Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Tóth Brigitta–Makó András–Guadagnini, Laura–Guadagnini, Alberto: A víztartó-képesség becslési lehetőségének vizsgálata faktoranalízissel

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. A mezőségi talajok esetén a teljes adatbázissal ellen­tétben a kálcium-karbonát és a pH mellett a szervesa­nyag tartalom is az FII-höz tartozik. A pF 0 értékhez tar­tozó víztartó-képesség pedig mindkét főkomponenstől független, kommunaliás értéke igen magas, így az elem­zés elég jól jellemzi ezen megfigyelési változót. A vizs­gálat alapján a pH, a szerves anyag tartalom és a kálcium karbonát tartalom nincs hatással a talaj víztartó-képessé­gére, mivel külön faktorhoz tartoznak. A vizsgálat alap­ján a szervesanyag tartalom negatív kapcsolatban áll a talaj kálcium-karbonát tartalmával és pH-jával. Ez azzal magyarázható, hogy a mezőségi talajok humusztartalma felülről-lefelé fokozatosan csökken, míg a pH ugyaneb­ben az irányban kis mértékben nő a növekvő mésztarta­lom hatására. Ezen talajtípus hazánkban legtöbbször lö­szön alakul ki, így a talaj legalsó szintje a legmeszesebb, leglúgosabb és a legkisebb humusztartalmú. A pF 0 érték­hez tartozó víztartó-képesség egyetlen változóval sem mutatott kapcsolatot. Az eredmények alátámasztják, hogy a víztelítettségnél magasabb tenzió-tartományban a víztartó-képességet becslő módszert érdemes lenne a talaj mechanikai össze­tételére alapozva, a szerves anyag szerepét megfontolva kidolgozni. A pF 0 értékhez tartozó víztartó-képesség becslésének kidolgozásához további vizsgálatok szüksé­gesek, mivel a megfigyelt változók közül egyedül a szer­vesanyag tartalommal mutatott kapcsolatot, azt is csak a mezőségi talajok esetén. A becslést valószínűleg segíte­né, ha a módszerek kidolgozása talajtípusonként történ­ne, mivel a vizsgált talajtulajdonságok és a víztartó-ké­pesség kapcsolata típusonként eltérő lehet, amit a mező­ségi talajok vizsgálati eredményei alátámasztanak. Összefoglalás Faktor-analízissel vizsgáltuk a leggyakrabban mért, a hazai nagy méretarányú talaj térképeken is feltüntetett változati talajtulajdonságok és a talaj víztartóképessége (pF 0, PF 2i 5, pF 4, 2 és pF 6> 2 értékeken) közötti kapcsolatot. A vizsgálatba a talaj homok, agyag, szervesanyag tartal­mát, a pH-ját, a kálcium-karbonát tartalmát és a különbö­ző tenzió-tartományban mért talaj víztartó-képesség érté­keket vontuk be. A vizsgálatot először a teljes adatbázi­son végeztük el, majd ugyanazon módszerekkel az adat­bázis mezőségi talajait is megvizsgáltuk. A mezőségi talajok vizsgálati eredményei a pF 0-hoz tartozó viztartó-képesség esetén eltérnek a teljes adatbá­zisétól. Ezen pF értéken a víztartó-képesség mértéke fő­ként a makropórusok jelenlététől függ, melyet többek között a biológiai aktivitás és - az intenzív müvelés kö­vetkeztében elég gyakori - degradáció (tömörödés, szer­kezet szétesés) nagyban befolyásol. Az eredmények alapján úgy gondoljuk, hogy a talajtí­pusonkénti elemzés segíthetné a különböző talajtulajdon­ságok és a víztartó-képesség közötti kapcsolat jellemzé­sét, ami a későbbiekben pontosabb becslő módszer ki­dolgozását eredményezheti. Köszönetnyilvánítás Munkánk az OTKA 62436 és T048302. számú kutatási pá­lyázatok és az Olasz Külügyminisztérium által biztosított ösz­töndíj támogatásával készült. Irodalom Búzás, I. (ed.): 1993. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv. 1­2. INDA Kiadó. Budapest. Farkas, C. - Hagyó, A. - Tóth, E.: 2005. Evaluation of the soil water re­gime of an irrigated maize field. Acta Agronomica Hungarica, 53: 2. 161-175. Lin, H.S., Mclnnes, K.J., Wilding, L.P., Hallmark, C.T.: 1999. Effects of soil morphology on hydraulic properties: II. Hydraulic pedo­transfer functions. Soil Science Society of America Journal, 63: 955-961. Norusis, M.J.: 1994. SPSS Professional Statistics - user's manual. SP­SS Inc. Chicago. Pachepsky, Y. - Rawls, W.J.: 2005. Development of pedotransfer func­tions in soil hydrology. Developments in Soil Science, vol. 30 Else­vier, Amsterdam, 512 169 pp. ISBN: 0-444-5175-7 Rajkai, K, Várallyay, Gy.: 1992. Estimating soil water retention from simpler properties by regression techniques. In M. Th. van Genuch­ten, F.J. Leij, and L.J. Lund (eds.) Proc Int. Workshop on Indirect Methods for Estimating the Hydraulic Properties of Unsaturated Soils. University of California, Riverside, CA. 417-426. Sváb, J.: 1979. Többváltozós módszerek a biometriában. Mezőgazdasá­gi Kiadó. Budapest. Tóth, G., Máté, F.: 2006. Megjegyzések egy országos, átnézetes, térbeli talajinformációs rendszer kiépítéséhez. Agrokémia és Talajtan. 55: 2. 473-478. Tóth, G., Montanarella, L„ Várallyay, G., Tóth, T., Filippi, N.: 2006. Strengthening optimal food chain elements transport by minimizing soil degradation. Recommendations for soil threats identification on different scales in the European Union. Cereal Research Communi­cations. 34: 1. 5-8. Várallyay, Gy., 2002. A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alap­jai. Egyetemi jegyzet. FVM Vízgazd. Osztály. Budapest-Gödöllő. Várallyay, Gy., 2004. A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonat­kozásai. AGRO-21 Füzetek. 37: 50-70. Várallyay, Gy.: 2005a. Magyarország talajainak vízraktározó képessé­ge. Agrokémia és Talajtan. 54: 5-24. Várallyay, Gy., 2005b. Soil water management and the environment. In: Environmental Science and Technology in Hungary. (Ed.: Láng, 1.) 249-259. (CD ROM) Vereecken, H., Maes, J., Feyen, J., Darius, P.: 1989. Estimating the soil moisture retention characteristic from texture, bulk density and car­bon content. Soil Science 148: 6. 389-403. Wösten, J.H.M. - Pachepsky, Ya.A. - Rawls, W.J.: 2001. Pedotransfer functions: bridging the gap between available basic soil data and missing soil hydraulic characteristics. Journal of Hydrology. 251 : 123-150. TOTH BRIGITTA MAKO ANDRAS ALBERTO GUADAGNINI LAURA GUADAGNINI A kézirat beérkezett: 2008. augusztus 16-án a PE Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója, doktori dolgozatát talajfizika témakörben készíti. a Pannon Egyetem (PE) Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Növénytermesztés-tani és Talajtani Tanszékén egyetemi docens, szakterülete a talajfizika. professzor. A Milánói Műszaki Egyetem Hidrológiai Tanszékén végzi kutatásait, szakterülete a talajvízmozgás modellezése. a Milánói Műszaki Egyetem Hidrológiai Tanszékén végzi kutatásait, szakterülete a talajvízmozgás modellezése. Factor analysis to examine of the impermeability Tóth, B. - Makó, A. - Guadagnini, L. - Guadagnini, A.

Next

/
Thumbnails
Contents