Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán

^FPNBCSN>MC^AQJ(isvizekjeUemző^ 15 8. ábra. Kisvizes időszakok hossza napokban (évenként) Elemeztük a leghosszabb összefüggő kisvízi idősza- illetve 185 nap/1961.VI.29-XII.30. (Csenger) volt. Ezek kok hosszának alakulását is. Az ilyen időszakok hossza az idősorok is egyértelműen csökkenő trenddel jellemezlegfeljebb 186 nap/1961.VI.29-XII.31 (Szatmárnémeti), hetők mindkét állomásnál (9. ábra). 250 200 150 ; 100 50 9. ábra. A leghosszabb időben összefüggő A vizsgált 54 év folyamán Szatmárnémetinél összesen 180 kisvízi időszak volt, évente átlagosan 3,3, maximálisan 11 (1976), Csengernél 199 kisvízi időszak volt, évente átlagosan 3,4, maximálisan 11 (1991-ben). A szatmárnémeti szelvénynél 5 olyan bőséges lefolyású év volt, amikor nem mutatkozott vízhozam küszöbérték alatti kisvízi időszak (ezek az évek kizárólag 1979 után jelentkeztek). Csengernél is 5 ilyen év volt, de itt az 5 évből 3 év 1980 előtt következett be. Szatmárnémetinél az öt kisvízi időszak nélküli vízhozam küszöbérték alatti időszakok nagyvízi év a következő volt: 1981, 1996, 1997, 1998, 2005. Csengernél 1966, 1978-1981. Szatmárnémetinél kis mértékben csökkent az évenkénti kisvizes időszakok száma, Csengernél nőtt. Ezt a jelenséget jól mutatják a két szelvényre vonatkozóan előállított idősorok alapján megszerkesztett lineáris trend egyenesek (10. ábra). Ez az eltérő tendencia hidrológiai folyamatokkal nem támasztható alá, okát az eltérő hosszúságú időszakkal és észlelési-adatfeldolgozási hiányosságokkal, eltérésekkel lehet magyarázni.