Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

121 3. táblázat. 2006.04.26-án vett minta ICP-MS-sel végzett kation-elemzésének eredményei 10 Kab-hegyi tavacskáA tavak élővilága nagyon változatos. Az élőhely különleges tulajdonságai miatt olyan élőlények megjelenését várjuk, melyekkel állandó vízzel borított területeken nem találkozhatunk. Tavacskákban élő növények: békaliliom (Hottonia palustris) békaszittyó (Juncus effusus), apró békalencse (Lemna minor), úszó békaszőlő (Potamogeton natans). A tavacskák partján több páfrányfaj megtalálható. Találtunk például pikkelypáfrányt (Asplenium ceterach), erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas),édesgyökerü páfrányt (Polypodium vulgare), emellett korábban jellemző volt a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). Mintavételezéskor tájékozódás céljából mintát vettünk makrogerinctelen fajok megismerésére; az ekkor talált fajok: tányércsiga (Planorbis planorbis), borsókagyló (Pisidium sp.), Gammarus sp., lónadály (Haemopis sanguisuga), Planaria sp., csőféreg (Tubifex sp.), fonálférgek. Számos gerinces faj megtalálható a tavakban: Megfigyeltünk kecskebékát (Rana esculenta), erdei békát (Rana dalmatina), barna varangyot (Bufo bufo), zöld varangyot (Bufo viridis), egy gőte fajt (Triturus sp.). A kétéltű fajok számára nélkülözhetetlen ez a terület, mivel itt képesek lerakni petéiket és a vízborítottság hossza a kifejlődést lehetővé teszi. A tavakban talált petecsomók száma méretükkel arányos. A kétéltűek mellett időszakosan feljegyeztük vízisikló (Natrix natríx) felbukkanását, ebben az esetben egyetlen példányról van szó, de megjelenése után a tó teljes kiszáradásáig megtalálható volt. A terület a nagyvad fajok életében is fontos szerepet játszik, mivel itató és dagonyázó helyként funkcionál. Irodalom Dinka, M., Ágoston-Szabó E. (2006): A fertőrákosi biológiai szürömező felszíni és intersticiális vizének néhány kémiai jellemzője - Hidrológiai Közlöny 86: 33-35. Győrffy, D. (1957): Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében. - Földrajzi Értesítő 6: 265-299. Eszterhás, I. (1987): Összefüggés a bazaltmezák pszeudokarszt jelenségei és az alapkőzet lepusztulási formái között - Fólia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 67-71. Jugovics, L. (1954): A Déli-Bakony és a Balaton-felvidék bazaltterületei - MÁFI éves jelentés az 1953. évről: 65-88. Királykuti, I., Stenger-Kovács, Cs., Kóbor, I., Padisák, J„ (2007): Balaton litorális régiójának fizikai és kémiai állapota. - Hidrológiai Közlöny 88: 84-86 Megyeri, J., (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata. Acta Paedagogicae Szegediensis II. 91-170. Németh, J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei. Vízi Természet- és Kömyzetvédelem (7. kötet), BudapestSoróczki-Pintér, E., Királykuti, I., Kovács Zs., Padisák J., Varanka I., (2006): Balatoni befolyók vízkémiai jellegének vizsgálata. -Hidrobiológiái Közlöny 86: 113-115 Tamásné Dvihally, Zs. (1999): Hazai szikes vizeink kémiai jellege. Acta. Biol. Debr. Oecol. Hung 9: 281-292. Vörös, I. (1966): A Kab-hegyi terület vulkanológiai és hegységszerkezeti viszonyai. - Földtani Közlöny 92: 292-300. ban Sorszám Si

2

+ Ca

2

+ K

+ Mg

2

+ Na

+ 1. 2,17 7,97 1,78 3,6 2,29 2. 0,471 6,82 1,36 3,13 1,51 3. 0,207 7,93 2,51 4,11 1,7 4. 3,1 8,1 3,09 4,18 2,02 5. 6,17 12,7 2,62 8,01 2,11 6. 7,88 10,2 2,89 4,4 2,17 7. 5,78 13,5 3,76 6,97 2,34 8. 3,28 10,6 3,43 6,72 2,24 9. 4,12 7,4 1,05 3,97 1,67 10. 5,18 12 2,44 5,23 2,47 Physical and chemical properties of small temporal pond sin the Balaton-upland (Hungary) Hubai, K. — Kovács, K. - Padisák, J. Abstract: Phyrical (temperature, conductivity, redox potential) and chemical (dissolved oxygen, chemical oxygen demand, phosphate, totál P, nitrite, nitráté, ammónium, alcalinity, chlorid, sulphate, Mg, Na, K, Ca and silica) were measured in 10 small ponds (surface area: 19-42 m

2) forest ponds. The ponds dry up during summers regularly. During the filled-in phase dissolved oxygen decreases to anaerobic levels (before drying out), pH increases with water level lowering but remains below 7. N and P is high due to considerable leaf litter load. The lakes serve as breeding sites for amphibans of which many species were observed (Rana esculenta, R. dalmatina, Bufo bufo, B. viridis), Triturus sp. A specimen of Triturus triturus was alsó observed. Flóra comprises Hottonia palustris, Juncus effusus, Lemna minor and Potamogeton natans. Somé species of the alsó protected fems (Asplenium ceterach, Dryopteris filixmas, Polypodium vulgare) were found along the shorelines that have rather high slopes. In summary, despite their tiny small sizes, these lakes have a high value from the point of view of Nature conservation since they serve as habitat or breeding site for many protected species. Key words: Temporary ponds, protected plants, amphibians, nature protection, Hottonia