Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Tari Csilla–Kovács Balázs–Szanyi János: Kavicsbányászat hatása a talajvízállásra, és a felszín alatti vizektől függő védett élőhelyekre, Ócsa, Dunaharaszti, Áporka és Bugyi térségében

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. mBf 118 100 80 3b. ábra: A felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek bemutatása az Ocsai Tájvédelmi Körzet területén, a vegetációk vízigényének feltüntetésével 3. Kavicsbányászat A bányászat hatására kialakult tavak felülete jelenleg 1803 ha. Ez a tófelület 63 bányatelekre esik. Ebből egy bányatelek szünetelő, öt tájrendezési és három bezárt státuszban van, de a bányák nagy része jelenleg is üzemel. lyozását, valamint a vízellátottságuk 2015-ig történő minőségi és mennyiségi helyreállítását (Simonfi, 2005). A területen 13 felszíni vizektől függő vizes élőhely található, melyeket vízigényük alapján négy csoportra osztottunk (3a. ábra). Egész évi elöntést igénylő területek: (B6) zsiókások és sziki kákás szikes mocsarak, (C2) tőzegmohás lápok, (C3) átmeneti lápok, (D2) kékperjés rétek, (J2) égerlápok és égeres mocsárerdők. Évi időszakos elöntést igénylő területek: (F4) mézpázsitos szikfoltok, (D4) alföldi mocsárrétek, , (J4) fuz- és nyárligetek, (J6) tölgy-kőris-szil ligetek. Egész évi magas talajvízszintet igénylő területek: (F5) padkás szikesek, (H5b) alföldi sztyepprétek. Évi időszakos magas talajvízszintet igénylő területek: (Dl) üde és nádasodó láprétek, (Fia) ürmöspuszták (Takács, 2004). Ezen kívül is többféle védett terület található a bányák közelében. A legszigorúbb védelem alá az Ocsai Tájvédelmi Körzet tartozik, melynek alapterülete 3575 ha, ebből fokozottan védett 1753 ha. Kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (Sipos, 1998). Az élőhely egy úgynevezett turjános - azaz lápos, láperdős, vizenyős - mélyedés, amit a magasabb helyzetű egész évben száraz homokbuckák tagolnak (Járainé, 1957). Mivel az Ocsai Tájvédelmi Körzet területén koncentráltan vannak jelen a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek, ezek elhelyezkedését a jobb láthatóság érdekében külön térképen mutatjuk be (3b. ábra). A térségben van még számos, a Natura-2000 hálózatba tartozó terület: különleges madárvédelmi terület SPA, (Special Protection Area), és különleges természet-megőrzési terület SCI, (Sites of Community Importance). Több mint 1000 há áll „Ex lege" védelem alatt, és találhatók itt a Ramsari egyezménnyel védett mocsarak és lápok is (1. ábra) Ocsa 5 10 durva homok finom homok 20 25 közép homok agyag kavics «0 30 Km Bányató Teleiíiltés Egész cvi elöntés EM időszakos elöntés Időszakos masas talajvizallás Eoész cvi magas talajvizallás /. ábra: Részletes földtani felépítés az „A " - „B " keresztszelvény mentén, melynek nyomvonala az 1. ábrán látható 2.2. Földtani és vízföldtani felépítés A terület részletes földtani szelvényét, és a rétegek korrelációját 130 kút vízföldtani naplója alapján készítettük el. Elkülönítettünk 6 vízadó és 5 vízrekesztő hidrosztatigráfiai szintet, melyek közül, csak a kavicsbányászat szempontjából fontos legfelső vízadót vettük figyelembe. Mivel ennek feküje rosszabb vízvezető képességű, agyagos, így a függőleges vízforgalom elhanyagolható. A vizsgált vízadó dominánsan pleisztocén kavicsból és homokos kavicsból áll, mely közé finomhomok lencsék települtek (2. ábra). A durva szemcseméretü képződmények hidraulikus vezetőképessége 5-80 m/nap, míg a finomhomok közbetelepüléseké 0.8-6.5 m/nap (Aujeszky et al, 1990). A képződmény átlagos vastagsága 30 m, fedője dominánsan talajból, finom-homokból és agyagból áll, átlagvastagsága 3 m. A regionális talajvízáramlás E-EK-i irányából, a Gödöllői -dombság felől történik a terület hidrodinamikai határát képző Ráckevei (Soroksári)-Duna felé. A Dunaág megcsapolóként vagy betáplálóként működik attól függően, hogy a talajvíz vagy a folyó vízszintje van-e magasabban. Időszakos magas talajvízállás ' 642500 647500 652500 657500 662500 667500 EOV Y [m] 2a. ábra: A felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek elhelyezkedése, a vízigény szempontjából csoportosítva 2.3. Természeti értékek A térségben számos szigorúan védett növénytársulás és állatfaj is található, melyek fennmaradásukat alapvetően a felszín alatti víznek köszönhetik. Mivel az ilyen típusú élőhelyek megóvására különös gondot kell fordítani, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium meghatározta a felszín alatti vizektől függő vizes ökoszisztémákat, és feladatul tűzte ki az élőhelyek további romlásának megakadá-