Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés - Kralovánszky U. Pál–Ligetvári Ferenc: A hazai vízügyek bölcsőjénél – Kvassay Jenő pályafutása (Ism.: Vágás István)

46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. Irodalom Albrecht főherceg beliyei uradalmának leírása. (Kiadta: OMGE nevében Ordódy Lajos titkár és Korizmics László alelnök) Bécs, 1883. Az Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatal előterjesztése a Közép Duna szabályozása tárgyában. Földművelésügyi Magyar Királyi Miniszter. Budapest, 1894. Heinz Albert: Vízszabályozás. Szerk.: Dr. Borovszky Samu, Magyarország Vármegyéi és Városai. Bács-Bodrog Vármegye. Budapest, 1909. Andrásfalvy Bertalan: A Duna-mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből. Tolna-megyei Tanács Levéltára Szekszárd, 1975. P. Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. BME Központi Könyvtár, Budapest, 1960. Dunka - Fejér -Vágás: A verítékes honfoglalás. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 1996. Papp-Váry Árpád - Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Gondolat/Officina, Bp., 1989. Deák Antal András: A Duna fölfedezése. Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2004. A vízgazdálkodás fejlődése. Szerk.: Dr. Nagy László. Tudományos Ismeretteijesztő Társulat, Budapest, 1971. Baja története a kezdetektől 1944-ig. Szerk.: dr. Kőhegyi Mihály) Akadémia, Budapest, 1989. Kettinger - Nagy - Tímár: Magyaróvári Nagybirtok története. Tartalom Kft. Budapest, 1991. Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története. Szerk.: Fejér László. Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001. 111 Vízi emlék Magyarországon. Irta és szerkesztette. Fejér László, dr. Szlávik Lajos. Közlekedési Dokumentációs Kft, Budapest, 2008. Nikola Petrovic: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna- medencében a merkantilizmus korában. Beograd -Novi Sad, 1982. Nikita Andrejev: A régi hajózható csatornák építése és hasznosítása a Bácskában. Novi Sad, 2002. Kalapis Zoltán: Régi vízi világ a Bácskában és Bánátban. Fórum, Újvidék, 1993. Faludi Gábor: A Ferenc-csatorna és Türr István. ADUKÖVIZIG Baja, 2001. A vízgazdálkodási együttműködés 50 éve. 1956-2006. Szerk.: dr. Faludi Gábor, dr. Kubatov János ADUKÖVIZIG Baja, 2006. Faludi Gábor-Kalocsa Béla: A fokok történetisége és funkciója. Adalékok egy vitához. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2002.2. Faludi Gábor-Szádeczky Attila: Az 1956 évi jeges árvíz a Duna magyarországidéliszakaszán. Hidrológiai Közlöny, Bpest, 2002.5. Faludi Gábor - Sági Jenő: Szivattyútelep Érsekcsanádon. Hidrológiai Közlöny, Bp., 2003.3. Faludi Gábor - Kránicz István: A bajai Deák Ferenc zsilip. Hidrológiai Közlöny, Bp., 2003.5. Faludi Gábor- Nebojszki László: A Mohácsi -sziget kialakulása és vizeink történelmi változásai. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008.4. Faludi Gábor - Nebojszki László: A karapancsai szivattyútelep Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2009.4. Sági Jenő: Villanások a Sárköz vizeink történetéből. Bajai Honpolgár, 1996. december. Faludi Gábor: Gemenc ürügyén. Bajai Honpolgár, 1993. június. Szőcs László: Folyószabályozás. Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények, ADUVÍZIG Baja, 1967. A kézirat beérkezett: 2010. május 21-én FALUDI GÁBOR dr. a bajai (eddigi történelme alatt több elnevezéssel ismert) Vízgazdálkodási Főiskola ny. docense, történész. KONYÁR ZOLTÁN vízépítő mérnök, osztályvezető h. ADUKÖVIZIG Baja. From the history of the River Danube and the Region Gemenc (Hungary) Faludi, G. - Konyár, Z. Könyvismertetés Kralovánszky U. Pál - Ligetvári Ferenc: A hazai vízügyek bölcsőjénél Kvassay Jenő pályafutása Dream-n-Print Kft. kiadása, Pusztazámor, 2009. Kvassay * Sándor támogatásával. 21x20 cm fekvő formátum, 237 old., 30 kép és ábra, 39 hivatkozott irodalom. Az ember évezredeken át kénytelen volt foglalkozni a vizekkel, amely magyar szólásmondás szerint épp úgy áldás, mint lehet átok. Hazánkban a XVIII-XIX. században kezdtek intézményesen változtatni az évszázadokon át kialakult - és nem kívánatosnak tartott - természetes vízi állapotokon. 130 éve lett vízügyi törvényünk, de már előbb kezdte szervezni, és 40 éven át működőképessé tenni a kultúrmérnöki intézményt Kvassay Jenő. Halálának 2009-ben kilencvenedik, születésének 2010-ben százhatvanadik évfordulója teszi időszerűvé a könyv kiadását. Kvassay Jenő szervező ereje teremtette meg - nemzetközileg is elismerten - a magyar vízügyi igazgatás alapjait. Felismerte, hogy a vízrendezési mérnöki munkákhoz, a vízkárok elhárításához szorosan kell kapcsolni a vízhasznosítás kérdéseit. Alapvetőnek tartotta a vízügy és a mezőgazdaság szoros együttműködését. Kifejlesztette a talajjavítás gazdaságos módszereit. A belvízrendezésekkel növelte az ország termőterületét. A folyók szabályozásával, töltések építésével és erősítésével biztosította az árvizek elleni védelmet. Bővítette a vízi közlekedést a dunai hajózást. Felismerte a Balaton üdülőhelyi távlatait: partrendezéseket, kikötőket, gátakat építtetett. A könyv a következő fejezeteket tartalmazza: I. Gazdasági, kulturális életünk a dualizmusban. II. A Kvassay családról. III. A tanuló évek. IV. Vízi kapcsolatok. V. A kultúrmérnöki intézményről. VI. A Kárpát-medence vízügyi egysége. VII. Kvassay vízgazdálkodási politikája. VIII. A folyók vízszabályozása. IX. Vizek hatása az árterekre, halászatra, erdészetre. X. Egyéb vízhasznosítási lehetőségek. XI. Az öntözésről. XII. Vízi utak - vízi közlekedés. XIII. Epilógus. XIV. The Kvassay Family. (Angol nyelvű összefoglaló). Kvassay Jenő jelentősebb írásainak jegyzéke. A felhasznált irodalom. * „Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy Kvassay Jenő életműve példamutató és gazdag, sokrétű alkotó tevékenységének eredményei pedig maradandóak." A Szerzők méltó összegzése ez Kvassay Jenő életéről és munkásságáról Dr. Vágás István