Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

138. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Cianobaktérium dinamika egy sekély holtágban Krasznai Enikő

1'

2, Borics Gábor

1, Várbíró Gábor

1, Tóthmérész Béla

2 'Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 4025. Debrecen, Hatvan u. 16. 2Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat:2005-2007 között a Tiszadobi Malom-Tisza holtág fitoplankton flórájának változását vizsgáltuk. A három évben összesen 372 algataxont azonosítottunk, melyből 44 tartozott a Cyanobacteria divízióba, s ezek között 2006-ban több pikoplankton fajt is sikerült azonosítanunk (Cyanocatena planctonica, Cyanogranis ferrugineá). A cianobaktériumok a nyár végén voltak a fitoplankton domináns alkotói. 2005 augusztusában a Pseudanabaena limnetica és a Cylindrospermopsis raciborskii voltak a meghatározóak. 2006 júliusában Aphanizomenon issatschenkoi, míg szeptemberben Planktolyngbya limnetica és Pseudanabaena limnetica uralkodtak. Ehhez hasonlóan 2007 júliusában és szeptemberében a 2006-ban megfigyelt fajok mellett a Limnothrix redekei határozta meg a fitoplankton nyár végi összetételét. Kulcsszavak: Tiszadobi Malom-Tisza, holtág, Cyanobacteria, fitoplankton, szezonális dinamika Bevezetés Utermöhl-módszerét (1958) alkalmaztuk. A biomassza száA Tisza jelenlegi medervonala mentén - a természetes molásához az Opticount programot (

http://science.do-mi

x. lefüződési folyamatok és a folyamszabályozások miatt - ma de/software_opticount.php) használtuk. száznál is több holtmeder és holtág található (Pálfai 1995). A limnológiai szempontból is rendkívül értékes vízterek medermorfológiai tulajdonságai változatos élőhelyek kialakulását teszik lehetővé. Az 1940-es évektől kezdődően főként florisztikai tárgyú közlemények jelentek meg a tiszai holtágak mikro flórájával kapcsolatban (Hamar 1977; Hortobágyi 1941, 1942; Kiss 1978, 1979, 1982, 1983, 1987; Szabados 1938; Uherkovich 1959, 1963, 1967; Borics 2002). Az utóbbi években már több olyan vizsgálat is zajlott, melyek nem kifejezetten florisztikai célúak voltak, hanem a sekély tavak esetén ritkán kialakuló stabil rétegzettséget, s ennek hatásait vizsgálták. Abonyi és mtsai. (2008); Grigorszky és mtsai. (2000, 2003); valamint Teszárné és mtsai.. (2003), kutatási eredményei is azt támasztották alá, hogy a holtágak esetén is beszélhetünk stabil rétegzettségről. A valódi pelágiummal rendelkező, szentély jellegű, Malom-Tisza holtág kiemelt természetvédelmi értékű (Krasznai et al. 2008), s akár referenciaként is szolgálhat a hasonló adottságú holtágak ökológiai állapotának megítélésekor. Ugyanakkor ez egy hipertróf holtág (Borics és mtsi 2007) s az ilyen vizek esetén a fitoplankton szukcessziója általában egy cianobaktériumok által dominált klimax társulás felé halad (Reynolds 2006). Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a cianobaktériumok milyen szerepet játszanak a Malom-Tisza holtág fitoplanktonjának szukcessziója során. Anyag és módszer A Tiszadobi-Holt-Tisza Tiszadob község területéhez tartozik. A Malom-Tisza holtág a holtág-rendszer 5 bögéje közül a középső, legnagyobb (hossza 4,2 km, átl. szélessége 80 m, átl. vízmélysége 3 m, max. vízmélysége 12,5 m) (Pálfai 1995). Az egykori folyás szerinti felső részén egy rekettyefüzes úszóláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae Thelypteridosum palustris) található. 1. ábra. A Malom-Tisza holtág A Malom-Tisza holtágon 2005-2007 között májustól októberig havi rendszerességgel meghatározott helyeken horizontális (A és B pont, 1. ábra) és vertikális (B pont) plankton mintákat vettünk az eufotikus rétegből. A mintákat a helyszínen Lugol-oldattal tartósítottuk. A feldolgozás során A határozás során a következő irodalmakat használtuk fel: Hindák (2001), Joosten (2006), Komárek and Anagnostidis (2000, 2005). Eredmények A három év során összesen 44 Cyanobacterium és 328 eukarióta fajt találtunk. A Cyanobacteria divízión belül 23 Chroococcales, 13 Oscillatoriales és 8 Nostocales fajt azonosítottunk (1. táblázat). 2006-ban több pikoplankton faj jelenlétét is sikerült kimutatnunk (pl. Cyanocatena planctonica, Cyanogranis ferrugineá) (2. ábra) ff "J"lQ^m . 2. ábra Malom-Tisza holtág fitoplanktonjának néhány Cyanobacteria faja A) Limnothrix redekei, B)Aphanizomenon issatschenkoi, C) Planktolyngbya limnetica, D)Merismopedia tenuissima, E) Cyanogranis libera, F) Cyanogranis ferrugineá, G) Cyanocatena planctonica A cianobacterium fajok a nyár végére váltak a fitoplankton domináns elemeivé (3. ábra). A cianobaktérium biomassza értéke 2005 augusztusában volt a legnagyobb (12 mgl"

1), mellette a dinoflagelláták (Peridinium gatunense, P. cinctum) biomasszája (20 mgl"

1) volt a meghatározó (3/A ábra). Szeptemberben a dinoflagelláták eltűnését követően már a kékalgák uralták a vizet. A Pseudanabaena limnetica és a Cylindrospermopsis raciborskii (2. ábra) egyedei bizonyúltak dominánsnak.