Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Bezdán Mária: A vízszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. 6.6. táblázat: A Tiszafüred és Taskony mérce-állomások közti szakasz maximális vízszín-esései m-es osztásközönként Időszak A Tiszafüred és Taskony vízmérce állomások közötti szakasz maximális vízszín-esései méteres osztásközönként Időszak -200 | -100 | 0 | 100 | 200 | 300 | 400 | 500 | 600 | 700 | 800 | 900 | 1000 | 1100 1889 - 1900 8,56 12,47 11,94 13,46 14,37 13,54 10,42 8,82 7,68 5,17 3,99 1901 - 1916 8,21 10,04 12,09 11,71 11,03 10,19 12,02 9,20 7,45 5,63 3,92 1921 - 1932 7,57 9,56 11,19 9,70 9,89 9,42 9,83 9,42 8,52 5,06 3,69 1933 - 1956 7,67 8,85 9,46 10,61 10,19 9,39 7,51 6,96 6,39 4,66 3,35 1957 - 1972 7,54 7,54 7,86 10,45 8,66 8,66 9,11 8,24 7,54 6,26 5,24 4,06 2,68 6.7. táblázat: Tiszafüred és Taskony mérce állomások közti szakasz minimális vízszín-esései méteres osztásközönként Időszak Tiszafüred és Taskony vízmérce állomások közötti szakasz minimális vízszín-esései méteres osztásközönként Időszak -200 | -100 | 0 | 100 | 200 | 300 | 400 | 500 | 600 | 700 | 800 | 900 | 1000 | 1100 1889- 1900 7,91 6,84 6,16 4,41 4,56 2,97 3,61 3,35 4,18 2,97 2,85 1901 - 1916 6,92 6,39 4,98 3,04 3,42 3,65 3,27 3,04 1,83 3,16 3,23 1921 - 1932 6,42 5,87 3,24 3,55 2,29 2,59 1,60 1,57 0,92 1,81 2,15 1933 - 1956 5,3 3,19 2,75 3,26 1,66 1,6 1,12 1,28 1,28 2,24 2,04 1957 - 1972 6,01 4,7 3,13 2,14 2,49 2,52 2,33 1,18 1,53 0,83 1,98 2,08 2,49 Továbbiakban a szakaszokra csak az értékelést írom le, mert nem akartam a cikket táblázatokkal telíteni. Taskony és Tiszabö között az előző szakaszhoz hasonlóan a legkisebb vízállásoktól felfelé haladva csökkennek az átlagos vízszín-esés értékei (-5-3,5 cm/km). Az időben eséscsökkenés csak a duzzasztómüvek megépülése után következett be (átlagosan 0,5 cm/km). A mederszakasz stabil. Az évenkénti maximális esések 5,5 cm /km, a minimális esések 1,8 cm/km körüliek. A Tiszabő és Szolnok szakaszon az előző szakaszoktól eltérően fordítva alakulnak a szintenkénti átlagos esések. Ezen a mederszakaszon folyamatos változásként a kezdetben a legalacsonyabb vízállástól felfelé haladva enyhén nőttek az esések. Időben előrehaladva pedig (1890-1973) az átlagos 4 cm/km-ről 3 cm/km értékre csökkentek, és a vízállás-szakaszonkénti esésnövekedés is átváltott csökkenő tendenciába (Csak a nagyvízi tartományban éri el a legalacsonyabb vízszinteknél mért értékeket.) Az évenkénti kimagasló maximális esések az anyamederben maradó vízszinteknél fordulnak elő. Az évenkénti maximális esések 6 cm/km, a minimális esések 2 cm/km körüliek. Szolnok és Martfű között -4-ről 2,2 cm/km-re csökkennek az esések a legalacsonyabb vízszintektől a legmagasabb vízállások felé haladva. 1973. után állandósul a -3,5 cm/km esés minden vízállástartományban. Kimagaslóan nagy esések a 300 cm alatt jelentkeznek (10-16 cm/km). Ezen a szakaszon sokszor extrém ellenesések alakulnak ki. Ezeket a Martfűn észlelt adatok áradó ágnál - a szomszédos állomásokhoz képest néhány nappal korábban meginduló - 0 cm fölötti (100-400 cm) hirtelen megnövekedése, illetve apadó ágnál késleltetve csökkenő vízállásai okozzák (200-300 cm). Ez a jelenség 1973tól megszűnt, kivéve az 1993., 2004. és 2005. éveket (ezekben az esetekben azonban kis értékkel, de elhúzódva több héten át tartott az ellenesés). Martfű és Tiszaug közötti szakaszon az átlagos vízszín-esések 3,4-2,2 cm/km között vannak, a szabályozást követően a legkisebb vízállásoknál voltak a legmagasabb értékek, melyek 400 cm-ig csökkenő, majd kissé növekvő tendenciát mutattak. 1973. után a kisvízi tartományokban kisebb, míg felfelé haladva kaptam a nagyobb átlagos eséseket. Tehát ezen a szakaszon a duzzasztás már befolyásolja a kisvízi és nagyvízi eséseket. Az ezen a szakaszon mért extrém (10 cm/km feletti) eséseket az előző szakasznál már leírt jelenségek okozzák. Martfű és Tiszaug között is sokszor jelentkezik ellenesés, de ezt a Martfű állomáson az előző szakasznál leírt jelenség ellenkezője okozza: Vannak árhullámok, melyek késleltetve indulnak meg (néhány nap), és apadó ágnál pedig mintha"egy óriás elszívná a vizet" hirtelen a vízszínt csökkenés. Itt is érvényesül a duzzasztómüvek megléte, mert ez a jelenség (igaz, valamivel korábban) 1969.-től megszűnik. Itt is van kivétel: 1991, 1994, 1995 és a 2004. év. Abban különböznek ezek az esetek a korábbiaktól, hogy nem a Martfűn észlelt 100 cm feletti vízállástartományokban jelentkezik, hanem -150 cm környékén. Tiszaug és Csongrád a következő szakasz. A fölötte lévő szakaszhoz képest, ahol átlagosan 2,8 cm/km vízszín-esés volt a jellemző, 1 cm/km-rel magasabb 3,8 cm /km értéket kaptam. Ennek a szakasznak a vízszín-esése erősen követi a mederesést. A kisvízi tartományokban igen magas, míg a vízállás növekedésével egyre kisebb vízszín-esés értékeket produkál. (5,5 cm/km-ről 2 cm/ km-re csökkenve változik ez az átlagos érték.) 1973 után megváltozott ez a jellege a szakasznak. Kisvíz idején kicsi a nagyvizek felé haladva egyre növekvő esések jellemzi. (2 cm/km-ről 3,8 cm/km-ig) A maximumok 10 cm/km feletti értékei itt is inkább a kisvízi tartományban jelentkeznek (Ritkán fordul elő, és csak egy napig tart. Az okozója, hogy Tiszaugnál egy nappal korábban kezd a vízszint nagy osztásközzel emelkedni az alatta lévő Csongrádhoz képest.) Ellenesések is alakultak ki ezen a szakaszon. Az 1973. előtti időszakban két esetben: 1954-ben egy Hármas-Körös árhullám visszaduzzasztása, illetve 1966-ban Maros és Hármas-Körös együttes visszaduzzasztása következtében. A mesterséges duzzasztás több alkalommal hatott vissza erre a szakaszra, összegződve Maros, illetve Körösök árhullámmal. Csongrád és Mindszent állomások között az esések valamennyivel csökkentek a fölötte lévő szakaszhoz képest (átlagosan 3,7-3,0 cm/km). 1940. után átfordult az esések tendenciája, és a nagy esések nem a kisvíznél, hanem a magasabb vízállásoknál jelentkeztek. 1973. után ez a jelenség még intenzívebbé vált. Valamekkora esés-csökkenés is jellemzi a kisvízi tartományban. 10 cm/km-nél nagyobb esést 1903-ban mértek. A Körös árhulláma Csongrádnál és a fölötte lévő állomásokon megemelte a vízszinteket, míg Mindszentnél gyorsabb ütemü volt az apadás. Erre a szakaszra nem jellemzőek a kiugróan magas értékek. A maximumok 5-6 cm/km körüli értékek. Ellenesés ezen a szakaszon csak a törökbecsei duzzasztómű hatásaként jelentkeztek.