Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. ton összesen 93,0 km hosszban. Ezen a folyószakaszon az 1970. májusi nagy árvíz után kezdődött töltésfejlesztéssel mértékadó szintre építették ki az árvízvédelmi fővonalat (a munka 2004-ben fejeződött be). A vízgyűjtő romániai területén 35 víztározó található, melyeknek összesített víztározó képessége 557 millió m

3. Ezek közül 8 víztározónak van 2 millió m

3-nél nagyobb, a vízjárást számottevően befolyásoló tározókapacitása. A Nagy-Szamos mellékfolyóján a Beszterce/Bistrita felső folyásán, 1977-1995 között hozták létre a Kolibicai/Colibita tározót. A 92 m magas, 252 m hosszú völgyzárógát mögötti víztározó tó 90 millió m

3 víz öszszegyüjtésére alkalmas. A feltöltéséhez szükséges vízmennyiséget a Beszterce folyó hozza, továbbá öt közeli patakból alagútrendszeren vezetik át a vizet a tározóba. A Kis-Szamosi hidroenergetikai és vízgazdálkodási rendszer 1969 és 1988 között lett kiépítve. A 16 kisebbnagyobb völgyzárógátat magába foglaló tározórendszer szerepe a villamos-energia termelése mellett, a Kis-Szamos Gyalu és Dés közötti szakaszának árvízmentesítése, és így a védőtöltések fejlesztésének a megtakarítása, a települések vízellátása, jóléti, pihenési övezet kialakítása. A Meleg-Szamoson a legfelső víztározó a 102 m magas, 410 m hosszú Kutasi/Fäntänele-i völgyzárógát mögött van a Bélesi/Beli§ tározó, amely maximális szinten 250 millió m

3 vízmennyiséget képes tározni, és ebből 48 millió m

3 szolgál árhullám csökkentésre. Feltöltéséhez szükséges vízkészlet a Meleg-Szamos 6,81 m

3/s középvízhozamából, valamint a Hideg-Szamos vízgyűjtő pa1. táblázat. Állandó jellegű víztározók a Szamos f takjaiból (4,09 m

3/s) és Jára/Iara vízrendszeréből (1,78 m

3/s) származik (ez utóbbi a Maros vízgyűjtőhöz tartozik). Mintegy 16 km-rel lejjebb van az 1974-ben elkészült 97 m magas, 232 m hosszú Tárnicai/Tarnita völgyzárógát. Víztározója 71 millió m

3 víz befogadására alkalmas, amiből 30 millió m

3 a hasznos térfogat, árhullám csökkentésre 7 millió m

3-es térfogatot tartanak fent. A Meleg-Szamosi/Some§ul Cald víztározó 1983-ban készült el, 10,8 millió m

3-es befogadóképességű. A KisSzamoson, a Meleg- és Hideg-Szamos összefolyása alatt 1968-1971 között épült a gyalui víztározó, melynek tározóterében 4,1 millió m

3 vízmennyiség fér el. Innen indul ki az a 80 km hosszú vízvezeték, amely Kolozsvár/ClujNapoca, Szamosújvár/Gherla és Dés városok ivóvíz ellátását biztosítja. A Gyalui völgyzárógát alatt felépítették a kisebb méretű Gyalu II., Fenes I, Fenes II., Kolozsvár I. vízerőműveket is. A Kis-Szamos összességében 340 millió m

3-es tározókapacitással rendelkezik. Az évente lefolyó vízmennyiség átlagosan 407 millió m

3, tehát a tározókban elméletileg a lefolyás 84 %-át lehetne betározni. A Kis-Szamos vízjárásában a tározórendszer felépítése után jelentős változások következtek be, így Kolozsvárnál a nyár végétől a tél végéig tartó kisvizes időszakban a havi közepes vízhozamok 4-82 %-kal nőttek, a tavaszi nagyvizek idején 8-66 %-kal csökkentek. Tehát mérséklődtek a szélsőségek, amit az is mutat, hogy számottevően, 1:5-ről, 1:3-ra csökkent a havi maximális és havi minimális vízhozamok közötti arány (Konecsny 1999b). /ó vízgyűjtőjében (Konecsny et al. 1998 nyomán) Vízfolyás A tározó neve OsszTározótér Vízfelület Beüzemelés BeHasznosítás* térfogat (mii m

3) üzemi szinten (mii m

3) üzemi szinten (ha) éve folyó KÖQ Beszterce Kolibicai 95,0 70,0 270 1982*,1995 1,85 Vh, Ve, Ar, Ud Meleg-Szamos Bélesi 250,4 202,2 789 1978 6,80 Vh, Ar, Ud Meleg-Szamos Tarnicai 77,3 70,3 215 1974 5,50 Vh, Ud, Ar Meleg-Szamos Meleg-Szamosi 9,2 7,5 85,8 1983 5,60 Vh, Ud, Ar Kis-Szamos Gyalu 4,1 2,9 67,3 1971 12,9 Ve, Vh, Ar, Ud Füzes Nagycege 3,9 2,2 112 1966 Ht, Ar Menyő Szilágyszeg 3,4 23 1984 Ht, Ar Fernezely Szurdok 17,5 16,6 113 1964 2,84 Ve,Vh,Ar,Ud Ve - vízellátás, Ar- árvízcsökkentés, Vh Az Erdélyi Mezőség kisvizein több kisebb víztározó van, amelyek közül hét a Kis-Szamos vízgyűjtőjéhez tartozó Füzes/Fize§-patakon és ennek mellékvizein, egy a Sajó/§ieu folyón. Itt a legnagyobb víztározók: Nagy-Cege/Taga Mare - 3,9 millió m

3, Csukás-tó/Ciuca§ - 1,88 millió m

3, Katona-tó/Catina - 1,40 millió m

3. A Szilágyszegi/Sálátig állandó jellegű halászati és árvízcsökkentő víztározó a Menyő/Mineu patakon épült 1982-1984 között. Tározótere maximálisan 3,4 millió m

3 víz befogadására alkalmas. A Fernezelyi/Firiza völgyzárógát és tározó Nagybányától 10 km-re, a Fernezely patakon (Lápos vízgyűjtő), épült 1960-1964 között. A tározónak hármas szerepe van: Nagybánya vízellátása, villamos energiatermelés, árhullám csökkentés. Összesen 17,5 millió m

3 vízmenynyiséget képes befogadni. Innen kiinduló 5,6 km hosszú csővezetéken keresztül szállítják a jó minőségű hegyi vizet Nagybánya város számára. A mederszabályozástól és a belvízrendszerek kialakításától eltekintve a kisvízi vízjárást 1979-ig viszonylag energia, L

Id - üdülési, Ht - haltenyésztés csak kisebb mértékben befolyásolták lefolyás-szabályozó műszaki beavatkozások, és így a kis-vízhozamokat alapvetően természeteshez közelinek lehetett tekinteni. Ezt az időpontot követően a Szamos mellékvizein - az ipari, mezőgazdasági és kommunális vízhasználatok mellett kiépült nagy víztározók vízjárás módosító hatása miatt a lefolyás időben már jelentősebben átrendeződött. A Szamos folyó romániai vízgyűjtőterületén a kommunális célú vízellátást a nagyobb településeken felszín alatti vízkészletekből is biztosítják és a részben ebből származó szennyvíz bevezetések növelik a kisvízi vízhozamokat. így például 2006. évben a Kolozsvár melletti Szászfenesnél/Flore§ti 98 kútból 2,87 millió m

3 vízmennyiséget vettek ki a felszínalatti víztartóból. A vízgyűjtő nagyobb települései jelentős mennyiségű szennyvizet bocsátanak a folyókba. Ezek közül, csak az 50.000 lakosnál nagyobb városokat, lakos egyenértéküket és a közepes szennyvízhozamukat soroljuk fel: Kolozsvár (336 ezer lakos egyenérték) 1,33 m

3/s, Beszterce/Bistrita (123.926) 0,319 m

3/s, Zilah/Zaláu (59.522) 0,154 m

3/s,