Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. mok 50 %-os valószínűségi értékének felel meg. Ezt a sta- sebb vízhozamai (324 érték) alapján számított kritikus víz­tisztikai módszert fogadtuk el és alkalmaztuk a jelen vizsgá- hozam a Berettyó Szalárd vízrajzi állomásnál 1,38 m 3/s, a lat során a Berettyó alsó szakaszára vonatkozóan is. A ter- Berettyó Berettyóújfalunál vízrajzi állomásnál 2,66 m /s (2. mészeteshez közeli vízjárású 1951-1977 időszak havi legki- táblázat). 2. táblázat. A vízhozam küszöbértékek meghatározása havi minimális vízhozamai (1951.I-1977.XII) alapján a Vízrajzi Qmin mo/év,hó,nap Qm min mo C v Kisvízhozamok valószínűsége (Qp%, m 3/s) állomás 50% 80% 90% 95% 97% 99% Szalárd 0.141/64.1.23 1,84 0,81 1,38 0,690 0,510 0,360 0,300 0,200 Berettyóújfalu 0,165/72.VIII. 17 4,40 0,72 2,66 1,47 0,861 0,579 0,492 0,294 Zelenhasic et al. (1987) szerint a Q r referencia vízhozam a 90 %-os valószínűségű éves legkisebb vízhozamnak felel meg. A Berettyóra vonatkozóan ezzel a módszerrel Szalárd­nál Q r = Q 9 0% = 0,270 m"Vs, Berettyóújfalunál Q r = Q 9 0% = 0,450 nrVs küszöbértéket kapnánk. Ezeknek a viszonylag a­lacsony küszöbértékeknek a használata gyakorlatilag azt e­redményezné, hogy a vizsgált években csak igen kevés kis­vízi eseményt-, és rövid kisvizes időszakot határoznánk meg, pedig a gyakorlatban vízkészlet igény szempontjából többször alakult ki vízhiányos időszak. Más szerzők a kis­vízhozam küszöbérték meghatározási módjának: a Q 90 %­os mellett Q 70 %-os vagy vízhozam tartóssági görbét java­solják (Hisdale et al., 2004), illetve az évi minimum napi közepes vízhozamok sokévi átlagos értékét (SNQ - mean minmum runoff), legnagyobb kisvízhozamot (WNQ - the largest of the runoff minima), minimális vízhozamok sta­tisztikai médián értékét (ZNQ - median minimum runoff). Päduraru et al (1974) szerint kisvizes időszakról, vagyis a hidrológiai szárazsággal jellemezhető időszakról akkor beszélhetünk, ha a vízhozam a minimális napi közepes víz­hozam 50 %-os értéke (< Q m m5o%) alá csökken. Ugyanazon szerzők által megadott másik változat szerint a hidrológiai szárazság időszakát 80 %-os valószínűségű minimális napi közepes vízhozam értékre (<Q minso%) is le lehet szűkíteni. 3. táblázat. Különböző vízhozam küszöbérték meghatá­rozási módszerekkel végzett számítások eredményének Vízrajzi állomás Qmin mo 50% Qmin a 50% Qmin a 70% Qmin a 90% Szalárd 1,38 0,820 0,590 0,270 Berettyóújfalu 2,66 1,65 0,960 0,450 szor nagyobb volt az évi minimum, mint 1959-ben, Be­rettyóújfalunál tízszer nagyobb, mint 1953-ban. A téli, tava­szi és nyári időszakokban egymást követték a jelentős ár­hullámok, melyek közül kiemelkedett a májusi. 1959-ben viszont (Szalárd), illetve 1953-ban (Berettyóújfalu) az évi jellemző közepes, maximális, minimális vízhozamok kicsik voltak. Az évi minimum Szalárdnál 0,500 m'/s, Berettyóúj­falunál 0,440 m 3/s volt. Az év folyamán alig vonult le jelen­tősebbnek értékelhető árhullám, viszont szeptember végétől 1954. február végéig jellemzően kisvízi időszak alakult ki. Szalárd Az általunk elvégzett hidrológiai statisztikai vizsgálatok során a következő kisvízi paraméterekre vonatkozó idősoro­kat állítottuk össze: Évi minimális vízhozam (Q min a), sokévi minimális vízhozam (Q mjn a a), minimális napi közép vízho­zam évi minimuma (Q m min d), sokévi minimális napi közép vízhozam (Q m min d a), kisvízi időszak kezdete, kisvízi idő­szak vége (év, hó, nap), kisvízi napok száma évenként (nap), kisvízi időszakok összesített hossza évenként (nap), leghosszabb összefüggő kisvízi időszak évenként (nap), kis­vízi időszakok évenkénti száma (db.), víztömeg-hiány éven­kénti összege (W de f), leghoszszabb összefüggő kisvízi idő­szak víztömeg-hiányának összege (W de f), legnagyobb napi víztömeg-hiány összege (W dcf d), kisvízi időszakok közötti i­dőszakok hossza (nap). 4. A hidrológiai statisztikai feldolgozások eredményei A Berettyó folyó vízjárásának évenkénti szélsőségeit jól mutatja a vízhozamok évenkénti és éven belüli ingadozása. A folyó két szelvényénél a kiválasztott nagyvízi (1970) és kisvízi évek (1959, 1953) napi vízhozamainak alakulása kö­zött igen jelentős eltérések figyelhetők meg (3. ábra). Az 1970. év jellemzően nagyvízi, úgy a kiemelkedően magas évi közepes, maximális és minimális vízhozam érté­kek tekintetében, mint a vízhozamok éven belüli eloszlásá­nak vonatkozásában. Szalárdnál 1970-ben több mint három­3. ábra. A napi közepes vízhozamok alakulása egy nagyvízi évben (1970) és egy kisvízi évben (1959, 1953) két jellemző romániai és magyarországi szelvénynél 4. táblázat. A 2003. évi minimális vízhozamok a Berettyón A vízmérce szelvény neve Qmin Qm min d Qm min mo A vízmérce szelvény neve m 3/s Dátum m 3/s Dátum m 3/s Hó. Szilágynagyfalu 0,120 VIII.29-31 0,120 VIII.30,31 0,293 VIII Márkaszék 0,240 VIII.20(6) 0,240 VIII.21(5) 0,403 VIII Szalárd 0,415 VIII.31 0,425 VIII. 31 0,947 IX Kismaija 1,03 VIII.31,DC 1,03 IX. 1 1,45 IX. Pocsaj 1,53 VIII.31, IX 1,53 VIII.31, IX 1,80 IX Berettyóújfalu 1,66 VIII.22 1,67 VIII.24 1,67 VIII

Next

/
Thumbnails
Contents