Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Konyár Zoltán: A Duna és Gemenc történetéből

FALUDI G. - KONYÁR Z.: A Duna és Gemenc történetéből 39 I A íőherczegi beliyei uradalom • I védtöltéseinek gátvédelmi szabályzata. Általános rész. .1 §• A gátvédelem tárgyát képezik : 1. A kölked—darázsi védgát 15971 m. hosszban, valamint a hozzá tartozó műtárgyak, forrástöltések és az izsépi másodrendű töltés. 2. A vörösmart—kopácsi védgát 32350 m. hosszban, a hozzátartozó műtárgyak és forrástöltésekkel, továbbá az albertfalusi má;. ( sodrendü töltés. ."J/ 3. A szöczei védgát a hozzátartozó zsilippel. 2- §• j A védelmi vonalak felosztása : / 1. A kölkcd—darázsi védgát két védelmi szakaszra oszlik: Ätei^seru i,* t-ik /. ./<.' ' t-t; * jetii "'-<: 'ím .'ÍJ A főhercegi uradalom magán öblözeteinek gátvédelmi térképe és szabályzata (5. 6.). Az uradalom az 1800-as évek legelejétől kitűnő helyzetfelismeréssel, hosszútávra ható gondolkodással, jó szervezéssel, komoly anyagiakkal, önállóan, szakszerűen kezdett hozzá a vad, mocsaras, lápos, nád-sás borította térség kiszikkasztásához (Magyaróvár mellett a Hanságnál is). A 109 ezer kh nagyságú beliyei birtok mintegy fele évente többször került víz alá. Jelentős részét a Duna-Dráva áradásai, kiöntései mellett a pécsi-villányi hegyekből lezúduló csapadékvíz is veszélyeztette. Hatásos és komoly vállalkozás volt a Karasica szabályozása Villánytól Darázsig 38 km hosszúságban már 1800-1805 között, a mocsárvidék kiszikkadt. Az 1800-as évek első évtizedeiben nagy költséggel, hozzáértéssel épített belső árvédelmi gátak az 1800-as évek első harmadára a birtok közel 30 %-át védték, magas talajvíz és alacsony tengerszint feletti magasság mellett. Az 1800-as évek közepére a nád-sás- mocsár visszaszorult, vele a nádi farkasok falkái is. Szakszerű mezőgazdasági termelés, erdőtelepítés honosodott meg, és mindez lehetővé tette a gímszarvas, az őz, a vaddisznó betelepülését és szaporodását. Mintegy 200 évvel ezelőtt a gazdaság példaadó megszervezésében, benne a kártékony vizek megfékezésében kiemelkedő szerepe volt Albert Kázmér hercegnek és az általa alkalmazott, ügyvédből lett jószágkormányzónak, Wittmann Antalnak. Az 1800-as évek első két évtizedében magyaróvári székhelyű irányítás volt a meghatározó. Ők alapították 1818-ban a Magyaróvári Mezőgazdasági Tanintézetet, az Akadémia elődjét is. A vízrendezést a későbbi tulajdonosok mindegyike a gazdálkodás fontos eszközének tartotta. 1868 és 1872 között sok nehézség árán megépült az Albrecht nevezetű védgát, amely több mint 27000kh árteret véd a DunaDráva áradásaitól. Egy térkép a dunai átmetszés tervezete, itt alakult ki a Béda-sziget (7); az azt követő pedig a beliyei uradalomról ad áttekintést a 19. század végén (8). 4. Halászat - vízimalmok A Duna Baja és Bezdán között az átvágások előtt és után, a különbség látványos (9); a Duna Baja mellett (10). Ebben a Dunaföldvár alatti régióban a víz adta áldás a halbőség volt. Századok során az álló és folyóvízi halászati módszerek-eszközök sokasága formálódott. Erre azonban csak néhány fotó bemutatásával térhetünk ki. Eisenhuth mérnök által készített térképvázlat 1820-ból. crdKrzoojLOMtj BELLIT