Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 4. SZ. portjába tartozik, és ezen belül a szulfátos vizeket képviseli jelentős kalcium-hidrogénkarbonát tartalommal. Mészképződés van még Djebel el Qust-i és az Aín Garcia-i hévforrásoknál is, amelyek hasonlóan az előzőhöz az oldott sókban gazdag hévizek közé sorolhatók. d) Líbia Az ország északi részén a Jebel al Akhdar hegységben Bengazi-tól keletre a Vadi Dernah völgyében fakadó hévforrásoknál történik dinamikus mészképződés (Waring G.A.1965). 3.2.2. Kelet afrikai árokrendszerhez tartozó mészkiválások A kontinensen igen jelentős forrás-mészkő előfordulások vannak a Kelet-Afrika-i árokrendszerhez tartozó országok területén is. Ezek közül részletes leírásokkal rendelkezem Djibutiból, Ugandából és a Kongói Demokratikus Köztársaságból, továbbá hivatkozások vannak szudáni, eritreai, etiópiai, szomáliai előfordulásokról is konkrét helymegjelölés nélkül (Bail A.-Buchstein ML 1969, Dixon C. G.-Morton W. H. 1969, Gordon F. L. 2000, Waring G. A. 1965). Továbbá egyes híres előfordulásokról helyszíni tapasztalatokkal és megfigyelésekkel is rendelkezem. a.) Dzsibuti A kis országnak az árokrendszernek Afar mélyföldi részéhez tartozóan az Abbe-tó keleti partján az egykori tó fenekén feltörő hidrotermákból képződött mészkőtornyos előfordulás található. Erről az előfordulásról a közelmúltban számoltam be a Hidrológiai Közlönyben (2010) helyszíni tapasztalatok alapján. Ezért e helyen ismertetésüktől eltekintek azzal a megjegyzéssel, hogy ez a világ egyik legérdekesebb típusú forrásmészkő előfordulása, és a lemeztektonikával kapcsolatos karsztos hidroterma tevékenység egyik különleges megnyilvánulás formája. E szublakusztris hidrotermális mészkőtornyos kiválások keletkezése hasonló kicsapódási körülményekkel magyarázhatók, mind a közelmúltban felfedezett mélytengeri kürtők, az ún. füstölők, amelyek a tengeri hátságok mentén sokfelé megtalálhatók. Ezeknek a kürtőknek keletkezését úgy magyarázzák, hogy a túlhevített (300-400 °C) oldott sókban rendkívül gazdag fluidumokból a feltörési pontoknál érintkezve a hideg tengervízzel, azonnal és dinamikusan megtörténik a kicsapódás, létrehozva a magas kürtőszerü kiválási formákat. Az Abbetónál is a fenéken feltörő, mészben gazdag túlhevített oldatok érintkezésbe kerülve a tó vizével, azonnal megindult a mészkiválás, létrehozva ezzel a helyszínen tanulmányozott hatalmas mészkőtornyos előfordulást. b.) Uganda Az ugandai hévforrások a nagy afrikai árokrendszer mentén, az itteni vulkánok környezetében helyezkednek el. Egyes forrásmészkő előfordulások a Ruwenzorihegységtől kelet-északkeletre fakadó hévforrásoknál halmozódtak föl. Ezek közül legjelentősebb a Buranga-i hévforrás csoport, amelyeknél 3 fő feltörési centrumban helyezkednek el a források. A Mumbuga Nyansinba, Kagoro-i nevü forráscsoportoknál képződik mészkő változatos kifejlődésben. A legszebb, lejtői tetarátás előfordulás a Kagoro-i hévforrásoknál figyelhető meg. Forrás-mészkő képződik az országban a Muhakva és a Dwemkorebe forrásoknál is. Ez utóbbinál a felső-pleisztocénben is volt már forrásmészkő képződés és a felhalmozódott előfordulásnál 30 m-t meghaladó vastagságú összlet keletkezett. a.) Kongói Demokratikus Köztársaság Az országban az irodalmi leírások szerint (Waring G. A. 1965, Bail A.-Buchstein M. 1969) a legnagyobb hévforrás mészkő előfordulások az afrikai árokrendszer nyugati ágának kongói oldalán települnek. Ezek vízföldtanilag kapcsolódnak az árokrendszer Kivu-Kibali-lturu-i területéhez, ahol több ma is aktív vulkán helyezkedik el. E körzet hévforrásai közül a legnagyobb mészkő előfordulások Katana-nál és Luvugni-nál keletkeztek. A Katana-i mészképző hévforrások 45°C-ak, vízhozamuk 1800 l/min, oldott sótartalmuk 2000-3000 mg/l között ingadozik és környezetükben hatalmas mészkő előfordulások vannak. A források a Kahuzi vulkán (3308 m) keleti lábánál törnek fel. b.) Malawi Az ország északi részén a Songwe-folyó völgyében, Maronde helyiségnél fakadó hévforrások hoztak létre hatalmas mészkő előfordulást. Vízföldtanilag ezek a források is az Afrikai árokrendszer déli részéhez tartoznak. 3.3. Európa lemeztektonikával kapcsolatos mészképző ásványvizei Európa déli felén az eurázsiai-afrikai kontinentális kőzetlemezek ütközési zónáiban lezajló bonyolult folyamatok eredményeztek, olyan karsztos hidrodinamikai rendszereket, amelyekhez napjainkban is jelentős mészképző ásványvizek kapcsolódnak. A lemeztektonikai folyamatok kiváltotta földtörténeti eseménysorok eredményezték azokat a kedvező vízföldtani adottságokat amelyek lehetővé tették, hogy az egyes országok mészképző ásványvizekben bővelkednek. Ezek sorába tartozik Olaszország, Szlovákia, és Románián belül pedig Erdély. Ezért joggal feltételezhető, hogy ezeken a területeken a mélyben olyan lemeztektonikai folyamatok mennek végbe, amelyekkel összefüggésben főleg szénsavas karsztos ásványvizek keletkezésének feltételei jöttek létre jelentős forrásmészkő képződéssel. Ezért Európában a különböző hőmérsékletű szénsavas karsztos ásványvizek játszanak meghatározó szerepet. Ezeket a következőkben ismertetem részben helyszíni tapasztalatok, részben pedig a rendelkezésre álló irodalmi anyagok alapján. A legjelentősebb mészképző ásványvíz forrásokat az 5. ábrán tüntettem fel és adataikat a 4. táblázat tartalmazza. a.) Olaszország Az ország nagyon gazdag hévforrásokban. Az Alpoktól kezdve végig a félszigeten keresztül Szicílián át Pantaleriáig mindenütt megtalálhatók. Különösen bővelkednek hévforrásokban és forrásmészkövekben Itália középső és déli részei: Toscana, Latio és Campania, az Appenninek hegyvonulataihoz kapcsolódva, de az Alpok és déli előtere is bővelkedik ásványvizekben. A mészképző hévforrások általában erősen szénsavasak, magas oldott sótartalmúak és rendszerint kalcium hídrogénkarbonátban gazdagok.