Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

202. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. A Balaton köves parti zónájában élő vándorkagyló (dreissena polymorpha pali.) populációk morfometriai vizsgálata Keresztúri Péter, Czudar Anita, Gyulai István, Kundrát János Tamás, Salacz Veronika, Varga Éva, Lakatos Gyula 'Debreceni Egyetem, Tudományegyetemi Karok, Természettudományi és Technológiai Kar, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4001. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Fekete-tenger vidékéről származó vándorkagylót (Dreissena polymorpha P.) az 1930-as évek elején, véletlenszeren hurcolták be a Balatonba. A kezdeti tömeges invázió után a vándorkagyló mennyisége fluktuál, de napjainkban is nagy mennyiségben van jelen a Balaton egyes szilárd alzatain. A kagyló gyors reprodukciója és nagy mennyisége révén jelentős hatást gyakorolhat az ökoszisztémá­ra. Balogh (2008) kutatási eredményei alapján tudjuk, hogy a vándorkagyló populáció a Balaton elsősorban köves és náddal szegé­lyezett litorális zónájában horizontális és vertikális irányban elterülő természetes szűrő rendszerként működik. A tisztítási ráta azon­ban jelentősen függ számos paramétertől, a kagyló méretétől, valamint a kagylókolónia méretétől is. Vizsgálataink során a Balaton köves parti zónájából 10 mintavételi helyről gyűjtöttünk kagylókat 2007 őszén. A mintavételi helyeket a tó északi és déli partján e­gyenletesen elosztva jelöltük ki. A terepi mintavételek során, mértük a környezeti paramétereket (redox. potenciál, vezetőképesség, pH, oldott O2 és O2 telítettség, hőmérséklet), Laboratóriumban sztereo mikroszkóp segítségével megszámoltuk, mértük a kagylók hosszát és a teknő legnagyobb szélességét, majd eredményeinket statisztikai módszerekkel értékeltük. Kulcsszavak: Dreissena polymorpha, Balaton, morfometria, köves part Bevezetés A Fekete-tenger vidékéről származó vándorkagylót (Dreissena polymorpha P.) az 1930-as évek elején, vélet­lenszerűen hurcolták be a Balatonba. A kezdeti tömeges in­vázió után a vándorkagyló mennyisége fluktuál, de napja­inkban is nagy mennyiségben van jelen a Balaton egyes szi­lárd alzatain. A kagyló gyors reprodukciója és nagy meny­nyisége révén jelentős hatást gyakorolhat a vízi ökosziszté­mára. Többek között, Balogh (2008) és Musko és Bakó (2005) kutatási eredményei alapján tudjuk, hogy a vándor­kagyló populáció a Balaton elsősorban köves és náddal sze­gélyezett litorális zónájában horizontális és vertikális irány­ban elterülő természetes szűrő rendszerként működik. A tisztítási ráta azonban jelentősen függ számos paramétertől, a kagyló illetve a kagylókolónia méretétől is. Célul tűztük ki a Balaton kövezett parti régiójából származó kagylómin­ták héj hosszúságainak és szélességeinek a mérését. A mérési eredmények statisztikai elemzésénél az adato­kat a mintavételi pontok földrajzi elhelyezkedése és a min­tavételi hely antropogén használati típusa (strand és kikötő) szerint csoportosítottuk. A mintavételi helyeket a tó északi és déli partján egyen­letesen elosztva jelöltük ki (Lakatos et al., 2002). A terepi mintavételek során mértük a környezeti paramétereket, a kagylókat rögzítettük, sztereo-mikroszkóp segítségével me­gszámoltuk és mértük a héjak hosszát és legnagyobb széles­ségét. Eredményeinket statisztikai módszerekkel értékeltük. Anyag és módszer A kagyló mintákat a Balaton 10 pontjáról kikötők és strandok parti kövezett régiójából gyűjtöttük be. A most kö­zölt adatokhoz tartozó mintavétel időpontja 2007. október 1-3. A mintapontokon terepi mérőműszerekkel meghatároz­tuk a vízminták: hőmérsékletét, vezetőképességét, pH-ját, redox potenciálját, az 0 2 koncentrációját és a víz oxigén te­lítettségét. A vízmintákból laboratóriumba szállítás után meghatároztuk az O-PO4, N0 2, N0 3 koncentrációját, vala­mint megmértük a KOI sM n értékét is. Mintapontjaink a kö­vetkező helyszíneken voltak: 1. Balatonaliga - K(ikötő), 2. Zamárdi - S(trand), 3. Balatonlelle - S, 4. Fonyód - K, 5. Balatonmáriafűrdő - S, 6. Keszthely - K, 7. Szigliget - K, 8. Balatongyörök S, 9. Tihany - K, 10. Balatonalmádi - S. Méréseink során meghatároztuk a kagylóhéjak legnagyobb hosszát és szélességét. A mérésekhez a héjakról digitális fo­tót készítettünk a tényleges méréseket pedig a digitális kép felhasználásával ImageJ szoftver segítségével végeztük el. Az adatok statisztikai értékeléséhez GraphPad Prism 2.0 és a PAST programokat használtuk. Eredmények és értékelésük Kagyló mérések eredményei A gyűjtött és lemért kagylóhéjak hosszúság és szélesség értékeinek alakulását az 1. és a 2. ábrán mutatjuk be. A keszthelyi kikötő kövezéséről összesen 29 kagylót gyűjtöt­tünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szélességüket. A hosszúság értékek 3,10-19,2 mm között változtak. Az át­lag 10,60 (SD 4,53), a médián 11,00 mm volt. A KS-teszt a­lapján az adatok normál eloszlást követtek. A héjak széles­sége 1,67-10,70 között változott. Az átlag 5,49 (SD 2,50), a médián pedig 5,37 mm volt. Az adatok normál eloszlásúak. A balatongyöröki strand kövezéséről összesen 19 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a széles­ségüket. A hosszúság értékek 4,87-14,10 mm között változ­tak. Az átlag 8,85 (SD 2,60), a médián 9,51 mm volt. A KS­teszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A héjak szélessége 2,44-8,32 között változott. Az átlag 4,72 (SD 1,55), a médián pedig 4,83 mm volt. Az adatok normál el­oszlásúak. A fonyódi kikötő kövezéséről összesen 77 kagy­lót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szé­lességüket. A hosszúság értékek 1,52-17,10 mm között vál­toztak. Az átlag 8,47 (SD 3,71), a médián 8,86 mm volt. A KS-teszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A hé­jak szélessége 0,93-11,20 mm között változott. Az átlag 4,27 (SD 4,00), a médián pedig 4,3 mm volt. Az adatok nor­mál eloszlásúak. Keszthely Győrök Fonyód Szigliget Tihany Almádi Aliga Zamárdi Lelle Máriai". 1. ábra. A kagylóhéjak hosszúságának alakulása a mintapontokon A szigligeti kikötő kövezéséről összesen 17 kagylót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a széles­ségüket. A hosszúság értékek 6,29-14,50 mm között változ­tak. Az átlag 10,30 (SD 2,49), a médián 10,30 mm volt. A KS-teszt alapján az adatok normál eloszlást követtek. A héj­jak szélessége 3,16-7,17 között változott. Az átlag 5,33 (SD 1,25), a médián pedig 5,33 mm volt. Az adatok normál el­oszlásúak. A tihanyi kikötő kövezéséről összesen 28 kagy­lót gyűjtöttünk be és mértük meg a hosszússágukat és a szé­lességüket. A hosszúság értékek 4,64-13,5 mm között vál-

Next

/
Thumbnails
Contents