Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6. SZ. így kompletírozott adatok a telepítések és fogások értékeléséhez szolgáltak, amely a ragadozó, pontyfélék és növényevő halak szerint összegzett hektáronkénti tömege alapján történt. A gyűjtött adatok alapján 27 tényezőre kiterjedő statisztika analízist végeztünk. A szignifikancia vizsgálat során az átlagok és a standardeltérések számításával kiválasztottuk azokat a tényezőket, melyek eltérést mutattak. Majd ezek felhasználásával elvégeztük azok főkomponens analízisét. Az elsődlegesen elvégzett klaszter elemzés nem adott egyértelmű eredményt, ezért diszkriminancia vizsgálattal kiválasztottuk azt a három tényezőt, amelyek lehetővé tették a vizsgált holtágak megkülönböztetését. Az újbóli klaszter elemzés megerősítette a diszkriminancia vizsgálat eredményét. .2. táblázat. A klaszter elemzésben vizsgált tényezők listája s. SZ. A vizsgált tényező megnevezése Vizsgálat ideje/ S. SZ A vizsgált tényező megnevezése Vizsgálat ideje/ 1 üledék vastagság/vízmélység index 1992 14 üledék redoxpotenciálja 1992 2 lágy üledék réteg vastagsága 1992 15 átlagos ragadozó hal telepítés 1980-86 3 mért szerves szén [mg/g] 1992 16 átlagos növényevő hal telepítés 1980-86 4 mért összes N [mg/g] 1992 17 átlagos pontyfélék telepítése 1980-86 5 mért összes P [mg/g] 1992 18 átlagos ragadozó hal fogás 1980-86 6 C a mért foszforhoz számított aránya 1992 19 átlagos növényevő hal fogás 1980-86 7 N a mért foszforhoz számított aránya 1992 20 átlagos pontyfélék fogása 1980-86 8 C/N tömegarány 1992 21 üledék redoxpotenciálja 2006 9 C/P tömeg arány 1992 22 átlagos ragadozó hal telepítés 1998-2005 10 N/P tömegarány 1992 23 átlagos növényevő hal telepítés 1998-2005 11 relatív tömegarány C/N (mért/ számított) 1992 24 átlagos pontyfélék telepítése 1998-2005 12 relatív tömegarány C/P (mért/ számított) 1992 25 átlagos ragadozó hal fogás 1998-2005 13 relatív tömegarány N/P (mért/ számított) 1992 26 átlagos növényevő hal fogás 1998-2005 27 átlagos pontyfélék fogása 1998-2005 A klaszter elemzés alap célkitűzése, az egységes csoportok elkülönítése a kijelölt tényezők alapján. Ezt a módszert az egymáshoz leginkább hasonló csoportok vagy jegyek meghatározása céljából alkalmazzák (Neff und Marcus 1980). A klaszter elemzés során a legnépszerűbb módszer a hierarchikus osztályozás, ahol a dendrogram csoportok közötti kapcsolatot (távolságot, hasonlóságot) numerikusan is ki lehet fejezni. Az ökológiai vizsgálatokban leggyakrabban a csoport átlag módszert alkalmazzák (UPGMA - Unweighted pair-group method using arithmetic averages) (

Sneath at Sokal 1973). Az elemzés során a gyűjtött adatokból kiválasztott 27 tényező lett felhasználva (2. táblázat). Az egyes tényezők értékeinek különbözőségét variancia analízissel határoztuk meg. Az adatok számának szűkítése fő komponens analízissel történt. A főkomponens analízissel kiválasztásra kerültek a főkomponens azon átlag értékei, melyek alapjául szolgáltak a holtágak közötti távolságot meghatározó dendrogramnak (klaszter elemzés, euklidészi távolság, Ward módszer). A számítások a Statistica 7.0 szoftver segítségével történtek. Eredmények, az eredmények értékelése Az elvégzett klaszter elemzés során kiszámítottuk a vizsgált változók átlag értékeit és a standard eltéréseket. Variancia analízissel 11 változónál állapítottunk szignifikáns eltérést (3. táblázat). A főkomponens analízisben kiválasztott összes változó adatmátrixán végzett klaszter elemzés alapján kapott dendrogram négy fő csoportot különbözetett meg (2. ábra) Mivel a csoportok illeszkedése nem volt elégséges, ezért a holtágak pontos elkülönítését lehetővé tevő változók kiválasztására diszkriminancia elemzést végeztünk. Az elemzés eredménye lehetővé tette három változó kiválasztását, amelyek alapján már lehetséges volt a holtágak elkülönítése. Az elemzés eredményét a 4. táblázatban foglaltuk össze. s.sz. Változó F P 1 üledék vastagság/vízmélység index 1992 6,114 0,000 2 lágy üledék réteg vastagsága 1992 5,766 0,000 3 mért összes N [mg/g] 1992 27,374 0,000 4 C/N tömegarány 1992 3,647 0,002 5 átlagos pontyfélék telepítés [kg/ha] 1980-1986 3,631 0,002 6 redoxipotenciál 1992 24,989 0,000 1 átlagos növényevők telepítés [kgtia] 1998-2005 5,020 0,000 8 átlagos ragadozó telepítés [kg/ha] 1980-1986 3,630 0,002 9 átlagos pontyfélék fogása [kg/ha] 1980-1986 3,630 0,002 10 redoxipotenciál 2006 24,367 0,000 11 relatív tömegarány C/N (mért/ számított) 1992 3,647 0,002 A holtágak közötti eltéréseket megállapítására végzett főkomponens analízis eredményét az 1. ábra szemlélteti. Wykras rozrzutu -S 2 4 5 F-ieiwsza sMadowa 1. ábra. A főkomponens analízis hierarchikus ábrája 4. táblázat. A diszkriminancia analízis eredményének Változó Wilkslambda pare. Wilks F p szint Mért összes N [mg/g] 1992 0,016 0,279 12,893 0,000 Redoxpotenciál 2006 0,013 0,346 9,451 0,000 Redoxpotenciál 1992 0,016 0,278 13,002 0,000