Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

17 Diverzitás vizsgálatok a Böddi-szék vizének planktonikus baktériumközösségein egy alga tömegprodukció idején Borsodi Andrea 1, Knáb Mónika 1, Czeibert Katalin 1, Palatinszky Márton 1, Krett Gergely', Somogyi Boglárka 2, Vörös Lajos 2, Márialigeti Károly 1 ^LTE Mikrobiológiai Tanszék, 1117, Budapest, Pázmány P. sétány 1/C 2MTA BLKI, 8237. Tihany, Klebeisberg K. u. 3. Kivonat: A Kiskunsági Nemzeti Park területén található sekély vizű székek lúgos kémhatású és mérsékelten sós vizében a fototróf mikroorganizmusok, elsősorban a pi­kocianobaktériumok domináns előfordulása jellemző. Kutatásunk során a Böddi-székböl származó vízminták bakteriális diverzitásának feltárására törekedtünk egy ko­ra nyáron megfigyelt alga tömegprodukció idején. A vízmintákat különböző táptalajokra szélesztettük, majd az izolált 93 baktériumtörzs genotípusos csoportosítását követően 66 reprezentáns 16S rRNS génjének bázissorrend elemzését végeztük el. A legtöbb törzs alkalofil vagy alkalitolcráns és mérsékelten halofil Bacillus, Gracili­bacillus, Algoriphagus, Aquiflexum, Alkalimonas, Nitrincola, Halomonas fajok képviselőjének bizonyult. Más törzsek alkalofil és fototróf anyagcserére is képes bíbor nem kén baktériumokkal (Erythrobacter és Rhodobaca) mutatták a legközelebbi rokonságot. A 16S rRNS gén szekvencia-analízisén alapuló klónkönyvtár elemzése Proteobacteria, Bacteroidetes és Spirochaetes dominanciát mutatott. A tenyésztéses és molekuláris biológiai vizsgálatok összesített eredményei olyan kénkörforgalomra épülő közösségi anyagcserére utalnak, mely az aerob és anaerob fototróf közösségek (Prochlorococcus, Anabaena, Rhodobaca, Rhodobacter, Rhodovulum, Ectothiorh­odospira) primer produkciójára épül. Ehhez kapcsolódnak a szikes tó extrém kémiai paramétereihez alkalmazkodott s szerves anyagok lebontását végző kemoorganot­róf anyagcseréjü aerob ( Bacillus, Halomonas, Alkalimonas) és obligát anaerob (Desulfonatronum, Geobacter, Desulfobotulus, Anoxynatronum, Spirochaeta) mikrobák. Kulcsszavak: Böddi-szék, anoxikus fototróf baktériumok, 16S rDNS szekvencia analízis, faji diverzitás. Bevezetés A Föld arid és szemiarid térségeire (pl. Észak- és Kelet-Af­rika, USA nyugati területei, Kelet-Európa, Ázsia) korlátozódó szikes, sziksós és nátron tavak elsősorban a vizek magas hő­mérséklete, a nagy fényintenzitás, és a tápanyagok bőséges je­lenléte miatt hatalmas mértékű primer produkcióval jellemez­hetők. Az oxigén termelő cianobaktériumok domináns előfor­dulása mellett a vizekben lévő nagy mennyiségű szulfidion és a gyakran kialakuló anoxikus környezet kedvező feltételeket te­remthet a haloalkalofil fototróf bíbor kén és bíbor nem kén baktériumok tömeges elszaporodásának is, melyeknek szerepe lehet a vizek vöröses-barnás elszíneződésének kialakulásában is (Jones és mtsai, 1998; Madigan, 2003). A Duna-Tisza-közén található fehér vizű szikes tavak plank­tonikus alga közösségein végzett korábbi kutatási eredmények is igazolták, hogy a fototróf biomassza túlnyomó részét, akár 74-99 %-át az átlagosan 1 Dm átmérőjű pikoalgák képezik (Vörös és mtsai, 2005). A pikoplankton összetétele elsősorban a szikes tavak vizének fény és hőmérséklet változását követve jellegzetes szezonális dinamikát mutat. Míg tavasszal és ősszel a pikoeukarióta szervezetek, addig nyáron a pikocianobaktériu­mok domináns előfordulását figyelték meg, amit pikoeukarióta és pikocianobaktérium törzsek laboratóriumi vizsgálata is meg­erősített (Somogyi és mtsai, 2007). A Böddi-szék egyike a Kiskunsági Nemzeti Park területén található fehér vizű szikes tavaknak, melyben 2008. júniusá­ban, a kiszáradást megelőző időszakban hatalmas alga tömeg­produkciót figyeltünk meg. A rendkívül sekély víz felszíne sár­gászöld színű, míg az üledékfelszínnel határos vízréteg rózsa­színből bíborba hajló biotikus eredetű elszíneződést mutatott. Jelen vizsgálat célja a víz vöröses elszíneződésért is felelős mikrobiális diverzitás feltárása volt tenyésztésen alapuló és te­nyésztéstől független molekuláris biológiai eljárások együttes alkalmazásával. Vizsgálati anyag és módszerek A Böddi-szék vizéből 2008. június 26-án gyűjtöttünk min­tát. Mintavételkor a víz mélysége 5 cm, hőmérséklete 33°C volt. A helyszínen a következő fiziko-kémiai paramétereket mértük: vezetőképesség 15,7 mS cm" 1, pH 9,7, oldott oxigén tartalom 32,7 mg l" 1 (458 %). A hűtve tárolt és 24 órán belül laboratóriumba szállított víz­mintákból hígítási sorozatot készítettünk, és annak tagjaiból pH 9,0 értékre beállított tengervizes (DSMZ Medium 246) és 5 % (w/v) NaCl-dal kiegészített R2A (DSMZ Medium 830) táptalajokra szélesztettünk (www.dsmz.de). Az 1 hetes 28°C-os inkubációt követően fejlődött eltérő telepmorfológiai tulajdonságokat mutató, különálló telepeket a lemezekkel azonos összetételű ferde tápagarra izoláltuk. A baktériumtörzsek 16S rDNS bázissorrend elemzésére a­lapozott faji szintű azonosításhoz a törzsek genomiális DNS-ét V-gene kit segítségével nyertük ki, majd a 16S rDNS sza­kaszokat 27f és 1492r univerzális eubakteriális primer pár felhasználásával szelektíven felszaporítottuk. A PCR ter­mékeket restrikciós enzimekkel végzett hasítási mintázatuk (ARDRA) alapján csoportosítottuk, és a csoport reprezen­tánsok szekvenálását 519r primer felhasználásával a jelölt terminátorú ciklikus szekvenálás módszerével végeztük. A kapott szekvenciák filogenetikai hovatartozását az NCBI és az EzTaxon ( Chun és mtsai, 2007) internetes adatbázis se­gítségével ellenőriztük. A bakteriális diverzitás minél teljesebb feltárása érdekében a mintákból közvetlenül kinyert közösségi DNS-nek a 16S rRNS-t kódoló génszakaszát vizsgálva molekuláris klón­könyvtárat hoztunk létre, melynek feldolgozásakor a korábbi szikes tavi kutatások során alkalmazott eljárást követtük (Borsodi és mtsai, 2005). Eredmények és értékelésük A tenyésztés során a kétféle táptalajról 93 baktériumtörzset izoláltunk, melyek közül 66 törzset sikerült tiszta tenyészetben fenntartani és genotípusuk alapján csoportosítani. A reprezen­tatív baktériumtörzsek a 16S rRNS gén közel 500 bp hosszúsá­gú szakászának bázissorrend elemzése alapján a Firmicutes, Proteobacteria és Bacteroidetes filogenetikai törzsek különböző fajaival mutattak 93-99 %-os szekvencia egyezést. A klón­könyvtárból származó 96 molekuláris klón ARDRA csoporto­sítása 44 féle hasítási mintázatot mutatott. A bázissorrend e­lemzés a reprezentáns klónok Actinobacteria, Firmicutes, Pro­teobacteria, Bacteroidetes, Spirochaetes, Cyanobacteria, Fibro­bacteres filogenetikai törzsekbe, valamint a Lentisphaerae és a Tenericutes taxonómiai csoportokba való besorolását eredmé­nyezte (1. táblázat). A baktériumtörzsek és a klón szekvenciák legnagyobb része (59 illetve 37 %-a) a Proteobacteria törzsbe tartozott. Az alkalmazott tenyésztési körülményeknek megfelelően a baktériumtörzsek között elsősorban a Böddi-szék vizének fizi­ko-kémiai sajátságaihoz alkalmazkodott és a szerves anyagok lebontásában résztvevő alkalofil és mérsékelten halofil vagy halotoleráns, aerob kemoorganotróf anyagcseréjü baktériumfa­jok képviselőit azonosítottuk legnagyobb számban. Közöttük a korábbi tenyésztésen alapuló vizsgálatainkból domináns előfor­dulásúként leírt Bacillus fajok mellett (Borsodi és mtsai, 2005), az elsőként ugyancsak alkalikus vízi környezetekből kitenyész­tett Marinospirillum alkaliphilum (Kína, Belső-Mongólia, Hao­ji-tó; Zhang és mtsai, 2002), illetve Nitrincola lacisaponensis (USA, Soap Lake; Dimitriu és mtsai, 2005) kerültek elő na­gyobb számban. A Balti-tenger vizéből egy planktonikus vízvi­rágzás során kitenyésztett és fakultatív anaerob nitrát redukáló anyagcserére is képes Belliella balticum (Brettar és mtsai, 2004a) és Aquflexum balticum (Brettar és mtsai, 2004b) fajok­kal rokon kiskunsági baktériumtörzseink a típustörzsekkel min­dössze 90-95 %-os szekvencia egyezést mutattak.

Next

/
Thumbnails
Contents