Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
1. szám - Scheuer Gyula: A Danakil depresszió (Eitópia) Dalol-i hidrotermái és kiválásaik
^CHEUEI^j^^DanakiM^ 39 rülmények biztosítják a hidrotermák folyamatosan megújuló vízkészletét, és a vulkánossággal összefüggésben hő és gáz átadással alakul át magas hőmérsékletű, főleg NaCl-ban rendkívül gazdag különböző halmazállapotú megjelenési formája. Ez a folyamat, a beszivárgó víz nagy mélységre történő lejutása az árokrendszer kialakulását okozó mélyreható, tágulásos és süllyedő mozgásokat előidéző tektonikai folyamatokhoz kapcsolódó törések révén biztosított, leáramlási pályák szerepét betöltve. Érdekessége a hidrotermának, hogy hidrogénkarbonát tartalma nincs, illetve jelentéktelen. Továbbá még az, hogy a kova mennyisége is nagyon kicsi (H 2Si0 3 < 4 mg /l), amely a hidrotermák esetében rendszerint magas. így a különleges hidroterma típusok sorába tartozik. A vizsgálati eredmények alapján valószínűsítem, hogy a daloli nátriumkloridos magas oldott sótartalmú különleges kémiai összetételű savas hidroterma, abból a legalsó fluidum tartományból származik, amely rendszerint nagyobb mélységben a magma kamra feletti zónában alakul ki. Az amerikai szakirodalomban első, vagy legalsó igen erősen savas, sós, gázos (gőz) fluvidumként tartják számon. Ezért a Dalol-i hidrotermák feláramlási pályái közvetlenül ehhez a zónához kapcsolódhatnak és innen áramlik fel az erősen savas, gázos fluvidum a felszínre, miközben feláramlási pályái mentén, alig hígulva, a hidegebb, kisebb oldott sótartalmú, felszín alatti vizekkel (talajvíz, résvíz) lép a felszínre. Megoldandó problémaként, önként adódik az a kérdés is, hogy a Danakil depresszióban tapasztalható igen elterjedt só-kiválások és a tavakban oldott állapotban lévő magas só-koncentráció honnan származtatható. Ezzel a genetikai kérdéssel kapcsolatban bizonyítottnak vehető, hogy származásilag a nyomelem vizsgálatok alapján a vulkánossággal összefüggésben a mélyben olyan sósavas - gázos, oldásos kémiai - átalakulási folyamatok zajlanak le, amelyek eredményeképpen a nátriumkloridos fluidumok keletkeznek, és ezek szállítják a felszínre a sót, nagy mennyiségben és kicsapódva, hatalmas területeket beborítva. Ezt nemcsak az itteni, helyi hidrotermás adottságok bizonyítják, hanem azok a vulkáni kráterekben keletkezett sós tavak is, amelyeknek a mélyből feltörő sós források és hidrotermák biztosítják egyensúlyi vízháztartásukat és a partjaik mentén történő só-kiválásokat. Ilyenek pl. az árokrendszer Ny-i ágában a holocén elején képződött kisebb-nagyobb vulkáni kráterekben feltörő hévforrások táplálta sós tavak Ugandában a Katve-i körzetben, amelyeket intenzíven hasznosítanak. Továbbá a K-i ág is gazdag, sós hévforrások táplálta tavakban (Kenya, Tanzánia). A Danakil depresszió sós tavainak vízháztartásában és só-koncentrációjában alapvető szerepet játszanak a tóban feltörő fenékforrások, hidrotermák és az általuk szállított, mélyből származó nátriumklorid révén váltak magas oldott só-tartalmú tavakká. A nyomelem vizsgálataik is (/. táblázat) ezt a származást bizonyítják, mert egyes nyomelemek (B, AI, Sr, Li) a hidrotermákra jellemzően jelentősen feldúsulnak. így bizonyítva látom genetikailag, hogy nagyrészt a Dalol-i depresszió nátriumkloridos gazdagságát akár kicsapódva, akár a sós tavakban oldva, a vulkánossággal összefüggően a nagy mélységben sósavas oldásos folyamatok révén keletkező magas oldott sótartalmú hidrotermákkal állnak kapcsolatban, illetve ezek okozták, illetve okozzák a depresszió só-gazdagságát. További problémaként vethető fel, hogy a környezetben a Felföld és a Danakil hegység süllyedék felé néző részeken jelentős elterjedésben fordulnak elő felszínen a középső- és felső-jura kori mészkövek. Ebből az elterjedésből következik, hogy a süllyedék területe alatt is, ez a jelentős vastagságú mészkő összlet megtalálható és e kőzeteknél az aktív vulkánossággal összefüggésben milyen különleges karsztosodási (sósavas) oldási folyamatok zajlanak le, mert a kapott kémiai adatokból erre nem lehet egyértelműen következtetni. Ennek a sósavas felszín alatti karsztosodásnak elvi lehetősége valószínűsíthető ugyan, de a mélyben lezajló ilyen típusú karsztosodás bizonyítására még további vizsgálatok és megfigyelések szükségesek. Irodalom Barberi F. et al. 1973: Geology of northern Afar (Ethiopia) Rev. Geog. Phys. Geol. 2. 4. 443 - 490 Briggs P. 2006: Ethiopia. Brand Travel Guide. England. Brinckman J. - Karsten M. 1970: Geologische Übrsichtskarte der Danakil-Senke. Scale 1:250.000 Published by Bundesanstalt für Bodenforschung. Hannover Chernet T. 1988: Hydrogeological Map of Ethiopia. Scale 1:2.000.000 Etiophian Institute of Geological Surveys. Addis Abeba Futó J. 1960: Etióp magasföld és Szomáli lépcsős vidék in: Szabó L. szerk. Földrajz III. köt. Tengerentúli Világrészek. Afrika. Tankönyvkiadó. Bp. 79 - 95 Gábris Gy. 1996: Északkelet Afrika in: Próbáld F. szerk. Afrika és a Közel kelet földrajza. ELTE. Eötvös Kiadó. Budapest. 132 - 137 Kazmin V. szerk. 1972: Hdrogeological Map of Ethiopia. M = 1:2.000.000 Geological Survey of Ethiopia. Addis Abeba Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó Bp. 406 - 407 Tazieff H. et al. 1972: Tectonic significance of the Afar (or Danakil) depression. Nature. 235. 144 - 147 Varet J. - Gasse F. 1978: Carte geologique de l'Afar central et meridional. Waterkamp R. 1999: Äthiopien Goldstadt Reiseführer. Goldstadt Verlag. Pforzheim A kézirat beérkezett: 2009. május 11-én SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledék. The Dalol-hydrothermas and separations in the Danakil-depression (Ethiopia) Scheuer, Gy.
