Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Nagy László–Takács Attila: Tőzeg tát tönkremenetele. Egy holland gátszakadás tanulságai

51 I. kep: A galtest anyaga tőzeg 3. kép: Az elcsúszott gáttest madártávlatból. Jól azonosít liatóak az elcsúszott fiildtest szélén a nyírási repedések 2. kép: A leiiriilt csatorna, és a tönkrement gát A tönkremenetel helyén a telített zónában a tőzeg víztartalma magas volt, w > 800 %: a szilárd rész tömegének 8szorosánál nagyobb volt a vízé egységnyi térfogatban. A gyorsan elvégzett feltárások ellenére a hidraulikus nyomómagasság a vízvezető homok rétegben és a gát alatti, mélyen fekvő tőzeg rétegben már jelentősen csökkent. A hidraulikus nyomás befolyása rekonstruálható volt a tönkremenetel idejére, ami alapján becsülhető volt a semleges feszültség és a felhajtó erő, ami jelentős szerepet játszott a tönkremenetel kialakulásában. Az 1. és 2. ábra mutatja a gát és csatorna geometriáját s a piezometrikus vízszinteket. Látható néhány jellemző tényező, aminek hatása volt a gát hidrológiai viszonyaira (elsősorban a telítetlen zóna és a piezometrikus nyomómagasság kialakulása a tőzeg réteg alján), másrészt azok az okok, amik a szilárdsági és merevségi anomáliákat okozhatták. Az ábrákon szereplő NAP szint a Hollandiában használt alapszint, közelítőleg az átlagos tengerszinttel egyezik meg. / = 39.7 3 m 2.3 m 2.6 m 12.8 m 14 m ^AP..T2.40 I. ábra. A gát keresztn A gát nem a hagyományos kör-csúszólappal ment tönkre, amire az állékonyság vizsgálatok rendszerint készülnek Hollandiában, hanem sík-csúszólappal. Az állékonysági számítás - ami lényegében a csatornában lévő víz nyomása által vízszintesen, egy sík csúszólap mentén elmozdult földtömeg erőegyensúlyi analízise - kiterjedt a piezometrikus nyomómagasságok eloszlására is. Az eredményre csak korlátozott hatása volt annak, hogy a számításban használt térfogatsúlyt úgy vették figyelembe, hogy az elmozdult tőzegtömegből vett reprezentatív mintákból meghatározott térfogatsúlyt még egy feltételezett víztartalom-csökkenés hatásával is módosították. A hidrológiai vizsgálatokból az derült ki, hogy a csatorna menti szádfalnak amely a tőzeg alatti tszete a talajrétegződéssel. agyagrétegbe ér - lényeges hatása volt. A vizsgálatok kiterjedtek a szádfaltól kiinduló - a tőzegben valamint az agyagban kialakult repedésekre is, és világossá vált, hogy a gáttest alatti homokban kialakult pórusvíznyomás kialakulásában a repedéseknek is szerepük volt. Megállapítható volt, hogy a gátszakadást események láncolata váltotta ki, melyben a száraz időszak következtében a tőzeg zsugorodása, súlyvesztése fontos tényező volt. A tőzeg viselkedésének vizsgálata tisztán mutatta, hogy a tőzeg töltésben kialakult hidraulikai körülmények eredményeként jelentek meg a repedések. A függőleges repedések mentén kialakított kutatóárkokban látszott, hogy a repedések a tőzeg kis merevsége miatt a víznyomás hatására lényegesen