Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
10 Eredményeinkből kitűnik, hogy a beállt kövezésen megközelítőleg azonos mennyiségben fordult elő a két kagylófaj, de olyat is megfigyeltünk, hogy a vándorkagyló ekkor még akár 9-szer nagyobb arányban voltjelen, mint az új faj. A kvagga kagyló populációját átlagosan 19 %-ban alkották 1 cm-nél kisebb állatok, míg a vándorkagyló esetén ez az érték 78 % volt, mely mutatja az új faj gyorsabb növekedési képességét. A gyűjtések során talált legnagyobb D. bugensis elérte a 3 cm-t (Tihany), az elmúlt 8 év során mért legnagyobb vándorkagyló hossza azonban mindössze 2,3 cm volt, mely mutatja a két faj közti jelentős méretkülönbséget, és egyben az új faj gyorsabb növekedési képességére is utal. T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 4. ábra. A két Dreissena faj (D. polymorpha és D.bugensis) egymáshoz viszonyított relatív abundanciája (Tl-5 Tihanyi Limnológiai Kutatóintézet előtti szakasz, T 6-10 Tihany Somos kövezésén) Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk a MEH 150002 projekt pénzügyi támogatásért. Köszönetünket fejezzük ki a mintavétel és mintafeldolgozás során nyújtott segítségért P.-Klein Tündének, Starkné Mecsnóbel Ildikónak, Szabó Henriettenek és Tuschek Máriának. Irodalom Andrusov N. I. (1897): Fossil and recent Dreissenidae of Eurasia. Trudy Sankt - Peterburgskago Obschestva Estestvoispitatelei. Depart. Geol. Mineral. 25: 1-683 [in Russian with German summary], Balogh Cs., Muskó L B., G.-Tóth L. and Nagy L. (2008): Quantitative trends of zebra mussels in Lake Balaton (Hungary) in 2003-2005 at different water levels - Hydrobiologia. 613: 57-69. Balogh Cs.: (2009): Ökológiai áttekintés a vándorkagyló ( Dreissena polymorpha) víztisztításban betöltött szerepéről. - Vízmű Panoráma, 17(1): 33-34. Bousquet J., Simon L., LaLonde M. (1990): DNA amplification from vegetative and sexual tissues of trees using polymerase chain reaction. - Can. J. For. Res. 20: 254-257. Doyle J. J., Doyle J. L. (1987): Isolation of DNA from fresh plant tissue. -Focus 12: 13-15. Entz G. and Sebestyén O. (1942): A Balaton élete. - Magy. Term. tud. Társ., Budapest, pp. 366. Folmer O., Black M„ Hoeh W„ Lutz R. and Vrijenhoek R. (1994): DNA primers for amplification of mitochondrial cytochrome c oxidase subunit I from diverse metazoan invertebrates. - Molecular Marine Biology and Biotechnology 3: 294-299. Hall, T.A. (1999): BioEdit: a user-friendly biological sequence alignment editor and analysis program for Windows 95/98/NT. - Nucl. Acids. Symp. Ser. 41: 95-98. Karatayev A.Y., Padilla D.K., Minchin D., Boltovskoy D. and Burlakova (2007): Changes in global economies and trade: the potential spread of exotic freshwater bivalves - Biol. Invas. 9: 161-180. Machordom A., Araujo R., Erpenbeck D. and Ramos R. A. (2003): Phylogeography and conservation genetics of endangered European Margaritiferidae (Bivalvia: Unionoidea). - Biological Journal of the Linnean Society 78: 235-252. May G. E., Gelembiuk G. W., Panov V. E., Orlova M. I., Lee C. E. (2006): Molecular ecology of zebra mussel invasions. - Molecular Ecology 15: 1021-1031. Micu D. and Telembici A. (2004): First record of Dreissena bugensis (Andrussov 1897) from the Romanian stretch of River Danube. In: Abstracts, International Symposium of Malacology, August 19-22, 2004, Sibiu, Romania. Molloy D., de Vaate A., Wilke T. and Giamberini L. (2007): Discovery of Dreissena rostriformis bugensis (Andrusov 1897) in Western Europe. - Biological Invasions. 9:871-874. Muskó I. B., Bence M. and Balogh Cs. (2008): Occurrence of a new Ponto-Caspian species, Cordylophora caspia (Pallas, 1771) (Hydrozoa: Clavidae) in Lake Balaton (Hungary). Acta Zool. Acad. Sei. Hung., 54(2): 169-179. Muskó 1. B„ Balogh Cs„ Varga É. és Tóth Á. P. (2005): Gerinctelen állatok szezonális dinamikája a Balaton köves parti zónájában, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra. - Hidrológiai Közlöny 85: 7-9. Ponyi J. (1956): Ökologische, ernährungsbiologische und systematische Untersuchungen an verschiedenen Gammarus- Arten. Arch. f. Hydrobiol. 52(3): 367-387 Ponyi J. (1962): Zoologische Untersuchung der Röhrichte des Balaton I. Krebse (Crustacea). - Annál. Biol. Tihany 29: 129-163 Sebestyén O. (1934): A vándorkagyló (Dreissensia polymorpha Pall.,) és a szövöbolharák (Corophium curvispinum G. O. Sars forma devium Wundsch) megjelenése és rohamos térfoglalása a Balatonban. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 7: 190-204. Szekeres József, Szalóky Zoltán és Bodolai Katalin (2008): Első adat a Dreissena bugensis (Andrusov, 1897) (Bivalvia: Dreissenidae) magyarországi megjelenéséről. - Malakológiai tájékoztató, 26: 33-36. Tamura K, Dudley J., Nei M. and Kumar S. (2007): MEGA4: Molecular Evolutionary Genetics Analysis (MEGA) software version 4.0. Mol. Biol. Evol. 24: 1596-1599. Van der Velde G. and Platvoet D. (2007): Quagga mussels Dreissena rostriformis bugensis (Andrusov, 1897) in the Main River (Germany). — Aquatic Invasions 2(3): 261-264. Woynárovich, E., 1952. Pontusi tanurak ( Limnomysis benedeni) (A tudomány új eredményei). - Természet és technika 111/5: 306-307. Ponto-Caspian species in Lake Balaton appended with a new invader Cs. Balogh, J. Nédli, Sz. Purgel, L. G.-Tóth and A. Major Abstract: Eight Ponto-Caspian invaders were present in Lake Balaton till the end of 2008, when we found the brand new invader, Dreissena bugensis in fixed samples collected from the rip-rap. This new species was also detected in the sediment (Majoros, personal communication).Macroinvertebrates were investigated in Tihany and Keszthely, in two depths, at three times in 2008. We carried out a molecular taxonomical study for the new quagga- and early appeared zebra mussels. In 2009 we assessed the relative abundance and measured the lengths of the two Dreissena species. The biodiversity in the stony littoral zone, especially at Tihany reduced in the past five years. It may due to the improvement of the water quality and the invasion of the Ponto-Caspian species. Molecular evidence for the presence of D. bugensis in Lake Balaton was established by sequencing of the COI region (537 bp) of eight specimens. According to the morphological and molecular study the new mussel species is the ninth exotic invador from the Ponto-Caspian region. By 2009 the quagga mussels spread considerably in the rip-rap of the lake and reached on the average of 23±9% of the Dreissena species in Tihany. We could find big differences between the lengths of the two Dreissena species. Key words: Ponto-Caspian invaders, biodiversity, Dreissena bugensis , molecular taxonomy.
