Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Langó Zsuzsanna–Balázs Zoltán: A gyömrői Tófürdő története

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. fesszor ükunokája is A sok évtizedes intenzív munka, a másodszor is megélt világháború viszontagságai, végül életműve nagy részének szeme láttára történt pusztulása, testileglelkileg megtámadta egészségét. Betegségében harmadik feleségének fia, Alkér Miklós ápolta. 1947. december 26-án, 80 éves korában Budapesten elhunyt. A Farkasréti Temetőben helyzték örök nyugalomra. A kor ismert társadalmi és politikai viszonyaira jellemző, hogy egyetlen intézmény sem tekintette saját halottjának és a temetésén sem képviseltette magát. Egy hajdani kollégája - a Szent János kórházból - magánemberként méltatta munkásságát. Közvetlen leszármazottam, rokonain kívül Gyömrő város lakosai és helytörténészei őrizték (őrzik) emlékét. Talán nem véletlen, hogy a vizek iránti szeretete innen ered. Miként a nagyapa, dr. Kuthy Lajos városi főorvos (1809-1869) Okolicsányi Szidónia férje, a Kuthy - többgenerációs- - orvos família alapítója, akképpen az unoka is a budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd 1898-ban a hidroterápia és klimatológia valamint a tüdővész kór-és gyógytana tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1895-1898 között a Wagner féle utazási ösztöndíjjal tanult és dolgozott osztrák, olasz, svájci, francia és német gyógyintézetekben. A széles látókörű, ambiciózus orvos hazatérve a Budai-hegyekben megtalálta azt a helyet, amely alkalmasnak bizonyult tüdőszanatórium alapítására. A ma is működő, korabeli nevén Erzsébet Királyné Szanatórium igazgató főorvosa volt 1901-1909 között, majd az Új Szent János Kórház tüdőosztályának vezetője (1909-1934). A tüdőgümőkór nemzetközileg ismert szaktekintélyeként új, széles körben elterjedt sebészi légmell-eljárást dolgozott ki. Nevéhez fűződik a hidroterápia magyarországi bevezetése is. A vízzel gyógyítás lényegét a következőként foglalta össze: „A vízzel gyógyítás tehát, mint jó magyar neve igen világosan mondja, a viz segítségével igyekszik a beteg állapotán javítani, mint mondottuk, a vizet használja fel az alkalmazandó thermikus inger vivő-anyagául. Miért éppen a vizet? Azért mert a víznek igen nagy a hőcapacitása, a hőtartó ereje, nehezen melegszik, de aránylag lassan hűl, a víz jelentékeny fajmeleggel rendelkező test. Egy liter vízzel tehát, ha alacsony hőmérsékletű, ceteris paribus tetemes hőt vonhatunk el a testtől, ha pedig melegebbre temperált, jelentékeny hőmennyiséget vihetünk a testhez a nélkül, hogy az alkalmazás módja ellen a betegnek kifogása lehetne, mert egyébként egy chemiailag ártatlan, tiszta, sőt tisztító, a bőr életműködéseit is javító anyagról van szó, a mely jól elterül rajta, mindenüvé oda fér és mégis a bőr szövetébe bele nem hatol. " (Orvosi Hetilap 1902) A vízzel gyógyítás hazai tudósa a gyömrői tó vizét és környezetét ideálisnak találta az egészségesek strandolására és a betegek gyógyulására. A Tófürdőhöz lu/ődő tapasztalatait Svájcban és Franciaországban gyűjtötte. A tó vizének kémiai analízisét elvégeztetve, megállapítást nyert, hogy a két hőforrás által táplált víz lágy víz, a korabeli megfogalmazás szerint „puha" víz, fürdőzésre kiválóan alkalmas. 1926-ban ivóvíz nyerés céljából fürt első gyömrői ártézi kút vizének kémiai elemzése is arra utal, hogy a térségben feltörő vizek a lágy vizek kategóriájába sorolhatók. A Magyar Királyi Belügyminisztérium Gyáli úti Központi Vizsgáló Állomása szerint az ártézi kút vize is ide tartozott. A tó keleti felén feltörő források termál vizek, ezért már a víz május második felében eléri a 20-24°C-ot, nyáron pedig a jó időjárás mellett 26-27°C. A tó fövényének parányi, kvarc (kovasav-) kristálykái, mint finom mechanikus bőringerek a fürdés hőmérsékleti idegingerét egészítik ki. A krónikus ízületi reumában szenvedő betegek néhány szezonnyi gyömrői strandolás után megszabadultak a betegségtől.,, Nagyapám a nyarakat 1944-ig saját házában, Gyomron töltötte, a falu tüdőbeteg lakosait pedig tavasztól őszig ingyen gyógyította. Reggelenként lovagolt a környéken és úszott a tóban. A falun belül mindig gyalog járt, csak az állomásra vitte lovas kocsi, ha Budapestre indult rendelni hetente többször "(Unokája, Okolicsányi-Kuthy Katalin visszaemlékezései). A szabadban történő fürdőzés jótékony hatásait az 1931ben kiadott, „Népszerű vízgyógyászat és strandolás hatástana" munkájában összegezte, kiegészítve a gyömrői Tófürdőben nyert tapasztalataival. A légfürdőnek, a napozásnak a szerepét is vizsgálta a fürdőzésre. A szabad vizekben történő mozgás során a test különböző hőmérsékletű vízrétegekkel érintkezik, ami jótékony hatású ingerváltozást jelent a szervezet számára. A vér lehűlése anyagcsere fokozódást vált ki, az izmok működését pedig a hőveszteség ingere serkenti. Ezért alakították ki az úszópályákat például a gyömrői Tófürdőben a 4-8 m mélységű tóterület felett, ahol a víz hőmérséklete alacsonyabb. A vízfürdő hidegingere hatással van a vér pH-jára is. Hidegingerre lúgossá válik a vér és fertőzésekkel szemben ellenállóbb lesz. A hideginger a bőr idegvégződéseit izgatja, majd az egész idegrendszer aktiválódásán keresztül az anyagcsere élénkül. Okolicsányi-Kuthy professzor azonban felhívta a figyelmet a fürdőzés optimális idejének, megfelelő hőmérsékletének, helyes arányainak a betartására. A természetes vizek partján történő strandolási előnyösebbnek tekintette a strandok mesterséges betonteknői melletti fürdőzésnél. A strandolás hatását komplex módon szemlélte, gondolatai ma is korszerűek. Mára a gyömrői Tófürdő eredeti hőforrásai eltömődtek, elapadtak, a víz összetétele is módosult, a föveny homokja sem a régi. Ennek ellenére a felújított 78 m mély kútból származó víz segítségével újra pezsgő fürdő élet indult meg a strandon. A geológiai vizsgálatok és a kőolaj, valamint a földgáz utáni fúrások során kiderült, hogy a mélyben hatalmas termálvíz-bázis található, amelyet Gyömrő városa a Tófürdő melletti területen kíván hasznosítani, wellness-központ létesítésével. Köszönetnyilvánítás: Hálásan köszönjük Okolicsányi-Kuthy Dezső profeszszor úr családtagjainak, Okolicsányi-Kuthy Katalinnak., dr. Okolicsányi-Kuthy Ilonának, Orosz Olivérné Okolicsányi Piroskának és Okolicsányi Zsoltnak, hogy személyes viszszaemlékezéseik, képeik, a családra vonatkozó pontos adatok közreadásával, s a cikk korrektúrájával segítették munkánkat.