Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Vitális György: Hévíz tevékenységet kísérő kőzetelváltozások a Magyar-középhegység középső részén

^V^^U^G^^^téví^evékenységeU^ 7 A harmadidőszaki (tercier) andezit kőzet-elváltozásai és ércesedési lehetőségek A Dunai-andezithegység (Visegrádi-hegység, Börzsöny hegység) a mezozóos karbonátos kőzetekkel (dolomit, mészkő) határos részeit csak érintőlegesen tanulmányoztuk. Hidrotermásan bontott andezitet a Pilisszentlélek határában az Esztergom-Dobogókő-i műút mellett és a Zebegény Bakó kúti andezit-bányában, hidrotermásan bontott andezittufát a Vác Diós hegyi útbevágásban vizsgáltunk (VitálisHegyiné 1973a). A miocén andezit-vulkánosságot kísérő hévíz-tevékenység az andezit és a karbonátos kőzetek érintkezése mentén szkarnos (metaszomatikus) és polimetallikus ércesedést eredményezhetett (7. ábra). Az előzőekben leírt metaszomatikus dolomitosodás, valamint a dolomit-területeket átjárt hidrotermák a magnezitesedés lehetőségére is felhívják a figyelmet. A mészkövek metaszomatikus dolomitosodási folyamatát - a telepképző folyamatok szerint - ezek folytatólagos magnezitesedése követi (Vitális 1914). A magnezitesedés mellett pl. a dorogi Kősziklán feltárt metaszomatikus dolomit vékonycsiszolatában megfigyelt ankerit kristály jelenléte alapján, elméletileg metaszomatikus ankerit - szideritesedés is lehetséges (Vitális -Hegyiné 1973b). A 7. ábra a Börzsöny hegységben már ismert szulfidos ércesedés területeit is feltünteti. A hévízfeltárás vízföldtani lehetőségei A Magyar-középhegység középső részén található szinte valamennyi kőzetben előforduló - számos hévforrásnyom a hévíz-feltárás lehetőségére is felhívja a figyelmet. Ezeken a helyeken azonban tekintetbe kell venni, hogy a hévforrások elapadása részint a forrásjáratok eltömödésével, a feltörési helyek helyzetváltoztatásával, részint a hegységképző mozgások során való kiemelkedésekkel történt. A fedetlen vagy nyílt karszt területe, valamint a kellő vastagságú vízzáró (-szigetelő) fedő-képződményeket nélkülöző fedett karszt, hacsak a víz nem a mélyre hatoló törésekből származik, hévíz feltárására általában nem alkalmas. A karsztban tárolt hévíz feltárására - a felszálló hévforrások közvetlen környezetén kívül - ezért csak a 300 m-t meghaladó vastagságú, elsősorban agyagos kifejlődésű fedőképződmények, illetve medenceüledékek által fedett területrészek alkalmasak (Vitális 1982). A terület vízföldtani adottságait összefoglalóan „A Magyar-középhegység középső részének (Budapest térsége) vízföldtani tömbszelvénye+ szemlélteti (Vitális-Hegviné 1982. p. 81.). Irodalom Hegyi I.-né (1968): A Vác-Gombás-i agyagminták hidrotermális elváltozásainak derivatográfiás vizsgálata. Hidr. Tájékoztató, 70-72. Hegyiné Pakó J. (1969): A Dunai Cement- és Mészmű nyersanyagvizsgálatainak fontosabb eredményei. Bányászati és Kohászati LaHegyiné Pakó J. (1970): A dorogi Kőszikla dolomitosodott kőzeteinek vizsgálata. Építőanyag, XXII. 336-340. Hegyiné Pakó ./. (1973): Magyarországi kötőanyagiparí nyersanyagok derivatogram és anyagvizsgálati gyűjteménye. SZIKKTI Tudományos Közlemények, 36. sz. 1-87. 36 tábla. Hegviné Pakó J -Podányi T - Vitális Gy. (1984): A dolomit bányászata és felhasználása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1-312. Hegyi I.-né-Vitális Gy. (1970): Hidrotermális hatások vizsgálata kötőanyag-ipari nyersanyagokon. Építőanyag, XXII. 2. 69-73. Hegyiné Pakó J.-Vitális Gy. (1971): Kiegészítő földtani és anyagvizsgálatok a váci Nagyszál nyugati részéről. Építöanvag, XXIII. 12. 466-470. Hegyiné Pakó J.-Vitális Gy. (1977): Cementipari nyersanyagaink és kutatásuk módszertana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1 -221. Jakucs L. (1950): A dolomitporlódás kérdése a Budai-hegységben. Földtani Közlöny, LXXX. 361-380. Jakucs L. (1950): Ujabb hozzászólás a Budai-hegység hidrothermáinak eredetéhez. Hidrológiai Közlöny, XXX. 233-235. Schafarzik F. (1921) [1928]: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny, I. 9-14. ScherfE. (1922) [1928]: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben. Hidrológiai Közlöny, II. 19-88. Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1988): A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkö-összletei. Földrajzi Tanulmányok 20. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1-129. Schréter Z. (1912): Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegyekben. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, XIX. 179-231. Vitális Gy. (1969): Földtani megfigyelések a Dunai Cement és Mészmű részére végzett nyersanyag-kutatás során. Bányászati és Kohászati Lapok-Bányászat, 102. Ibi-112. Vitális Gy. (1973): Kötőanyagipari nyersanyagok földtani kutatása. SZIKKTI Tudományos Közlemények, 45. sz. 1-80. Vitális Gy. (1982): A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő, XXI. 1. 67-81. Vitális Gy. (1984): Szilikátipari nyersanyagok. Szilikátipar Epitőanyagipar. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest. 1-207. Vitális Gy. (1994): Héviz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek a Magyar-középhegység középső részén. Hidr. Tájékoztató, 30-34. Vitális Gy.-Hegyi L-né (1969): Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén. Hidrológiai Közlöny, 49. 4. 148-158. Vitális Gy.-Hegyi L-né (1973a): Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunai andezit-hegységgel határos mészkőterületeken. Hidrológiai Közlöny, 53.213-221. Vitális Gy.-Hegyíné Pakó J. (1973b): A hidrotermális hatások és az ércesedés kapcsolata a Dunai andezit-hegységgel határos karbonátos kőzetekben. Bányászati és Kohászati Lap -Bányászat. 106. 774-779 Vitális Gy.-Hegyi L-né (1974): Hidrotermális kőzetelváltozások a Dunai andezit-hegységgel határos dolomit-területeken. Hidrológiai Közlöny, 54. 12. 562-569. Vitális Gy.-Heg\iné Pakó J. (1979): Metaszomatikusan dolomitosodott mészkő-összletek készletszámításainak kérdései. Bányászati és Kohászati Lapok-Bányászat, 112.2. 126-131. Vitális Gy.-Hegyi I.-né (1982): Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 2. 73-84. Vitális I. (1914): A magyarországi magnezit előfordulások földtan-telep-ismerettani szempontból. Bányászati és Kohászati Lapok, XLVII. I. 409-419. A felsorolásból hiányzó gazdag irodalmat a fenti közlemények irodalomjegyzéke tartalmazza. A kézirat beérkezett: 2010. január 25-én pok - Bányászat, 102. 773-776. Petrographical transformations, following thermal water activity in the central part of the Hung. Middle Mountains Vitális, Gy. Abstract: Present treatise outlines the results of all geological, hydrogeological observations, which we observed ang published during the investigations in the subject. The results of the petrographical tests coordinated and appraised by Mrs. István Hegyi, née Júlia Pakó, certificated chemist, are to be found detailed in the referred publications. The treatise presents also the petrographical alterations in connection with Miocene volcanic activities and caused by hydrothermal and by quaternary thermal spring activity effects. The treatise calls attention to the practical significance of the rock alterations in connection with the industrial utilization. Keywords: Weak and powerful hydrothermal petrographical alteration, rock splitting-pulverization, metasomatic dolomitization, magnetizitation. VITALIS GYÖRGY dr. aranyokleveles geológus, a földtudomány kandidátusa, PhD, a Magyar Állami Földtani Intézet ny. tud. főosztályvezetője, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteleti tagja. 1961 óta a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztője és a Hidrológiai Közlöny szerkesztő-bizottságának tagja.