Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

202. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. A Balaton köves parti zónájában élő vándorkagyló (dreissena polymorpha pali.) populációk morfometriai vizsgálata Keresztúri Péter, Czudar Anita, Gyulai István, Kundrát János Tamás, Salacz Veronika, Varga Éva, Lakatos Gyula 'Debreceni Egyetem, Tudományegyetemi Karok, Természettudományi és Technológiai Kar, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4001. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Fekete-tenger vidékéről származó vándorkagylót (Dreissena polymorpha P.) az 1930-as évek elején, véletlenszeren hurcolták be a Balatonba. A kezdeti tömeges invázió után a vándorkagyló mennyisége fluktuál, de napjainkban is nagy mennyiségben van jelen a Balaton egyes szilárd alzatain. A kagyló gyors reprodukciója és nagy mennyisége révén jelentős hatást gyakorolhat az ökoszisztémára. Balogh (2008) kutatási eredményei alapján tudjuk, hogy a vándorkagyló populáció a Balaton elsősorban köves és náddal szegélyezett litorális zónájában horizontális és vertikális irányban elterülő természetes szűrő rendszerként működik. A tisztítási ráta azonban jelentősen függ számos paramétertől, a kagyló méretétől, valamint a kagylókolónia méretétől is. Vizsgálataink során a Balaton köves parti zónájából 10 mintavételi helyről gyűjtöttünk kagylókat 2007 őszén. A mintavételi helyeket a tó északi és déli partján egyenletesen elosztva jelöltük ki. A terepi mintavételek során, mértük a környezeti paramétereket (redox. potenciál, vezetőképesség, pH, oldott O2 és O2 telítettség, hőmérséklet), Laboratóriumban sztereo mikroszkóp segítségével megszámoltuk, mértük a kagylók hosszát és a teknő legnagyobb szélességét, majd eredményeinket statisztikai módszerekkel értékeltük. Kulcsszavak: Dreissena polymorpha, Balaton, morfometria, köves part Bevezetés A Fekete-tenger vidékéről származó vándorkagylót (Dreissena polymorpha P.) az 1930-as évek elején, véletlenszerűen hurcolták be a Balatonba. A kezdeti tömeges invázió után a vándorkagyló mennyisége fluktuál, de napjainkban is nagy mennyiségben van jelen a Balaton egyes szilárd alzatain. A kagyló gyors reprodukciója és nagy menynyisége révén jelentős hatást gyakorolhat a vízi ökoszisztémára. Többek között, Balogh (2008) és Musko és Bakó (2005) kutatási eredményei alapján tudjuk, hogy a vándorkagyló populáció a Balaton elsősorban köves és náddal szegélyezett litorális zónájában horizontális és vertikális irányban elterülő természetes szűrő rendszerként működik. A tisztítási ráta azonban jelentősen függ számos paramétertől, a kagyló illetve a kagylókolónia méretétől is. Célul tűztük ki a Balaton kövezett parti régiójából származó kagylóminták héj hosszúságainak és szélességeinek a mérését. A mérési eredmények statisztikai elemzésénél az adatokat a mintavételi pontok földrajzi elhelyezkedése és a mintavételi hely antropogén használati típusa (strand és kikötő) szerint csoportosítottuk. A mintavételi helyeket a tó északi és déli partján egyenletesen elosztva jelöltük ki (Lakatos et al., 2002). A terepi mintavételek során mértük a környezeti paramétereket, a kagylókat rögzítettük, sztereo-mikroszkóp segítségével megszámoltuk és mértük a héjak hosszát és legnagyobb szélességét. Eredményeinket statisztikai módszerekkel értékeltük. Anyag és módszer A kagyló mintákat a Balaton 10 pontjáról kikötők és strandok parti kövezett régiójából gyűjtöttük be. A most közölt adatokhoz tartozó mintavétel időpontja 2007. október 1-3. A mintapontokon terepi mérőműszerekkel meghatároztuk a vízminták: hőmérsékletét, vezetőképességét, pH-ját, redox potenciálját, az 0

2 koncentrációját és a víz oxigén telítettségét. A vízmintákból laboratóriumba szállítás után meghatároztuk az O-PO4, N0

2, N0

3 koncentrációját, valamint megmértük a KOI

sM

n értékét is. Mintapontjaink a következő helyszíneken voltak: 1. Balatonaliga - K(ikötő), 2. Zamárdi - S(trand), 3. Balatonlelle - S, 4. Fonyód - K, 5. Balatonmáriafűrdő - S, 6. Keszthely - K, 7. Szigliget - K, 8. Balatongyörök S, 9. Tihany - K, 10. Balatonalmádi - S. Méréseink során meghatároztuk a kagylóhéjak legnagyobb hosszát és szélességét. A mérésekhez a héjakról digitális fotót készítettünk a tényleges méréseket pedig a digitális kép felhasználásával ImageJ szoftver segítségével végeztük el. Az adatok statisztikai értékeléséhez GraphPad Prism 2.0 és a PAST programokat használtuk. Eredmények és értékelésük Kagyló mérések eredményei A gyűjtött és lemért kagylóhéjak hosszúság és szélesség értékeinek alakulását az 1. és a 2. ábrán mutatjuk be. A keszthelyi kikötő kövezéséről összesen 29 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szélességüket. A hosszúság értékek 3,10-19,2 mm között változtak. Az átlag 10,60 (SD 4,53), a médián 11,00 mm volt. A KS-teszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A héjak szélessége 1,67-10,70 között változott. Az átlag 5,49 (SD 2,50), a médián pedig 5,37 mm volt. Az adatok normál eloszlásúak. A balatongyöröki strand kövezéséről összesen 19 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szélességüket. A hosszúság értékek 4,87-14,10 mm között változtak. Az átlag 8,85 (SD 2,60), a médián 9,51 mm volt. A KSteszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A héjak szélessége 2,44-8,32 között változott. Az átlag 4,72 (SD 1,55), a médián pedig 4,83 mm volt. Az adatok normál eloszlásúak. A fonyódi kikötő kövezéséről összesen 77 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szélességüket. A hosszúság értékek 1,52-17,10 mm között változtak. Az átlag 8,47 (SD 3,71), a médián 8,86 mm volt. A KS-teszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A héjak szélessége 0,93-11,20 mm között változott. Az átlag 4,27 (SD 4,00), a médián pedig 4,3 mm volt. Az adatok normál eloszlásúak. Keszthely Győrök Fonyód Szigliget Tihany Almádi Aliga Zamárdi Lelle Máriai". 1. ábra. A kagylóhéjak hosszúságának alakulása a mintapontokon A szigligeti kikötő kövezéséről összesen 17 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szélességüket. A hosszúság értékek 6,29-14,50 mm között változtak. Az átlag 10,30 (SD 2,49), a médián 10,30 mm volt. A KS-teszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A héjjak szélessége 3,16-7,17 között változott. Az átlag 5,33 (SD 1,25), a médián pedig 5,33 mm volt. Az adatok normál eloszlásúak. A tihanyi kikötő kövezéséről összesen 28 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szélességüket. A hosszúság értékek 4,64-13,5 mm között vál-