Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Műtárgy környezetében kialakult gátszakadások a Kárpát-medencében

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. 25 1884 január Vágduna jp. Sk. A bősi és medvéi gátszakadásokon kiömlött vizet az 1884-ben újjáépített komáromi zsilip nem tudta leereszteni, a víznyomás a zsilipet a Vág felé alámosta, elmosta. Gyulai 26 1887 06.01.1 Ih Tisza bp. 11.04 2.95 Kistiszai-zsilip Hódmezővásárhely mellett, hajót süllyesztettek, 20 m-es cölöpöt vertek. A gátszakadás hossza 70 méter. Kovács, Korbély 27 1895 04.10. 04.09. este Tisza bp. 10.06 2.85 44+750 helytelen védekezés Cibakházánál, 8+570-8+700 km régi Sárszegi-zsilip alapozása benn maradt, töltéstestben lévő hiba. 1882-ben épült, 1886-ban lebontották. Az elöntött terület 4930 ha. A gátszakadás hossza 70 méter. Kvassay, Korbély 28 1899 Duna bp. 03.01 1.51 Ferenc csatorna bajai táp zsilipje. Kvassay 29 1907 05.25. Duna bp. Szerbia 14+000-14+200 rezsőházi sztp.-nél műtárgy aláüregelődés, a folyós homokban már 8 nappal korábban már észlelték a buzgárt, de nem védekeztek. Az elöntött terület 8280 ha. A gátszakadás hossza 180 méterig nőtt. Kvassay 30 1912 02.13. Tisza bp. 07.06 2.55 Tiszabecs, belvízlevezető 75 cm iker-csőzsilip, fagyott földet építettek a visszatöltésbe, I. számú átvágás holtmedrébe, Szatmármegyei Társulat A gátszakadás hossza 40 méter, az elöntött terület 290 ha. Kvassay, Korbély 31 1940 Sebes-Körös bp. 12.08 2.91 Geszt és Biharugra között trianoni gát, a zsilip mellett (belvíz?). Pichler 32 1941 Túrjp. 07.17 2.56 Trianoni gát, a garbolci-áteresznél. Tavy, Bárczay 33 1956 03.10.18 h Sió jp. 04.01 1.31 12+954 Palánki, Szekszárd mellett, átázás és régi műtárgy. A gátszakadás hossza 32 méter. ÁBKSZ 34 1956 03.08.1 l.h Duna bp. 02.02 1.49 25+770 Tassi zsilip a zsilip melletti árvízvédelmi fal alatti talajtörés vezetett a zsilip tönkremeneteléhez. 110 m hosszú gátszakadás. ÁBKSZ 35 1995 12.29. Fehér-Körös bp. 12.02 2.93 7+304-7+312 Gyula I. sztp. A gátszakadás hossza csak 4 méter. Az elöntött terület nem érte el az egy hektárt. Dénes-Nagy A történelmi műtárgy tönkremenetelek között három eset is volt, amikor csatorna okozta a gátszakadást (akkor is, ha azt rövid idő alatt lokalizálták). Ezek közül egy 1876 03.24. -én történt: „Makón reggel 9 és 10 óra közt a nagy víznyomás áttörte az egyik belvárosi csatornát, mely igen gondatlanul volt elzárva. A víz a nyíláson bömbölve haladt a városban szétágazó többi csatornába, s ezekből az alacsonyabb fekvésű utcákra, melyeket azután egy negyed óra alatt megtöltött. Éppen hetivásár lévén, a nép között zavar ütött ki, s a rendet csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett helyreállítani. Az áttört csatornában sikerült ugyan a vízömlést megakadályozni, hanem ugyanazon a helyen délután 1-kor ismét megindult a víz. Most már nem csak a partokon, hanem a város közepén is fenyegetett. A városi hatóság hirdeti a város minden lakójára nézve a „kényszer" töltésépítési munkát." A legutolsó gátszakadás, amelyik műtárgy közvetlen környezetében történt a Gyula I. szivattyútelep mellett 1995 -ben volt (Dénes-Nagy 2003). Tapasztalatok Kétségtelen tény, hogy az árvízvédelmi gátba épített minden műtárgy, keresztezés potenciális veszélyforrás az eltérő fizikai viselkedés, az eltérő merevség miatt kialakult feszültségek és mozgás miatt. Nagy vizek, különösen a tervezési vízszintet (mértékadó árvízszint = MÁSZ) meghaladó vízszintek esetén az árvízvédekezőknek fel kell készülnie, hogy bármelyik keresztezésnél kialakulhat veszélyes árvízi jelenség, akár olyan is, amelyik gátszakadáshoz vezet. A Kárpát-medencében nem gyakran, de többször előfordult (1,2-1,3 %) műtárgy környezetében kialakult gátszakadás. Ezekkel érdemes külön foglalkozni a másságukból eredően is. Az utóbbi évek tiszai és dunai árhullámai következtében a műtárgyak mellett több helyen is veszélyes árvízi jelenségek, közvetlen gátszakadással fenyegető helyzet alakult ki. Ilyen helyek voltak többek között az újlőrincfalvi szivattyútelepnél, a ricsei szivattyútelepnél, a karádi szivattyútelepnél, a tyúktelepi zsilipnél vagy a szavai zsilipnél. Ezeken a helyeken eredményes védekezéssel a gátszakadás veszélyét elhárították. Azonban a veszély nagy, mert jelenleg az árvízvédelmi gátakba épített keresztezések száma meghaladja a 2300-t, a műtárgyak száma az 1780-t (Bara 1999). Nem lehet pontosan meghatározni, hogy a gátba épített műtárgyak mekkora kockázatot jelentenek, az azonban valószínűsíthető, hogy a fenntartási keretek jelentős csökkenése 1990 óta a műtárgyak elöregedéséhez, a veszélyes helyek számának növekedéséhez vezet. Különösen igaz ez a funkcióját vesztett műtárgyakra. 1. kép Gátszakadás a Tassi-zsilipnél 1956 2. kép. Gyula I. sztp. gátszakadás ideiglenes elzárás