Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Bezdán Mária: A vízszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán

BEZDÁN M-.: A vizszin-esések alakulása az Alsó-Tiszán 33 zésemre álló állomások adatainak feldolgozott eredményeit az 5.2. táblázatban mutatom ki: A megvizsgált 16 éves adatsor alapján a Tisza Törökkanizsa és Törökbecse közötti szakaszán -2,5 cm/km átlagos vízszín-esésü. A Mindszent és Algyői szakasz 0,5 5.3. táblázat: A vízszín-esés maximális é cm/km-rel alatta marad. Tehát megállapítható, hogy a Marosnak igen nagy hatása van a Tisza vízszín-esésére. Az 5.3. és 5.4. táblázatban a Tiszafüred és Zenta szakasz vízmérce állomások közötti- vízszín-esések maximális és minimális értékeit tüntettem fel. éke a Tiszafüred alatti Tisza szakaszon Időszak MAXIMALIS VIZSZIN-ESES Időszak Tiszafiired | Taskony | Tiszabő | Szolnok | Martfű | Tiszaug | Csongrád | Mindszent | Algyő | Szeged | Zenta 1876 - 1888 7,34 4,82 9,50 6,84 5,63 6,93 6,48 1889 - 1900 14,37 10,46 8,96 7,52 5,83 9,14 7,25 3,83 9,63 9,24 1901 - 1916 12,09 8,25 11,09 10,32 6,07 8,73 10,07 4,10 12,70 6,98 1921 - 1932 11,19 8,65 9,26 9,21 6,55 8,55 6,13 5,17 7,46 7,41 1933 - 1956 10,61 8,67 9,34 16,17 10,18 12,44 8,34 5,09 13,37 7,84 1957 - 1972 10,45 9,03 7,99 10,14 15,06 9,40 6,18 5,81 10,00 7,58 1973 - 1983 7,74 5,93 9,24 5,80 9,81 6,07 4,56 7,83 5,52 1984 -2009 6,84 6,80 10,83 7,53 10,09 6,21 4,22 5,00 5,04 5.4. táblázat: A vízszín-esés minimális értéke a Tiszafüred alatti Tisza szakaszon Időszak MINIMALIS VIZSZIN-ESES Időszak Tiszafüred | Taskony | Tiszabő | Szolnok [ Martfű | Tiszaug | Csongrád | Mindszent | Algyő | Szeged | Zenta 1876 - 1888 1,45 0,29 0,5 0,97 -0,18 -3,33 1,69 1889- 1900 2,85 2,12 2,01 -0,04 -0,10 0,5 0,48 1,03 -6,98 0,89 1901 - 1916 1,83 1,57 1,69 -1,4 -1,09 0,5 0,67 0,14 -2,7 -0,15 1921 - 1932 0,92 0,89 0,95 -1,55 -0,21 1,00 1,49 -0,18 -0,63 1,01 1933 - 1956 1,12 1,18 0,32 -5,68 -5,22 -4,33 0,18 -2,61 -5,08 0,44 1957 - 1972 0,83 1,39 0,92 -14,22 -1,27 -0,14 0,67 -0,88 -2,34 0,81 1973 - 1983 0,03 0,2 0,87 0,00 0,14 0,07 0,43 -1,36 0,00 1984-2009 0,37 0,23 -1,37 -0,64 -2,52 -1,47 0,41 -1,09 -0,23 Igen kimagasló éréket kapunk (16,17 cm/km) Szolnok és Martfű között 1941. október közepén. Egy heves árhullám, mely Tiszafürednél két nap alatt 4,5 m vízszintemelkedést eredményezett (50 cm-ről 492 cm-re), és két nap múlva, 17.-én 550 cm-el tetőzött, Szolnokig normál kimenetelű volt (Szolnoknál 18.-án 556 cm-en tetőzött). Martfűnél azonban csak késleltetve indult meg az áradás, és három nappal később 21.-én tetőzött 470 cm-en. Tiszaugnál 18-19.-én tetőzött a Tisza 435 cm-en. Ez nem egyedi eset. Martfűnél a Tisza szeszélyessé válik, mert sokszor fordult elő, hogy az áradás pár nappal később, de több esetben pár nappal korábban indult meg - a szomszédos állomásokhoz képest. Ezen utóbbi esetekben viszont kimagaslóan kicsi vízszín-eséseket kapunk. A martfűi vízmérce állomás adatai néha javításra szorultak (lemaradtak a „-„ jelek, stb.), de legtöbbször nem láttam okát a korrekciónak. Szerintem ezeknek a különleges eseteknek a magyarázatát a mederszakasz morfológiájában kell keresnünk. 1889. december közepén Algyő és Szeged között 6,98 cm/km esésértéket kaptunk. Itt Hasonló jelenség lépett fel, mint Martfűnél. A —450 cm tetőzésü árhullám a6.5. táblázat: Tiszafüred és Taskony mérce állomások kö; padása Szegednél lelassult. 310 cm volt még, miközben a felette és alatta lévő állomásoknál már lecsökkent a vízszint 150 cm körülire. Pár nappal később a Tiszán és a Maroson is kisebb árhullám indult meg, mely Szegednél december végén 257 cm-en tetőzött. Ugyanez év januárjában a Maros árhulláma következtében a Tiszán Algyőnél erőteljes vízszint-emelkedés alakult ki (53 cm-ről 500 cm-re). Szegednél két lépcsőben jelentkezett a vízszínt erőteljes növekedése (először, amikor a Marosból az árhullám beömlött a Tiszába, majd másodszor, két nappal később, amikor a visszaduzzasztott tiszai árhullám megérkezett Algyőről), míg Algyőnél csak egyszeri alkalommal volt hírtelen vízszintváltozás, amikor a Maros visszaduzzasztása és a tiszai árhullám találkozott (a szegedi két dH-csúcs közötti napon). 6. Tiszafüred és Szeged között a vízmércék által meghatározott szakaszok vízszín-esések részletezése Méteres osztásközönként külön meghatároztam az eséseket. A 6.5., 6.6. és 6.7. táblázatokban megjelenítettem a Tiszafüred, Taskony közötti Tisza szakasz átlagos, maximális és minimális vízszín-eséseit méteres intervallumos bontásban, itti szakasz átlagos vízszín-esései méteres osztásközönként Időszak Tiszafüred és Taskony vízmérce állomások közötti szakasz átlagos vízszín-esései méteres osztásközönként Időszak -200 | -100 | 0 | 100 | 200 | 300 | 400 | 500 | 600 | 700 | 800 | 900 | 1000 | 1100 1889- 1900 8,23 8,19 8,04 7,78 7,37 6,93 6,67 6,62 5,90 4,04 3,33 1901 - 1916 7,38 7,21 6,95 6,62 6,31 6,08 6,02 6,05 5,53 4,38 3,49 1921 - 1932 6,89 6,88 6,48 6,03 5,68 5,35 5,34 5,35 5,31 3,45 2,76 1933 - 1956 6,12 6,07 5,85 5,52 5,06 4,77 4,59 4,49 4,62 3,38 2,66 1957 - 1972 6,64 5,97 5,78 5,47 5,19 4,84 4,70 4,57 4,60 4,84 3,70 2,75 2,59 A Tiszafüred és Taskony vízmérce-állomások közötti szakaszon a legnagyobb átlagos esések a legkisebb vízállástartományokban fordulnak elő. Minél magasabb a vízállás, annál kisebb az esések értéke. A minimális eséseknél ez a jelenség még inkább megfigyelhető. Tehát itt a vízszín-esést a meder morfológiája, esése szabályozza. A vízszín-esések kimagasló értékei a -100 - 500 cm-es vízállás-sávban jelentkeznek. A minimális esések kimondottan nagyok. Ez különösen a kisvízi tartományokban kirívó (-100 cm alatt -5-8 cm/ km). A kisvíz idején mért legkisebb esés is nagyobb, mint a 800 cm felett mért legnagyobb. Az eddigi legkisebb vízszín-esés e szakaszon 0,83 cm/km.