Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

107 vizsgálatával elkerületővé vált a környezeti mintákban jelenlévő egyéb szervezetek DNS-ének nem-specifikus felszaporítása (Ivanikova és mtsai, 2007; Duleba és mtsai, 2008). A cpcBA-IGS régió hosszpolimorfizmusa alapján diverz közösséget tártak fel mind a Keszthelyi-, mind a Siófoki-medencében, sőt az egyes csoportok aránya korrelációt mutatott a hőmérséklettel, illetve a klorofill a koncentrációval. A két medence pikocianobaktérium közösségében tapasztalt különbségek hátterében valószínűleg a Keszthelynél beömlő Zala által okozott megnövelt tápanyag-koncentráció áll. jj Prochlorococcus marinus MIT 9303 Prochlorococcus sp. MIT9313 1001 100 Synechococcus sp. RS9901 ~ Synechococcus sp. WH8102 (operon i> J Synechococcus Sp. WH8102 (operon 2,3.4) sH'— Synechococcus sp. WH7803 ACT 0615 (Böddi-szék) ~ LK20mP-31 Synechococcus környezeti klón ACT 0615 (Böddi-szék) - ACT9807 (Balaton) r Synechococcus elongatus PCC6301 10

0 ACT 9809 (tó, Székesfehérvár) 0.05 Chlorella vulgáris 10

0r Prochlorococcus marinus MIT 9303 100 1 Prochlorococcus sp. MIT9313 Synechococcus sp. RS9901 - Synechococcus sp. WH8102 (operon 1) c r jüJ— I L A I Synechococcus sp. WH8102 (operon 2,3.4) Synechococcus sp. WH7803 ACT 0615 (Böddi-szék) 9

9 r— LK20mP-31 Synechococcus környezeti klón ACT 0615 (Böddi-szék) ACT9807 (Balaton) Synechococcus elongatus PCC6301 iooí

ACT 9809 (t

ó Székesfehérvár) Chlorella vulgáris 0.05 2. ábra. Pikocianobaktérium izolátumok azonosítása a psbA gén alapján /a hazai izolátumok vastagon kiemelve; Zeidner és mtsai (2003) által közölt primerekkel a Duleba és mtsai által (2008) által leírt módszerek szerinti A 2. ábrán néhány hazai pikocianobaktérium izolátum psbA gén bázissorrend elemzésén alapuló azonosítása látható. Valamennyi törzs Synechococcusnak bizonyult, ami jól összecseng a törzsek 16S rDNS alapján történt filogenetikai vizsgálatainak eredményeivel (Felföldi és mtsai, 2008). A 3. ábra nagyon hasonló morfológiai tulajdonságokkal rendelkező pikoeukarióta törzsek csoportosítását mutatja be egy fotoszintetikus gén restrikciós endonukleázokkal történt emésztése alapján. Az rbcL gén hasítási mintázata alapján is elkülönült az a három fő csoport, amely a törzsek részletesebb morfológiai-fiziológiai és SSU rDNS alapú molekuláris biológiai vizsgálata alapján kijelölhető volt (Somogyi és mtsai, 2009). A RuBisCO gén alapú filogenetikai vizsgálat alternatívát kínálhat az rDNS alapú vizsgálatokhoz képest, amelyeknél a nem axenikus tenyészetekben előforduló nem fototróf eukarióták DNS-ének aspecifikus amplifikációja több esetben is megfigyelhető volt, megnehezítve ezzel a pikoalga törzsek azonosítását. cx co o o (0 <0 o o O O < < ir> <o o o o i- N O CM CM o> O CD (O (0 10 (C (0 (O <0 (D ID o o o O O O < < < U < o < o o < < o < a. 5 K CQ • OOOODOOöAOO 1118 bp 881 bp 692 bp 500 bp 404 bp 331 bp 242 bp 190 bp 1118 bp 881 bp 692 bp 500 bp 404 bp 331 bp 242 bp 190 bp • új Chlorophyta faj O Choricytis sp. A MychonastesIPseudodictyosphaerium sp. 3. ábra. Szikes tavi pikoeukarióta alga izolátumok csoportosítása az rbcL gén restrikciós emésztése alapján fFawley és mtsai (2005) által közölt primerekkel a Duleba és mtsai által (2008) által leírt módszerek szerint] Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a fotoszintetikus gének a riboszómális DNS alapú vizsgálatok alternatívájaként szolgálhatnak (a heterotróf mikrobák zavaró hatásának kiküszöbölése vagy közeli rokon törzsek elkülönítése esetén). A megfelelő gén megválasztása nagyban függhet a vizsgálni kívánt pikoalgák és víztér típusától, alkalmazásukkor tisztában kell lenni korlátaikkal (szerényebb adatbázis, laterális géntranszfer lehetősége, a gének előfordulása). Köszönetnyilvánítás A munkát az OTKA (K 73369) támogatta. Irodalom Becker, S„ M. Fahrbach, P. Böger, A. Ernsl. (2002) Quantitative tracing, by Taq nuclease assays, of a Synechococcus ecotype in a highly diversified natural population. - Appl. Environ. Microbiol. 68: 4486-4494. Becker, S„ A.K. Singh, C. Postius, P. Böger, A. Ernst. (2004) Genetic diversity and distribution od periphytic Synechococcus spp. in biofilras and picoplankton of Laké Constance. - FEMS Microbiol. Ecol. 49: 181-190. Becker, S„ P. Richl, A. Ernst. (2007) Seasonal and habitat-related distribution pattern of Synechocccus genotypes in Laké Constance. FEMS Microbiol. Ecol. 62: 64-77. Chen, F.. K. Wang, J. Kan, D.S. Bachoon, J. Lu, S. Lau, L. Campbell. (2004) hylogenetic diversity of Synechococcus in the Chesapeake Bay revealed by Ribulose-l,5-bisphosphate carboxylase-oxygenase (RuBisCO) large subunit gene (rbcL) sequences. - Aquat. Microb. Ecol. 36: 153-164. Chen, F„ K. Wang, J. Kan, M. Suzuki, K E. Wommack. (2006) Diverse and unique picocyanobacteria in Chesapeake Bay, revealed by 16S-