Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6. SZ. Az Igrice-mocsár átfolyó vizének bioindikációs és kémiai vizsgálata János István, Hörcsik Zsolt, Kotroczó Zsolt, Vincze György, Szabó Sándor, Csatlós Zsolt, Parais Sándor Nyíregyházi Főiskola, TTIK, Biológia Intézet, H-4401, Nyíregyháza, Pf: 166, janosi2@nyf.hu Kivonat: Jelen tanulmányban Nyíregyháza külterületén elhelyezkedő védett Igrice-mocsár bioindikációs és kémiai vizsgálatát tüztük ki célul. A biofiltráció ismert jelenség: a különböző wetland-ek, speciális növénytársulásaik (elsősorban nádasok, magassásosok és zsombékosok) segítségével képesek megszűrni, pufferelni a rajtuk átfolyó, szennyezőanyagokkal terhelt vizet. Ennek ismeretében az volt a kérdésfelvetésünk, hogy hogyan változik a mocsáron átfolyó víz minősége, ill. ez hogyan mutatkozik meg a makroinvertebrata közösségek jelenlétében vagy éppen hiányában, ill. a kémiai összetételben. A víz minősítését a makrogerinctelen taxonok előfordulási gyakoriságán alapuló Belga Biotikus Index (BBI) segítségével, valamint kémiai paraméterek (vezetőképesség, pH, NO2", NO3', NRt +, Cl", Fe 2 +, orto-foszfát) alapján végeztük el. Az eredmények a vártnak megfelelően azt jelezték, hogy a mocsár tisztító, szűrő hatása révén az átfolyó víz minősége jelentősen javult. Ez egyaránt megmutatkozott a befolyó vízhez képest a kifolyó víz jobb vízminőséget jelző gerinctelen taxonjainak meglétében, valamint a kémiai paraméterek pozitív változásában is. Konklúzióként megállapítható, hogy a mocsár növénytársulásai révén hatékonyan képes az átfolyó vizet tisztítani, viszont tartósan ilyen jellegű alkalmazhatósága a terület védettsége miatt nem lehetséges, valamint nem ismert ezen élőhely tényleges pufferkapacitása sem, ez a jövőben további kutatás tárgyát fogja képezni. Kulcsszavak: Igrice-mocsár, vízkémia, Belga Biotikus Index (BBI), makroinvertebrata taxonok, vízminösítés Bevezetés Széles körben ismert, hogy a vizes élőhelyek (wetland-ek) a rajtuk átfolyó különböző szennyezőanyagokkal terhelt vizet képesek tisztítani, pufferelni, megfelelő összetételű növény-társulásaik révén. Számos vizes élőhelyet létesítenek szerte a világon szinte kizárólag szennyvíz-tisztítási célokra (Verhoeven et al. 2006). Azonban természetes wetland-ek ilyen célú alkalmazása mindig magában hordozza azt a veszélyt, hogy nem ismerjük eléggé az adott terület tényleges tápanyag befogadóképességét, illetve a szennyező anyagok hatását a különböző életközösségekre. Sok esetben az ilyen kezelések olyan káros hatással is járhatnak, mint pl. a biodiverzitás csökkenése, illetve az üvegház-hatású gázok kibocsátásának fokozódása (Groffman et al. 1998, Machefert et al. 2002). A fentiek ismeretében vizsgálatunk célja az volt, hogy elvégezzük a Nyíregyháza külterületén fekvő Igrice-mocsáron (természetvédelmi terület) áthaladó vízfolyások (csatornák) makroinvertebrata közösségeken (Belga Biotikus Index), és bizonyos kémiai paramétereken alapuló vízminősítését. A mocsár élővilága a környéken egyedülállónak tekinthető, megóvása alapvető fontosságú, mind természetvédelmi, mind oktatási-nevelési szempontból. Kutatásunk fő kérdése az volt, hogy a mocsáron átfolyó, a városból érkező, kommunális szennyezőanyagokkal terhelt víz minősége hogyan változik meg, tehát van-e érzékelhető különbség a mért kémiai összetevők értékeiben illetve a makroinvertebrata közösségek összetételében az átfolyó csatornák mocsárt megelőző és követő szakaszán. Jelen tanulmányban egy hosszabb távra tervezett kutatás kezdeti eredményeit prezentáljuk. Anyag és módszer A vizsgált terület bemutatása A mintegy 70 ha területű Igrice-mocsár Nyíregyháza város északi részén, a város- Sóstóhegy- Ilonatanya háromszögben fekszik (/. ábra), a vizes élőhely jelentős része országos jelentőségű lápterület, a Hortobágyi Nemzeti Park védelme alatt áll. 1992-től kezelője a Felső-Tisza Alapítvány, amely önkormányzati és pályázati támogatásokból működik. A mocsár a Nyírségre egykor jellemző vizes élőhelyek, a nyírvíz-laposok egyik utolsó képviselője. A terület a környéken egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, ezt bizonyítja száznál is több madárfaj és a kétszáznál is több növényfaj jelenléte. A területet az Igrice-csatorna és a város felől a Lukalaposi szivárgó táplálja a felszínről összegyűlő csapadékvízzel. A mocsár központi részén két nagyobb 5-5 ha kiterjedésű tó fekszik. A területen a következő növénytársulások fordulnak elő: nedves kaszálórét; kékperjés láprét; nádas; zsombékos; magasságrét; rekettyefüzes; tócsahínár; nyíltvíz; fehérfüzes és telepített égeres. A mocsár védelme mind a mai napig nem megoldott. A Felső-Tisza Alapítvány tagjai rendszeres őrjáratokat tartanak a területen, de sajnos sorozatosan szembe kell nézniük olyan problémákkal, mint pl. orvhorgászat, orvvadászat illegális szemétlerakás, gyújtogatás, falopás. 1. ábra. Az Igrice-mocsár fekvése (mintavételi pontok -1-5, Igrice-csatorna - A, és a Lukalaposi szivárgó - B) Mintavétel, kémiai- és makroinvertebrata vizsgálat A mintavétel 5 mintavételi ponton történt (eddig két alkalommal, 2009. május-július) melyből kettő az Igrice-csatorna mocsarat megelőző egy pedig területet elhagyó (kifolyó) részén található (/. ábra). További két pontot jelöltünk ki a Lukalaposi-szivárgón, ami szintén a területre folyik be és az Igrice-csatornába torkollik. A makrogerinctelen állatok begyűjtését szabványos kézi-hálóval végeztük (0,5 mm-es pórusméret), 30 "Zoos etanolban hűtve tároltuk és laboratóriumban határoztuk a Belga Biotikus Index szerinti vízminősítési rendszer előírásait követve (De Pauw & Vanhooren 1983, De Pauw et al. 1996, Gabriels et al. 2005) . A pH-t és a vezetőképességet digitális műszerekkel a helyszínen mértük, a többi kémiai paraméter (N0 2", NO3", NR) +, Cl", Fe 2 +, orto-foszfát) elemzéséhez vízmintákat vettünk, melyeket Nanocolor vízvizsgálati-rendszer kolorimetriás módszereivel határoztuk meg. A kapott eredmények összehasonlításához a MSZ 12749-1994. számú szabványban meghatározott értékeket és osztálykategóriákat vettük alapul. Eredmények és megbeszélésük Vízminősítés a Belga Biotikus Index (BBI) alapján Vizsgálataink során nyilvánvalóvá vált, hogy a mintavételi helyeken viszonylag alacsony volt a detektált taxonok száma és a legkisebb toleranciájú tegzes (Trichoptera), álkérész (Plecoptera) és erezett kérész (Heptageniidae) genusok közül egyet sem sikerült begyüjtenünk. A BBI egyik ponton sem haladta meg a 6-os értéket és olykor a kritikus 5-ös szint alá is süllyedt.
