Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik
11 A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: E közlemény összefoglaló áttekintést ad a földkéreg tektonikai lemezei közötti aktív ütközési zónákban kialakult karsztos hidrodinamikai rendszerek ásványvizeiről és mészkő kiválásaikról kontinensenkénti felsorolással. Ezen belül főleg olyan egyedi-különleges kiválásokat kíván bemutatni, amelyek e típusú forrásüledékeken belül kiemelkedő jelentőségűek, igazolva azt, hogy a lemeztektonikával kapcsolatos mélységi karsztosodáshoz kapcsolódó folyamatok milyen jelentős szerepetjátszanak ezek keletkezésében. Tanulmányozva a lemeztektonikával kapcsolatos aktív ütközési zónák mentén kialakult vízföldtani adottságokat, általánosságban megállapítható, hogy a Föld vízföldtani viszonyain belül ezekhez kapcsolódó vízfeltörések megjelenés formái a legváltozatosabbak (gejzírek) leglátványosabbak, legérdekesebbek, legforróbbak (geotermális területek, hidrotermák) és egyben legdinamikusabb forrásüledék-képzők magas és sok esetben különleges kémiai összetételük miatt. Ebből az is megállapítható, hogy az aktív ütközési zónákhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszerek törvényszerűségeit alapvetően olyan mélységi folyamatok határozzák meg, amelyek döntően eltérnek az aktív zónákon kívüli területek adottságaitól. Ezért alakultak ki, olyan élesen eltérő vízföldtani adottságok és törvényszerűségek a lemeztektonikával érintett zónák és azokon kívül eső lemezrészek között. Mivel hazánk is a mozgó lemezek zónájához tartozik, ezért a honi karsztosodásban mind a felszíni (forrásmészkövek), mind pedig a felszín alatti (barlangok) karsztos formakincs létrehozásában a Kárpát-medence-i lemeztektonikai folyamatok is meghatározó szerepet játszottak. Kulcsszavak: lemeztektonikai folyamat, ütközési zóna, mészképzö hidroterma, ásványvizek, forrásmészkövek 1. Bevezetés: Az utóbbi évtizedekben számos, a forrásüledékkel kapcsolatos ismertetésem jelent meg, amelyeket alapvetően a helyszíni megfigyelésekre és vizsgálatokra alapozva állítottam össze áttekintést adva ezzel a világ legjelentősebb és legérdekesebb ilyen típusú előfordulásokról. Ezeken belül hangsúlyozottan kiemelve vizsgáltam és tanulmányoztam a karbonátos kőzetekhez kapcsolódó forrás-mészköveket, és ezekkel összefüggésben a mélyben lezajló karsztosodási folyamatokat, mert ezek eredményezik a felszínre törő karsztos ásványvizek mészképződését, amelyek esetenként igen látványos megjelenési formákat képviselnek. A jelen tanulmányt az eddigi ilyen irányú több évtizedes vizsgálataim és megfigyeléseim során szerzett tapasztalatok és vizsgálatok alapján állítottam össze a lemeztektonikával összefüggésben. Természetesen figyelembe vettem a témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat. A jelen anyagot azért tartottam indokoltnak és célszerűnek összeállítani, mert a korábban megjelent közleményeimben rendszerint egy-egy ország, ezen belül csak egyedi és érdekes előfordulásokat írtam le és tárgyaltam a helyi folyamatokra és kiválásokra összpontosítva. A lemeztektonikai szakirodalmat és az ezekkel kapcsolatos térképeket (1. ábra) tanulmányozva megállapítható volt, hogy az általam korábban vizsgált és tárgyalt recens forrásmészkövek és ásványvizek kivétel nélkül az egyes lemezek aktív ütközési zónáiban alakultak ki. Vagyis az itt leírt és tanulmányozott mészképző ásványvizek fakadjanak bárhol a Földön, bármely kontinensen minden esetben a lemeztektonikához kapcsolódó folyamatokkal állnak genetikai kapcsolatban. így az egyes lemezek ütközési zónáiban lejátszódó folyamatok alapvető és meghatározó szerepet játszanak a karsztos kőzetek (mészkő, dolomit) felszín alatti karsztosodásában és ezekhez kapcsolódó felszíni megjelenésformák kialakulásában (mészképző karsztos ásványvíz). ar «r «r w MW wc '«* ,53 /. ábra. A Föld lemeztektonikai térképe az egyes lemezek megnevezésével és a kapcsolódó aktív mozgó övezetek feltüntetésével Simkin T. et al. (1994) nyomán I. Merev kontinentális lemezek, 2. Mobilis övezetek, 3. Lemezhatárok mozgásirányokkal. A lemeztektonika jelentőségét felismerve a karsztos mátok mennek végbe. így az ezekkel összefüggésben kimészképző ásványvizek keletkezésében a közelmúltban alakult karsztos hidrodinamikai rendszerekhez kapcsolómár tudatosan fordultam olyan teriiletek felé, ahol napja- dó felszínre törő hidrotermákat, hévforrásokat és lerakóinkban is erőteljes és dinamikus lemeztektonikai folya- dásaikat vizsgáltam. Ennek keretében tanulmányoztam