Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Szabó Szilárd–Gosztonyi Györgyi–Juhos Katalin: Az üledék nehézfém-tartalmának statisztikai elemzése a Felső-Tisza hullámterén

SZABÓ SZ. - GOSZTONYI GY. - JUHOS K..: Az üledék nehézfém-tartalmának elemzése 51 2. ábra. A talajminta-vételi helyek a Boroszló-kerti Holt-Tisza térségében (o = felszíni talajminták, = gát) A talajmintákat 40"C-on kiszárítottuk, majd 2 mm-es szitán átszitáltuk. A talajminták szemese-összetételét (Köhn-pipettás módszer), a humusztartalmat (Tyurin módszer), az aktív és potenciális savanyúságot (pH

H2o, pHkcu yi) a

z érvényben lévő magyar szabványoknak megfelelően határoztuk meg (MSZ-08-0210-1977, MSZ08-0206/2-1978). A talajok fémtartalmát az MSZ-08-1722/3-1989 magyar szabványnak megfelelően határoztuk meg cc. HiOj+HNOj-feltárással, F-AAS-sel. A felszíni minták elemzése a DE Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéken történt Perkin-Elmer 3000 F-AAS készülékkel Co, Cu, Ni és Zn elemekre. Az összes fémtartalom önmagában nem ad tájékoztatást a fémek által jelentett veszélyről, mivel azok előfordulási formájuktól tuggően különböző mértékben férhetők hozzá a növények számára. Ezért a felszíni minták esetében meghatároztuk a növények számára hozzáférhető mennyiséget is Lakanen-Erviö-féle (a továbbiakban LE) kivonattal (NH

4-acetát + EDTA)(Lakanen és Erviö 1971). A statisztikai feldolgozás során az adatokat standardizáltuk a log(x+l) képlettel, így ezzel egyúttal biztosítottuk a normál eloszlást is. SPSS for Windows 15 felhasználásával korreláció-vizsgálatot, egy- és több-szempontos variancia-analízist (ANOVA) és diszkriminancia-analízist végeztünk. Eredmények és megvitatásuk A hullámtéri és mentett oldali minták értékelése A felszíni minták elemzésével a növények gyökérzónájáról, a talaj nemezszintjéről kapunk információt. A vizsgálati területen mért fémtartalmakat az 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat. A hullámtéri és mentett oldali talajminták összes savoldható és növények számára hozzáférhető (LE-oldható) fémtartalma (átlag±szórás) Vizsgált fém HullámMentett (mg/kg) tér ártér Co-LE 6,7 ± 1,0 4,9 ±0,8 Co 18,9 ±2,7 16,3 ±2.1 Cu-LE 15,6 ±5.8 7,24 ± 1,1 Cu 32,9 ±8,3 19,3 ±4,0 Ni-LE 10,3 ±1,3 8,5 ± 1,5 Ni 46,1 ±6,9 38,3 ± 7.4 Zn-LE 15,5 ±9,8 7,5 ± 6,7 Zn 118,4 ±24,2 84,3 ±30,1 A varianciaanalízis eredménye szerint a cink, réz, kobalt és nikkel koncentrációi a talaj felső 25 cm-es rétegében szignifikánsan magasabbak a hullámtéren belül, mint a kontrollként kezelt mentett ártéri minták esetében (5. és 4. ábrák). Bár az 1. táblázat részben tartalmazza ezen ábrák információ-tartalmát, érdemesnek láttuk bemutatni az ún. boxplot-diagram segítségével is a fémek csoportonkénti szóródását. így egy ábrán megfigyelhetjük a mediánt, az alsó és felső kvartiliseket, a 1,5-szeres interkvartilis terjedelmet, valamint a kiugró értékeket mindkét kioldási típus esetében. • cc. HN03-H202 [1 Lakenen-Ervio 1. hullámtér mentett arter 3. ábra. A hullámtéri és mentett ártéri minták cinktartalma (mg/kg) A hullámtéren belül minden vizsgált fém növények által hozzáférhető (LE-oldható) átlagos koncentrációja nagyobb, mint a mentett ártéren. A cink és a réz esetében ez a különbség csaknem kétszeres. E két említett fémnél jelentős az eltérés a töltés két oldalán a LE-oldható és az összes savoldható fémtartalom arányában is (a réznél 27 %-kal, a cinknél 47 %-kal). Ez azzal magyarázható, hogy a fémek eltérő kémiai formában kötöttek a hullámtéren belül és kívül. A hullámtéren belüliek a gyökérsavak által könnyebben mobilizálódnak és kerülhetnek be a növényekbe, így a táplálékláncba. A hullámtéri és mentett ártéri mintákra diszkriminancia-analízist végeztünk a cinkkel, kobalttal, rézzel és nikkellel mint független változókkal. A kiugró értékek kizárása után az eredmények szerint a 4 fém koncentrációjából 92 %-os pontossággal (p <0,01) becsülhető a minta