Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Babák Krisztina: Alföldi folyóink ártérfejlődési kutatásai a XX. század elejétől napjainkig

42 Alföldi folyóink ártérfejlődési kutatásai a XX. század elejétől napjainkig Babák Krisztina PTE TTK Általános és Alkalmazott Környezetföldrajzi Tanszék, 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. Kivonat: A tanulmány célja, hogy bemutassa a Tisza magyarországi vízrendszerének ártér-fejlődéssel kapcsolatos kutatásainak főbb irányvonalait és vizsgálati módszereit. Mindezeket tematikus csoportokra (meder-változékonyság, hullámtér feltöltődési vizsgálatok becslés, vagy direkt mérés alapján, morfológiai kutatások, stb.) bontva ismertett. Szeretne rávilágítani arra, hogy az egyes kutatási módszerek milyen segítséget tudnak nyújtani az árvizekkel kapcsolatos társadalmi, környezet- és természetvédelmi problémák megoldásában, amely az ország lakosságának jelentős részét érinti (folyóink árterein kb. 700 településen 2-2,5 millió ember él). Kulcsszavak: ártér, feliszapolódás, ártéri hordalék-lerakódás, vízügyi történelem. Bevezetés, célkitűzés A magyar vízföldrajzi kutatásokban mindig jelentős szereppel bírtak a folyóvizek felszínformáló tevékenységének vizsgálatai. A XIX. századi folyószabályozások megkezdése óta eltelt több mint másfél évszázadban a kutatók számára folyamatos problémát jelentett és jelent ma is a megváltozott hidrogeográfiai környezet feltárása, az ár- és hullámtér-fejlődés értelmezése. A tanulmány célja, hogy bemutassa a Tisza magyarországi vízrendszerének ártérfejlődéssel kapcsolatos kutatásainak főbb irányvonalait és vizsgálati módszereit. Mindezeket tematikus csoportokra (meder-változékonyság, hullámtér feltöltődési vizsgálatok becslés, vagy direkt mérés alapján, morfológiai kutatások, stb.) bontva ismertetem. Szeretnék rávilágítani arra, hogy az egyes kutatási módszerek milyen segítséget tudnak nyújtani az árvizekkel kapcsolatos társadalmi, környezet- és természetvédelmi problémák megoldásában, amely az ország lakosságának jelentős részét érinti (folyóink árterein mintegy 700 településen 2-2,5 millió ember él). A munka során áttekintettem a szakma reprezentatív hazai folyóirataiban - a Földrajzi Értesítő 1952-2009, a Földrajzi Közlemények 1873-2009, a Vízügyi Közlemények 1890 -2004, a Hidrológiai Közlöny 1921-2009, a Hidrológiai Tájékoztató 1961-2009, a Vízgazdálkodás 1960-1978, a Magyar Vízgazdálkodás 1978-1991, a Víztükör 1992-2001 közötti időszak alatt - a témával kapcsolatban megjelent hosszabb-rövidebb tanulmányokat. A vizsgálat nem terjedt ki a monográfiákra, könyvekre, könyvfejezetekre és a nemzetközi szakmai folyóiratokra. Vízrajzi tanulmányok sora - pl. Szigyártó Z. 1965, Csorna J. 1966, 1968; Reimann J. 1975, Vágás I. 1977, 1978/a, 1978/b, 1979/a, 1979/b, 1980, 1984, 2008/a, 2008/b, 2008/ c, 2009; Pálfai I. 1979, Goda L. és Zsuffa I. 1994, Gajdos A. 1996, Bezdán M. 1997, 1998, 1999, 2002, 2008; Muszkalay L. és Varsa E. 2003, Barabás B. és társai 2004, Dombrádi E. 2004 - foglalkozik a folyóvizek különböző paramétereinek (kisvizek, nagyvizek, főbb vízmércék tetőzései között eltelt időtartamok, vízhozam- és vízállás-idősorok, árvizek gyakorisága és tartóssága, stb.) matematikai-statisztikai elemzésével, amelyek részletesebb ismertetésével jelen tanulmányban nem foglalkoztam. Nem volt a kutatás tárgya az ártéri területek különböző szempontú modellezése sem (Bakonyi P. és társai 1999, Krámer T. és társai 1999). Az árvíz, mint környezeti kockázat Egy, a kanadai British Columbia Egyetemen végzett kutatás kapcsán egy 68 fős csoportnak (40 nő és 28 férfi) 65 olyan kérdésre kellett válaszolnia, amelynek környezeti kockázatait 7 fokozatú skálán mérték: „-3" a teljesen kockázatmentes, „+3"a lehető legnagyobb kockázatú eseményhez tartozott. A vizsgált 65 környezeti hatásra a válaszok alapján kialakult egy rangsor, amelynek első helyére az atomháború, a második helyére az állatfajok számának csökkenése, a harmadik helyére a Föld ózonpajzsának sérülése került, míg az árvizek csak a 38. helyet foglalták el a sorban (McDaniels, T. és társai 1995, Nagy L. 2001). Általánosan elfogadott tény, hogy az emberek a természeti veszélyeket nem egyformán ítélik meg, mivel ez meglévő ismereteiktől függ. A német viszontbiztosító, a Munich Re évtizedek óta gyűjt és elemez adatokat a természeti katasztrófákról. 1999ben megjelent tanulmányukban (Topics, 1999) az 19302000 közötti nagy külföldi árvizeket és azok következményeit értékelték. Általánosságként elmondható, az 19301990 közötti időszakban csak három-négy nagyobb árvíz fordult elő évtizedenként, míg a XX. század utolsó évtizedében már évente volt ennél magasabb számú árvíz. Ebből a kimutatásból az is kiderül, hogy az árvizek tekintetében Kína, India, Banglades, az Amerikai Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek a legveszélyeztetebbek. Európát nézve a vizsgált 70 évben Német- és Olaszország 3-3, Oroszország és Hollandia 2-2, Nagy-Britannia, Belgium, Cseh-, Lengyel- és Spanyolország l-l alkalommal szerepel a jelentős árvizek sorában (Topics, 1999, Nagy L. 2001). Hazánk a Kárpát-medence nyugati és középső területén, annak egyik mélyebb részén helyezkedik el. Az árvízi veszélyeztetettség szempontjából, Magyarország a területének több mint 20 %-át kitevő folyóvölgyi és a 10 %-át megközelítő kisvízfolyások menti árterületével a jelentős árvízi gondokkal küzdő országok közé tartozik (Szlávik L. 2002). A nemzetközi szakirodalomban Smith, K. (2004) szerint a lakosság árvízi veszélyeztetettsége Bangladesben 80 %, Vietnámban 70 %, Hollandiában 50 %, az Amerikai Egyesült Államokban 12 %, Nagy-Britanniában 4,8 %, Franciaországban 3,5 %. Hazánk ez összegzésben nem szerepel. 1. táblázat: Adatok a magyarországi ármentesítésekről (Somogyi S. 2000) Síkvidéki árterület 38 500 km

2 A történelmi országterület (283 000 km

2) %-ában ebből mentesített terület 13,7% 36 700 km

2 A mai országterület eredeti árterülete ebből mentesített terület hullámtér 22 000 km

2 20 500 km

2 1500 km

2 A Duna vízgyűjtő eredeti árterülete ebből mentesített terület ebből a mai országterület része hullámtér 12 650 km

2 12 200 km

2 5500 km

2 450 km

2 A Tisza vízgyűjtő eredeti árterülete ebből mentesített terület a mai országterület része hullámtér 25 850 km

2 24 500 km

2 16 500 km

2 1050 km

2 Az Alföld eredeti árterülete ebből mentesített terület a mai országterület része hullámtér 30 400 km

2 29 000 km

2 21 000 km

2 1250 km

2 A két nagy folyórendszer (a Duna és a Tisza) árterülete mintegy 23 ezer km" (25%), amelyből a védmü, vagy magas-part által mentett ártér és az árvédelmi művek által elfoglalt terület 21 ezer km

2 (23 %), valamint a hullámtér és a középvízi meder kétezer km" (2 %). Ezeket a mentesített árvízi öblözeteket (1. táblázat) jobbára Magyarország terüle-