Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Konyár Zoltán: A Duna és Gemenc történetéből

37 A Duna és Gemenc történetéből 'Faludi Gábor - 2Konyár Zoltán '6500, Baja, Batthyány u.7/

1, em. - 26500. Baja, Dália u. 9 Kivonat: Európa legnagyobb folyóinak egyike, a Duna közvetlenül és döntően meghatározta magyarországi szakaszának alsó régiójában a mellette húzódó terület természeti körülményeit, a gyarapodó összetételében változó lakosság életfeltételeit. A kiszolgáltatottság mérséklődése, a természeti - gazdasági körülmények kedvező változása ebben a veszélyeztetett térségben is jórészt a vízi munkálatoknak volt a következménye. E folyamat 20. század előtti erőfeszítésekkel, eredményekkel, tapasztalatokkal átszőtt történelmi időszakát mutatjuk be néhány mozaik felvillantásával. Duna, átmetszések, Gemenc, Ferenc-csatornajeges árvíz.. továbbítja, ahol, 82 millió lakos él. Hosszúságát tekintve a világ-ranglista 21. helyét foglalja el. Egyedülálló a világon abban, hogy hosszú útján sok nép, nemzet, nyelv, vallás, kultúra összekötője. Ennek tudható be az is, hogy neve gyors, rohanó, féktelen - az érintett népek nyelvében csekély módosítással állandósult. A Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitásával (1992) az Északi tengert és a Fekete tengert összekötő 3500 km-es vízi út rendszer keleti gerince. Folyásiránya, vízhozama kedvező. Kulcsszavak: 1. Bevezető A Duna melletti ember megtelepülése óta ismeri a vizet, figyelte és figyeli állandó mozgását, csodálja harmóniáját, tiszteli erejét. A természetes egyenetlenségek, kilengések mellett is időnként szorongással, de barátságban volt és van a folyam adta éltető, romboló, örömöt-keserűséget egyaránt okozó állapottal. A Duna melletti, a Dunával együtt élő, a Dunát szerető, tisztelő emberek közé tartozunk mi is. 2. A Dunáról A 2850 km hosszú Duna - amelynek Karapancsa a felezőjében van, - több mint 800 ezer km

2 terület vizét gyűjti és AKárpát-incdcncc vízrajzi cs domborzati térképe a nagy vízszabályozások előtt A vízszabályozások előtti térkép (1) dokumentálja, hogy az alig tengerszint feletti Kárpát medencében meghatározó szerepe volt a folyó- és állóvizeknek: tulajdonképpen az egész medence a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A folyó magyarországi szakasza 1920 óta 417 km, ennek a szakasznak a legdélebbi régiójában van Karapancsa, a határtól néhány száz méterre. A medrét, folyási sebességét, vízszintjét, szélességét állandóan változtató-vándorló Duna határozta meg magyarországi alsó szakaszának természetföldrajzi viszonyait emberi letelepedésre, megélhetésre alkalmas feltételekkel (élelem, hal, vad, állattartás, tüzelő, rejtekhely...). A folyó mederesése Dunaföldvár alatt csökken, a főágról lefüződő kanyarulatok szövevénye jellemzi. Kanyarulatait továbbra is megőrzi, Baja alatt két ágra szakad, és a Mohácsi - szigetet öleli közre. A kanyargás és zátonyosodás miatt kedvezőtlenek voltak a lefolyási és hajózási feltételek. E térségben - időben és magasságban - kiszámíthatatlanok voltak az árvizek. A legnagyobb veszélyt a jégzajlások, jégdugulások, az alacsony gyenge töltések szakadásai okozták. Az árvizeket követően a domborzati viszonyok függvényében a mély fekvésű területeken állandósultak a víz visszamaradt tömegei. Belvizek, lápok, mocsarak képződtek. Érdemleges emberi beavatkozás nélkül a területet áthálózó különböző mellékágak, holtágak, lapályok, tavak - engedve a természet törvényeinek - némileg fékezték az árvizek rohamait azzal, hogy a kiáramló víztömeg egy részét szétterítették. A fölösleget a már meglévő vagy akkor formálódó, részben önszabályozó funkciót is betöltő fokok segítségével visszavezették, a szükséges és lehetséges vízmennyiséget visszatartották. A korabeli térképeken a folyó mindkét oldalához közvetlenül-közvetetten kapcsolódó vonulat mocsaras, lá-