Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Maucha László: A karsztforrások vízhozam-változását létrehozó természeti tényezők kimutatása a Jósvafői Kutató Állomáson

MAUCHA L.: A karsztforrások vízhozam-változása 9 ban volt, ezért árapály-eredetű vízszint-ingadozást is regisztráltunk a nagy érzékenységű (fél mm-es változást is érzékelő) „Gealog" műszer felhasználásával. 1995. augusztusában Izápy Gábor és Ágotái György kollégáim segítségével a Szelce-völgyben mészkőbe fúrt kútban (a Nagy-Tohonya-forrástól ÉK-re 700 m-re) 2-3 cm-es 12 és 6 órás periódusú árapály-ingadozást figyeltünk meg (24. ábra). 1993 Augusztus 22507.0 22505.0 1 u 225040 § 22503.0 22502.0 22501.0 22500.0 16

1 17 18 19 20 21 22 23 24 26 2

8 napok 24. ábra. Árapály-eredetű vízszint-ingadozás a Szelcevölgyben mészkőben fúrt észlelökútban. ingadozást a mért források vízhozam-változásában, amelynek vízgyűjtő területén csak mészkő található. Ezért a 12 regisztrált forrás közül csak a Lófej-, a Nagy-Tohonya-, a Kis-Tohonya és a Vecsem-forrás esetében mértünk árapályingadozást a források hozam-változásában, mert a vízgyüjtő-terület felszínén wettersteíni-dolomit is található. 1994 május 25. ábra. Árapály-eredetű vízszint-változás a Hosszú-völgy dolomitban létesített vízszintészlelö kútjában. 1996 február-március hónapban a dolomitba fúrt hosszúvölgyi észlelő-kútban (a Vass Imre-barlang bejáratától NYÉNY-ra 500 m-re) ezzel szemben 20 cm-es amplitúdójú árapály-ingadozást találtunk (25. ábra). Mivel ennél nagyobb mértékű árapály-ingadozást máskor sem figyeltünk meg a vizsgált kutakban, ezért megállapítottuk, hogy dolomitban kereken tízszer nagyobb az árapály ingadozás mértéke, mint mészkőben. Ebből arra következtettünk, hogy a vizsgált mészkőnek tízszer nagyobb a hézagtérfogata, (mert tízszer erősebben karsztosodik) és ez az oka annak a ténynek is, hogy egyetlen olyan forrás esetében sem találtunk árapály2 3 4 5 6 7 26. ábra. Nagy érzékenységű Gealog-műszerrel mért árapály-ingadozás a Kis-Tohonya-forrásnál. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen árapály-eredetű hozam-ingadozást lehet regisztrálni a Kis-Tohonya-forrás esetében a bukógátba helyezett Gealóg-müszer felhasználásával. A 26. ábrán 24 órás periódusú közepes mértékű árapály-ingadozást mértünk a forrás hozam-változásában. Ennek a mérési eredménynek a figyelembe vételével megállapítható, hogy tisztán mészköves vízgyűjtő-területekről fakadó források tízszer kisebb mértékű árapály-ingadozása is kimutatható, ha a mai méréstechnikának megfelelő Datakvaérzékelőket helyezünk el a vízhozam-mérő bukógátakon. Földrengés eredetű forráshozam-változások A Vass Imre-barlangban mért hézagtérfogat-változások felhívták figyelmünket arra, hogy szükségképpen a földrengéseknek is szerepet kell játszani a forráshozam-ingadozásban. Nem tudtuk, hogy milyen hozam-változást kell keresni, ezért elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk a Nagy-Tohonyaforrás vízhozam-idősorának 5 éves időszakát (1965-1969) abból a szempontból, hogy a különböző típusú vízhozamváltozási időszakokra hány földrengés esik. A földrengési adatokat a budapesti Földrengés Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. Figyelembe vettük a kisvízi-, nagyvízi- és a szivornya-tevékenység kezdetének időszakát, a kitörések, a pozitív- és negatív-pulzációk időtartamát, valamint a vízlengések, ill. az 1-2 órás vízhozam-csúcsok hozam-idősorát, ill. külön-külön valamennyi típus időtartamának összegét. 5 év alatt összegeztük az egyes időtartamokra eső földrengés számot. A 27. ábrán fehér oszlopokkal ábrázoltuk a darab szerinti gyakoriságot, fekete oszlopokkal pedig a korrigált gyakoriságot jelöltük, amely a földrengések számának és a különböző időtartamok összegének hányadosából számítottunk ki. Az így előállított fajlagos gyakoriság értékek között