Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Baranya Sándor–Józsa János: ADCP alkalmazása lebegtetett hordalék-koncentráció becslésére

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. tSlIl'ti.:! íméÍÍÍ 8. ábra. ADCP-vel mért sebességadatok. 9. ábra. Hordalék ßuxus eloszlások. 6. Összefoglalás és következtetések A cikkben ismertettük az eljárást, mellyel az ADCP mű­szer által rögzített jel erősség adatokból lebegtetett horda­lék töménység előállítása végezhető el. A visszavert jele­rősség adatokat a hang egyenlet (Urick 1983) alapján hatá­roztuk meg, figyelembe véve a hang vízben való terjedése során elszenvedett veszteségeit. A hordalék mintavételi a­datok alapján rámutattunk, hogy a szemeloszlási görbe egy meglehetősen homogén szemcseméretet jelez, így a Rei­chel és Nachtnebel (1994) által ismertetett hatás, miszerint a jelerősség változása nemcsak a töménység, de a szemcse­méret megváltozását is kifejezheti, jelen esetben figyelmen kívül hagyható. A számított visszavert jelerősség és a min­tázott hordalék töménység tízes alapú logaritmusa között elvégeztük a regressziós egyenes illesztését, felállítva a két jellemző közötti kapcsolatot. Mivel a mederfenék közeli A­DCP adatok a műszer működéséből adódóan bizonytalan­sággal terheltek, míg a vízfelszinnél nem áll rendelkezésre adat, érzékenységvizsgálatot végeztünk a fliggély-átlagolt hordalékhozam meghatározására, melyben az említett két réteg jelerősség adatait módosítottuk. Arra az eredményre jutottunk, hogy a mederfenék közeli adatokra érzékenyebb a számítás, itt 20 %-os hiba 16 %-os eltérést okoz, míg a vízfelszínnél ugyanekkora hiba a nyers adatban csak 8 %­ot eredményez. A rögzített hajós mérések során kapott reg­ressziós paraméterek felhasználásával a mozgóhajós jelerő­sség adatok konverzióját is elvégeztük, amiből keresztszel­vény menti hordaléktöménységre, valamint a sebességada­tok alapján hordalékhozamra is tettünk becslést. Megvizs­gáltuk továbbá, hogy a mért, pillanatnyi adatok simításával milyen hibát viszünk a szelvény menti hordalékhozam szá­mításába és rámutattunk: az adatszűrés hatása csekély. Az ígéretes eredmények mellett, tisztában kell lenni a módszer alkalmazásának korlátaival. Az ismertetett eljárás lépéseiből jól látszik, hogy a jelerősség hordalék tömény­séggé való átalakítása mérőműszer és mérési körülmény­függő. Általánosan elfogadható összefüggés emiatt nem ál lítható fel, sőt a lebegtetett hordalék töménység mérését célzó terepi mérések során mindenkor szükséges a párhu­zamosan végrehajtott mintavételezés. Továbbá, ahogy a cikkben rámutattunk, a közvetlen mederfenéknél vett min­ták különösen fontos szerepet játszanak a kalibrálás során, hiszen leginkább itt várhatunk a vizoszlop többi részétől el­térő töménységeket és célunk, hogy a módszer alkalmazá­sánál minél nagyobb tartományt fedjünk le a töménység a­datokkal, hozzájárulva a pontosabb becsléshez. A módszer további pontosításához és a bizonytalanságok csökkentésé­hezjavasolt néhány reprezentatív folyószakasz kiválasztása és azokon folyamatos, célirányos mérések végrehajtása, különös tekintettel a nagyvízi eseményekre, amikor a hor­dalékszállítás jelentősen megnövekszik. Az eljárás további pontosításával lehetővé válik a folyó­ink hordalékjárásának mind térben, mind időben részlete­sebb megismerése. A mérésekkel párhuzamos, összekap­csolt hidrodinamikai és hordaléktranszport vizsgálatok végrehajtására nyílik mód sőt, jövőbeli vízmérnöki beavat­kozások tervezési feladatainak pontosabb megalapozásá­hoz is hozzájárul. Fontosnak tartjuk továbbá kiemelni, hogy a részletesebb terepi adatok az elmúlt időszakban szükségszerűen egyre gyakrabban alkalmazott számítógé­pes modellek és laboratóriumi kisminta modellek paramé­terezéséhez, kalibrálási és ellenőrzési lépéseinek pontosabb végrehajtásához is elősegíti. Irodalom Isó-Duna Völgyi Környezeh'édelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2007: Veszélyes Duna-szakaszok hidrodinamikai modellezése folyószabályozás tervezés­hez - Terepi mérések. Összefoglaló jelentés. Baja. Baranya S., Józsa J and Kéri B., 2008: Methodological analysis of fixed and moving boat ADCP measurements on three Hungarian river reach­es, River Flow 2008 Int. Conf. on Fluvial Hydraulics, Cesme, Turkey. Baranya Sándor és Sokoray Varga Béla, 2002: Felszíni vizek térbeli sebes­ségviszonyainak feltárása akusztikus Doppler elvű mérési műszerrel: el­ső alkalmazása a Duna szigetközi szakaszán (TDK dolgozat, Bp. Mű­szaki és Gazd. Egyetem Vízép. és Vízgazd. Tanszék, Bpest, 2002). Deines. K. L., 1999. Backscatter estimation using broadband acoustic Dopp­ler current profilers. Proc. of the IEEE Sixth Working Confer, on Cur­rent Measurement, San Diego, CA, March 11-13, 1999, pp. 249-253. DRL Software Ltd., 2003. DRL-Sediview software user manual V3, DRL Software Ltd. Gartner, J. W., 2004: Estimating suspended solids concentrations from bac­kscatter intensity measured by acoustic Doppler current profiler in San Francisco Bay, California, Marine Geology 211 (2004) pp. 169-187 doi : 10.101 6/j .margeo.2004.07.00 1. Goda L., Krikovszky S., 2002: Mozgóhajós vízhozammérés ADCP mérőbe­rendezéssel, Vízügyi Közlemények 2002/4. Kim £>., Musté M. and Weber L., 2007: Software for Assessment of Longi­tudinal Dispersion Coefficients Using Acoustic-Doppler Current Profi­ler Measurements, XXXII. Congress of IAHR, Venice, Italy. Reichel, G. and Nachtnebel, H. P. 1994: Suspended sediment monitoring in a fluvial environment: advantages and limitations applying an acoustic Doppler current profiler. Water Res., 28, 4, 751-761. Rennie C. D. and Church M., 2007: ADCP shear stress and bedload trans­port in a large wandering gravel-bed river, XXXII. Congress of IAHR, Venice, Italy. Schulkin, M. and Marsh, H. W., 1962. Sound absorptionin sea water. Journal of the Acoustical Society of America 34 (6), 864- 865. Tamás, E. and Baranya, S., 2008. SEDIBAL - Sediment Balance for the Danube River. Interim Report. Hungary. UNESCO/Universitat fiir Bo­denkultur Wien. Thevenot, M. M., Prickett, T. L., Kraus, N. C., 1992. Tylers Beach, Virginia, dredged material plume monitoring project 27 September to 4 October 1991. Dredging Research Program Technical Report DRP-92-7, US Ar­my Corps of Engineers, Washington, DC, 204 pp. Urick, R.J., 1983. Principles of Underwater Sound, McGraw Hill, New York, p. 384. A kézirat beérkezett: 2009. november 25-én BARANYA SÁNDOR oki. mérnök (2003), a Bp. Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusa. JÓZSA JÁNOS oki. mérnök (1981), az MTA doktora (2003), a Bp. Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálko­dási Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Baranya, S. -Józsa, J.: Adaptation of ADCP to estimation of suspended sediment-concentration

Next

/
Thumbnails
Contents