Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. 11 db. (1959). Berettyóújfalunál 170 db. kisvízi időszak volt (a 3 évvel hosszabb vízhozam idősorban 40 nappal kevesebb időszakszám, mint Szalárdnál), évente átlagosan 3, maximálisan 9 (1984-ben). Mindkét folyó szelvénynél 13 olyan bőséges lefolyású év volt, amikor nem mutatkozott vízhozam küszöbérték alatti kisvízi időszak (ezeknek az éveknek a 85 %-a, illetve 77 %-a 1977 után következett be). Szalárdnál a 13 nagyvízi év a következő volt: 1966, 1970, 1978-1982, 1989, 1997-1999, 2005-2006. Berettyóújfalunál is 13 ilyen év fordult elő: 1966, 1970-1971, 1978-1981, 1989, 1997-1999, 2005-2006. Mindkét vizsgált szelvénynél csökkent az évenkénti kisvizes időszakok száma. Ezt a jelenséget jól mutatják a két szelvényre vonatkozóan előállított idősorok alapján megszerkesztett lineáris trend egyenesek (10. ábra). A kisvízi időszakokra vonatkozó víztömeg-hiány arról nyújt információt, hogy a vízhozam küszöbérték alatti napokban mennyivel kevesebb a lefolyt víztömeg, ahhoz az értékhez viszonyítva, amennyi a vízhozam küszöbértéknek megfelelő vízhozam esetén folyt volna le (//. ábra, 12. ábra, 13. ábra). A Berettyó Szalárd szelvényben a legnagyobb évi víztömeg-hiány 1961 (13,7 millió m

3), 1959 (9,40 millió m

3) és 1962 (8,14 millió m

3) években volt. A befolyásolt vízjárású 1978-2007 időszakban a víztömeg-hiány egyszer sem érte el a 4 millió m

3-t (a maximum 3,96 millió m volt 2003ban). Berettyóújfalunál a legnagyobb víztömeg-hiánnyal jellemezhető évek 1950 (40,4 millió m

3), 1951 (30,2 millió m

3), 1952 (30,0 millió m

3). Az 1978-2007 időszakban egyszer sem érte el a 20 millió m

3-t (a maximum 16,0 millió m' volt 1993-ban). Berettyó Szalárd 1953.IX.28-1954.11.15. 141 nap S 3 E O Berettyóújfalu 1953.VIII.9-1954.II.28. 204 nap CM O O O O O O O COCOCOCOCT)OJCT>OOC3^ pooopop^-^^ nmmmcommmmmmmmmmm^ *t T *r (jiaifjiaioiffioiíi) CTt CTI fflüiuoirorororooiB® / /. ábra. A leghosszabb vízhozam küszöbérték alatti kisvizes időszakok hossza 1953/1954-ben két szelvénynél Megállapítható, hogy Berettyóújfalunál az évi legnagyobb víztömeg-hiány mintegy háromszor nagyobb, mint Szalárdnál, és az is egyértelmű, hogy az utóbbi évtizedekben számottevően kisebb volt a kisvizes időszakok víztömeg-hiánya, mint az 1977 előtti természeteshez közeli vízjárású időszakban. o 12. ábra. A leghosszabb vízhozam küszöbérték alatti kisvizes időszakok hossza 1961-ben A legnagyobb hosszúságú kisvizes időszakok víztömeg hiányát vizsgálva, Berettyó Szalárd vízmércénél az 5 millió m

3-t meghaladó víztömeghiányos időszakok a következők voltak: 1961.VI.17.-XII.12. (179 nap) - 13,4 millió m

3; 1962.VI1.25.-XI. 15. (114 nap) - 7,48 millió m

3; 1956.VII.-XI.27. (123 nap) - 7,36 millió m

3; 1953.IX.281954.11.15. (141 nap) - 6,22 millió m

3. A szélsőségesen kisvízi időszakokban a három legnagyobb napi víztömeg hiány 107.050 m

3/l964.1.23, 101.952 m

3/ 1961. VIII. 13., IX., X., XI., 100.224 m

3 /1953.XII.24.(2) volt. Berettyó Berettyóújfalu vízmércénél a 20 millió m

3-t meghaladó víztömeg-hiányos időszakok a következők voltak: 1950.IV.22-XII.7. (230 nap) - 37,0 millió m

3; 1953. VIII.9-1954.II.28. (204 nap) - 33,5 millió m

3; 1951.VII.31952.11.13. (226 nap) - 33,3 millió m

3; 1961.VI.16-X1I.30. (198 nap) - 28,5 millió m

3; 1952.IV.30-X.15. (143 nap) 25,4 millió m

3. Itt, ezekben a szélsőségesen kisvízi időszakokban a három legnagyobb napi víztömeg-hiány 214.186 m

3/1972.VIII.17, 205.286 rn/1950.IX.l 1.(2), 204.941 m

3/1952.VIII.15. IX. volt. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a vízellátás biztosítása a leghosszabb kisvízi időszakokban a több millió m'-es víztömeg-hiány esetén komoly gondot jelenthet, hiszen ennek mértéke meghaladja a vízgyűjtő-területen jelenleg rendelkezésre álló víztározó képességet. Berettyóújfalu 1961.VI.16-XII.30. 198 nap