Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. felszínének területével, mutatva ezzel, hogy a tavak rétegződését a maximális mélység és a terület közösen befolyásolják, amíg a termoklin mélysége elsődlegesen a vízfelszín területének függvénye (Gorham és Boyce 1989). A mélység, vagy a stabilitás mértéke önmagában kevés információval szolgál a hő eloszlását vagy a keveredési rendszert illetően. Az erős pozitív kapcsolat az átlátszóság és a termoklin mélysége között mind mérsékelt övi, mind trópusi tavak esetén azt sugallja, hogy a napsugárzás behatolási mélysége fontos szerepet játszik a keveredési mélység kialakításában a különböző tavak esetében (Kling 1988). A fenti törvényszerűségek tesztelését a vizsgált bányatavakra a 10. ábra mutatja be. a) 1,0 ' 0,9 0.8 0,7 0,6 » 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 • » ^ • t/í X y= 0,1443x «• 0,3474 R' = 0,6071 ,0 2,0 Terület (km

2) 10. ábra. a) termoklin mélység és felszín b) fotikus rétegvastagság és termoklin mélység kapcsolata A terület és keveredési mélység kapcsolata nehezen értelmezhető, mivel a legtöbb vizsgált bányató <1 km

2. A keveredési mélység és fotikus rétegvastagság kapcsolatának későbbi vizsgálatát indokolja a kapott pozitív trend. Vizsgálataink igazolták, hogy egyes hegyvidéki, kis felszínű, nagy mélységű bányatavunk RWCS értékei elérik az irodalomban található maximális értékeket, mely rétegződés hipolimnetikus oxigénhiánnyal párosul (ormosbányai tavak, Kurityán bányató). Néhány síkvidéki, nagy mélységű bányatavunk stabilan rétegződik, azonban a trofogén zónában megtermelt szerves anyag lebontása nem vezet anoxikus hipolimnionhoz (Abda, Győrújfalu). Síkvidéki nagy felszínnel rendelkező bányatavainkban is kialakulhat rétegződés, amennyiben a tó működésileg több medencére különül (Gyékényes). Stratification patterns of deep Hungárián pit lakes Abonyi, A., Krasznai, E., Padisák, J. Abstract: Twelve deep pit (remnants of gravel or coal mining) lakes were studied to explore their thermal stratification and its influence on chemical variabilities. They included different N- and P- forms and main ions in their epi- and hypolimnia. The resultes were evaluated with cluster analysis. Our results supported that in deep pit lakes with small surface can stratify strongly,with coupling anoxic hipolimnia (pit lakes nerby Ormosbánya and Kurityán pit laké). Somé deep pit lakes in lowland regions of Hungary stratify without development of hipolimnetic oxigén deficit (Abda, Győrújfalu). Pit lakes with large surface can stratify if the laké is separeted to different basins (Gyékényes). Keywords:pit laké, stratification, chemical components, limnological data Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Andirkó Valériának az ICP-AES mérésekért; Királykuti Ildikónak, Tóth Ádámnak és Czuczay Diánának az analitikai mérésekben nyújtott segítségükért. Köszönjük Sziszter Ferenc és Laskó Miklós (EMHE), Szalai Gyula, Tatai Mihály és Sinkó Lajos (Szigetköz HE) segítségét, valamint az Ártándi Kavicsbánya Kft segítségét. Irodalom Ambrosetti, W., Barbanti, L. (1999): Deep water worming in lakes: an indicator of climatic change. J. Limnol. 58, 1-9. Balistrieri, S. L., Tempel, N. R., Stillings, L L., Shevenell, A. L. (2006): Modelling spatian and temporal variations in temperature and salinity during stratification and overturn in Dexter Pit Laké, Tuscarora, Nevada, USA. Appl. Geochem. 21: 1184-1203. Bárdosi, E., Nagy, S., Dévai, G., Grigorszky, I., Bancsi, I. (2000): Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. Hidrológiai Közlöny 80:275-277. Gorhem, E., Boyce, FM (1989): Influence of Laké Surface Area and Depth upon Thermal Stratification and the Depth of the Summer Thermocline. Journal of Great Lakes Research Vol. 15, No. 2, p 233-245. Kálin, M„ Cao, Y., Smith, M„ Olaveson, M. M. (2001): Develompent of the phytoplankton community in a pit-lake in relation to water quality changes. Water. Res. 35, 3215-3225. Kalff, J (2002): Limnology: inland water ecosystems, Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, pp. 592. Kling, W. G. (1988): Comparative Transparency, Depth of Mixing, and Stability os Stratification in Lakes os Cameroon, West Africa. Limnology and Oceanography, Vol. 33, No. 1, pp. 27-40. Lyons, W. B., Doyle, G. A., Petersen, R. C., Swanson, E. E. (1994): The limnology of fúture pit lakes in Nevada: the importance of shape, Tailings and Mine Waste'94. Balkema, Rotterdam. Pp. 245-248. Padisák, J. (2005): Altalános limnológia. ELTE, Eötvös Kiad, pp. 310. Patalas, K. (1984): Mid-summer mixing depths of lakes of different latitudes. Verh. Int. Verein. Limnol. 22: 97-102. Podani, J. (2000): Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys, Leiden. Ramstedt, M., Carlsson, E., Lovgren, L. (2003): Aqueous geochemistry int he Udeen pit laké, northern Sweden. Appl. Geochem. 18, 97-108 Teszámé, N. M., (2006): Az Óhalászi-Holt-Tisza (Kiskörei-tározó) rétegzettségének hidroökológiai jelentősége. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, TTK, Környezettud. Doktori Isk., 131 pp. Welch, E. B. (1992): Ecological effects of Waste Water. Chapman & Hall, London, 455 pp.