ponds developed on obturated sink holes located on Aggtelek National Park and Tapolcabasin. Water samples were taken in spring 2009 from 6 different small ponds. To determine the bacterial cell numbers spread plate technique and epifluorescent microscopy were used. Coliform numbers were estimated by MPN method. Following community DNA isolation from the water samples, the diversity of planktonic bacterial communities was compared using DGGE. According to our results, bacterial total cell and coliform numbers were higher in ponds of Tapolca than in Aggtelek. The highest phylogenetic diversity was detected in Aggtelek-lake and Vörös-Iake. Ponds located in Aggtelek National Park were the most similar to each other. DNA sequences originated from the dominant bands of the gel were closely related to uncultured environmental clones of Proteobacteria and Bacteroidetes. Based on the MMCP (the water qualifying point-system of the Hungarian macrozoobenthos taxons) the water quality of the ponds was good and moderate. Keywords: epikarst, planktonic bacterial communities, cell number determination, DGGE, sequence analysis. Köszönetnyilvánítás A fenti kutatásokat az OTKA T79135 sz. pályázata támogatásával végeztük. Irodalom Chun, J„ Lee. J.-H., Jung, Y„ Kim, M„ Kim. S„ Kim. B. K. Lim, Y. W. (2007) EzTaxon: a web-based tool for the identification of prokaryotes based on 16S ribosomal RNA gene sequences. IJSEM 57: 2259-2261. Fauque, G. D. (1995) Ecology of sulfate-reducuing bacteria. In: Sulfate-reducing bacteria (Barton, L. L. ed.). 217-241. Plenum Press, New York. Fujioka, R. S. (1997) Indicators of Marine Recreational Water Quality. In: Manual of Environmental Microbiology (Hurst C. J. et a.l. ed.). 176-193. ASM Press, Washington D.C. Imhoff, J F. (2006) The Chromatiaceae. In: Dworkin, M. (ed.) Prokaryotes 6: 846-873. Jooste P.J, Hugo C.J (1999) The taxonomy, ecology and cultivation of bacterial genera belonging to the family Flavobacteriaceae. Int. J. Food Microbiol. 53: 81-94. Kirchman D.L. (2002) The ecology of Cytophaga-Flavobacteria in aquatic environments. FEMS Microbiol. Ecol. 39: 91-100. Móga, J. (1999) The reconstruction of the development history of karstic water network on the southern part of the Gömör-Toma karst on the bases of ruined caves and surface forms. Acta Carsologica, 159-174. Atóga, J. (2002) A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang. I-II. füzet, 95-104. Muyzer, G., E. C. D. Waal, A. G. Uitterlinden (1993) Profoling of complex microbial populations by denaturing gradient gel electrophoresis analysis of polymerase chain reaction-amplified genes coding for 16S rRNA. Appl. Environ. Microbiol. 59:695-700. Németh, J. (1998) A biológiai vízminősítés módszerei. KGI pp 244-265. Samu, A.. Keveiné Bárány, I. (2008) Karsztos tavak története és állapotváltozásai az aggteleki és szlovák karsztokon. Karsztfejlődés XI. 117-134. Szabó, 1. M. (1998) A bioszféra mikrobiológiája IV. 206-210. Akadémiai K, Bp.