Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 60 éves a biztonság és jólét szolgálatában

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. Vízhozam [m

5 s] 9. ábra: Szegmens nyitásához tartozó vízhozamok 10. ábra: A teljes nyitáshoz tartozó felszíngörbe 7. Célkitűzések 7.1. Jelenlegi hiányosságok A program jelenlegi hiányosságai közül fontos megemlíteni, hogy egyelőre nem kezeli a bukók alulról befolyásoltságát, kivéve éles-szélü bukó esetén. A peremfeltétel megadásánál szükséges a vízhozam típusú feltétel megadásának lehetősége. Ez például a SzamosKraszna árapasztó tározó beeresztő műtárgyánál jelentett volna nagy segítséget, amikor a vízhozam adott, és a hozzá tartozó koronaszintet vagy koronaszélességet keressük. A paraméteres számításnál két futó paraméter további vizsgálati lehetőségeket biztosítana. Azok összefüggésében lehetne értékelni a kialakuló viszonyokat. Software development for designing hydraulic works Liptay, Z. Á. Abstract: I develop a software which is capable for analyze hydraulic works based on the equations of hydraulics, through a user-friendly interface. In case of designing the aim is to define the works geometrical and hydraulic parameters and the emergent flow conditions. In case of existing works the aim is to review all these parameters and to explore the effects of a possible changing in the operation. At the current stage the program is suitable for working with basic types of weirs and locks. It produces the representative water levels, velocities in the works area. Further objective is to analyze complex works and to examine stability. Key words: software-development, hydraulic work. LIPTAY ZOLTÁN ÁRPAD építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MSc hallgatója, a 2009- évi Tudományos Diákköri Pályázat 1. dijjal kitűntetett jelen (rövidített) dolgozatának szerzője Az energiacsillapítási megoldások beépítése a programba rendkívül fontos, ugyanis ezek méretezése, hatásaik vizsgálata a kialakuló vízfelszínre lényeges feladat. 7.2. További fejlesztések További cél a grafikus felület fejlesztése, egy sokkal részletesebb, akár a műtárgyak sematikus 3 dimenziós vázát ábrázoló modelltér kidolgozása. Vízépítési műtárgyak tervezésének, vizsgálatának fontos része az állékonyság ellenőrzése. Ehhez alapul szolgálna a kidolgozott megjelenítés - térfogatok, felületek meghatározása, stb. Az állékonyságot mind statikai mind pedig hidraulikai szempontból tudni kell vizsgálni. Ez a szivárgási jelenségek számítását, valamint az elcsúszás, felúszás, kiborulás elleni vizsgálatokat jelenti. A komplex műtárgyak modellezése is megoldandó, többnyílású műtárgyak pontos számításától egészen az összetett müvek (pl.: duzzasztómű-hajózsilip-vízkivétel) részletes elemzéséig. Köszönetnyilvánítás Köszönet dr. Csorna Rózsa egyetemi docensnek a munka során nyújtott segítségéért. Irodalom Bogárdi János - Kozák Miklós: Hidraulika, II. k. Tankönyvkiadó, Bp., 1978. György István: Vízügyi létesitmények kézikönyve. Műszaki Kiadó, 1974 Hamvas Ferenc: Vizépítés, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007. Haszpra Ottó: Hidraulika I., Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2003. Mosonyi Emil: Hidraulika 1., Felsőoktatási Jegyzetellátó V., Bp., 1955. Papp Gábor - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés (hajózsilipek) tervezési segédlet 3., Tankönyvkiadó, Budapest, 1983 Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vizépítés (egyedi duzzasztóművek, gravitációs vízkivételi műtárgyak, vízszint-szabályozók, hidraulikus automata zsilipek) Tervezési segédlet 2., Tankönyvkiadó, Budapest, 1983 Prießler, G. - Bollrich, H: Technishe Hydromechanik I. Veb Verlag fur Bauwesen, Berlin, 1985. Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika. Műszaki Kiadó, Bp. 1970. Starosolszky Ödön - Muszkalay László: Műtárgy-hidraulikai zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, 1961. A kézirat beérkezett: 2009. december 18-án A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 60 éve a biztonság és jólét szolgálatában Kivonat Michel Jarraud, a WMO főtitkárának 2010 évi Meteorológiai Világnapi üzenetéből A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a nemzetközi meteorológus közösség minden évben megünnepli a WMO Egyezmény 1950. március 23-ai hatályba lépésének évfordulóját. A megállapodást a Nemzeti Meteorológiai Szolgálatok igazgatóinak Konferenciáján 1947. október 11-én Washingtonban 31 ország képviselője írta alá. A meteorológia nemzetközi együttműködés alapelveit a WMO jogelődje, az első nemzetközi meteorológiai kongresszuson (Bécs, 1873. szeptember) létrehozott Nemzetközi Meteorológiai Szolgálat (IMO) fogalmazta meg. Az IMO missziója a megfigyelések koordinálásának és a műszerek egységesítésének előmozdítása volt, nevéhez fűződik az első nemzetközi felhő-atlasz 1896-os megjelenése továbbá a nemzetközi összefogást demonstráló első két Nemzetközi Sarki Év (1882-83, 1932-33) megszervezése. A WMO első kongresszusát 1951 márciusában, Párizsban tartotta, azt követően az év végén (december 20-án) az ENSZ szakosított szervezetévé vált. A kellően rugalmas és átgondolt alapszerződés tette lehetővé a Szervezet számára, hogy több mint hat évtizeden keresztül megfelelő kezdeményezéseket tegyen, és szembe tudjon nézni a kor kihívásaival. A WMO kezdetektől fogva a sikeres nemzetközi együttmüködések mintapéldája volt, tekintettel arra, hogy az időjárás nem ismer határokat, a hidegháború idején is virágzott az együttműködés. A WMO mindig is tisztába volt a lehetséges kockázatokkal. Az új generációk számára mára történelmi hivatkozássá vált a nukleáris tél szcenáriójáról szóló 1986-ban megjelent „Egy nukleáris háború lehetséges éghajlati következményci" című „technikai dokumentum (No. 99). WMO 1976-ban