Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Konyár Zoltán: A Duna és Gemenc történetéből

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. Az itt élők ismert és írott történelmünk legnagyobb, leg­gyorsabb és legpusztítóbb jeges árvizével szembesültek. Az időszak főbb jellemzői: a szigorú hosszú tél, a Duna víz­gyűjtőjén nagy mennyiségű hó, a kemény fagyok, majd a Duna különböző szakaszain a korábbiaktól és egymástól is eltérő erős olvadás, jelentős csapadék. Gyors árhullámok, álló jégmezők alakultak ki. A mércék csúcsvízállásokat mu­tattak, Bajánál például 1037 cm (1956. március 11). Az ala­csony és gyenge árvédelmi töltések több helyen átszakad­tak. Vajas-torok és az országhatár között (60 km) a bal parti fő-védvonalon 22 szakadás keletkezett. Nagy területeket öntött el a jégár, Baján a városközpontban szétrombolta a tégla-boltíves Vörös hidat, 360 család vált hajléktalanná. Víz alá került a teljes Gemenc és a Mohácsi sziget egésze és több település is. A karapancsai jégár szintjét mindkét kas­télyon emléktábla jelzi. Szertártelep, Sugovica Megerősített töltés 9. Európa első kereskedelmi térképe Ez a térkép (16) túlmutat Baján. A török kiűzése után Bécs érdekeinek megfelelően Marsigli és Müller, I. Li­pót megbízásából, nagyobb távú kereskedelmi útvonala­kat vázolt megalapozott okfejtéssel. Az olasz gróf, oszt­rák tábornok Marsigli 25 évet élt a Kárpát-medencében. Baját a térkép készítői raktározó, elosztó szerepe és a du­nai szállítás miatt tartották alkalmasnak és képesnek 311 évvel ezelőtt arra, hogy a távoli térségekbe irányuló ke­reskedelmi útvonalak egyik központja legyen. Duna part, háttérben a Duna híd Jégtorlasz A jeges árvíz és az azt követő, 1965. évi elhúzódó nyári árvíz nyilvánvalóvá tette, hogy az árvédelmi töltések maga­sítása és megerősítése nem halasztható tovább. Megkezdő­dött a töltések egységes szelvényméretű kiépítése (magas­ság, keresztmetszet). A munkálatok magyar területen 1974­ben, déli szomszédunknál 1975-ben fejeződtek be. Az or­szághatártól Dunapatajig több mint 5 millió m 3 föld beépíté­sével a töltéskorona a mértékadó árvízszint az 1956. évi je­ges ár fölött minimum plusz 1 m magassággal épült; a ko­rona szélessége 6 m, a töltés alapszélessége 45-60 m. Tanya, Mohácsi-sziqet

Next

/
Thumbnails
Contents