Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. Mintavételi gyakoriság hatása a rákplankton közösség összetételének észlelésére: dunai esettanulmány Vadadi-Fülöp Csaba

1, Zsuga Katalin

2, Hufnagel Levente

3 •Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, 1117. Bpest, Pázmány P. stny. 1/c - 2VITUKI Kht. 1095. Bpest, Kvassay J. út 1. 'Budapesti Corvinus Egyetem, KTK, 1118. Budapest, Villányi út 29-33. E-mail: vadfulcsab@gmail.com Kivonat: A Ráckevei (Soroksári)-Duna egyik mellékágában (Sport-szigeti mellékág) 2007 nyarán 39 napon keresztül zooplankton mintákat vettünk, mely egy másfél éves vizsgálati periódusban kapott helyet. Ez idő alatt 29 Cladocera és 9 Copepoda faj került elő. Bevezettünk egy egyszerű indexet (Potenciális Dinamikai Információveszteség; PDI), mely a mintavételi gyakoriság csökkentése nyomán fellépő információveszteséget méri százalékos formában. Ennek értékeit megadtuk a domináns fajok (Thermocyclops crassus, Bosmina longirostris, Moina micrura) egyedszámaira, az össz-egyedszámra, taxonok számára, a Copepodák adult:lárva arányaira, valamint két diverzitási index (Shannon, Berger-Parker) értékeire vonatkozóan is. Mindezek alapján megállapítható, hogy adott mintavételi gyakoriság mellett a másfél év alatt bekövetkezett változásokhoz képest milyen mértékű változások zajlanak az említett változók tekintetében. Kulcsszavak: szezonális dinamika, Copepoda, Cladocera. Bevezetés Bár számos munka foglalkozott a zooplankton szezonális dinamikájával, a rákplankton közösségek rövidtávú változásairól viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk. A napi mintavételi gyakorisággal végzett zooplankton vizsgálatok száma - eltekintve a napi vertikális vándorlással foglalkozó írásoktól - jelentős idő- és energia igénye miatt szegényes. E kutatások egy adott faj populációdinamikáját és produkcióját vizsgálták (Ponyi et al., 1982; Bothár, 1987; Nagy et al., 2001; Mavuti, 1994), vagy a közösségre ható környezeti tényezők hatására koncentráltak (Ferrari et al., 1985; Zagami et al., 1996; Gulyás, 1987), de a mintavételi stratégiák elemzésére kevesen vállalkoztak (Bothár, 1996). A mintavételi gyakoriság megválasztásakor a vizsgált populáció generációs idejét figyelembe kell venni. Ez 3-7 nap a kerekesférgeknél, az ágascsápú rákoknál hetekben, míg az evezőlábú rákoknál hónap(ok)ban mérhető (Naidenow, 1998). Célul tűztük ki a rákplankton közösség minőségi és mennyiségi összetételének, valamint időbeli dinamikájának vizsgálatát a Ráckevei (Soroksári)-Duna egyik mellékágában, különös tekintettel a napi változásokra. Meg kívántuk vizsgálni, hogy a mintavételi gyakoriság csökkentése miként hat a közösség mennyiségi és minőségi összetételének észlelésére. Ezt számszerűsítendő, bevezettünk egy egyszerű mutatót, mely százalékosan fejezi ki a mintavételi frekvencia csökkentése nyomán fellépő információveszteséget. Mindehhez egy másfél éves mintavételi adatsor nyújtott alapot, melynek részeként másfél hónapon keresztül napi mintákat is gyűjtöttünk. Anyag és módszer A vizsgálat a Ráckevei (Soroksári)-Duna egyik parapotamon típusú mellékágában (Sport-szigeti mellékág) zajlott (47°21'38" É, 19°05'08" K). A Sport-szigeti mellékág Dunaharaszti közigazgatási területén, a Ráckevei (Soroksári)Duna 44,7 és 45,1 fkm szelvényei közt a meder bal oldalán fekszik, 500 méter hosszú, 20-30 méter széles. A víz mélysége megközelítőleg 1-1,5 méter, jelentős a feliszapolódottság. Bár a mellékág folyamatos összeköttetésben áll a főággal, vízszint ingadozásról nem igazán beszélhetünk, mivel a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízszint ingadozása csupán 2060 cm, ez a mellékágban még kevésbé érezteti hatását. A makrovegetáció meghatározó eleme a nád, mely a keskeny parti övben minden oldalról körülveszi a mellékágat. A mintavételeket kétheti gyakorisággal (télen havonta) végeztük 2006. novembere és 2008. májusa között (1,5 év). 2007. nyarán június 13. és július 21. között minden nap történt mintavétel, azonos időszakban, délután 4 óra körül. Ez a 39 napos időszak a magas abundancia és annak jelentős ingadozása miatt alkalmasnak látszott a napi változások elemzésére. Tekintettel arra, hogy a vízmélység csupán 1 méter körüli volt, vödörrel történt a mintavétel, mely a teljes vízoszlopot magában foglalta. 50 liter vizet szűrtünk át 50 pm lyukbőségü planktonhálón, majd a szűrletet a helyszínen formaiinnal tartósítottuk. Általában a teljes minta átszámolása megtörtént, de nyáron a magas egyedszámok miatt gyakran csak a minta felét dolgoztuk fel, majd az értékeket az egész mintára vonatkoztattuk. Az Ostracoda és Harpacticoida taxonok identifikálását nem végeztük el. A Copepoda és Cladocera fajok határozásában Gulyás és Forró (1999, 2001), Einsle (1993), és Amoros (1984) munkáira támaszkodtunk. Bevezettünk egy egyszerű mutatót (Potenciális Dinamikai Információveszteség; PDI), mely megmutatja a mintavételi frekvencia csökkentésekor fellépő információ-veszteséget százalékban. A PDI a következőképp számolható ki: PDI = (Maximális változás x nap alatt/Maximális változás 1,5 év alatt)* 100 A nevező konstans, míg a számláló értékeit tetszés szerint változtathatjuk a mintavételi frekvencia függvényében. A változás utalhat abundancia-, fajszám-, arány-, ill. diverzitásbeli különbségekre. A mutató nevezőjébe azért 1,5 év került, mert erre vonatkozó adatsor állt csak rendelkezésre. Eredmények és értékelésük A vizsgált időszakban 29 Cladocera és 9 Copepoda faj került elő (1. táblázat). Gyakori fajok voltak az alábbiak: Alona rectangula, Bosmina longirostris, Diaphanosoma mongolianum, Moina micrura, Eucyclops serrulatus, Thermocyclops crassus. A 39 napos időszakban a Thermocyclops crassus, Moina micrura és Alona rectangula abszolút konstans volt. Mind a másfél év alatt, mind pedig a 39 napos periódust illetően a T. crassus volt jelen legnagyobb számban. A M. micrura a teljes denzitás 11,3 százalékáért felelt, a B. longirostris és a T. crassus pedig 38,3, illetve 46,9 %-ot tettek ki. Az evezőlábú és ágascsápú rákok szezonális dinamikája hasonló mintázatot mutatott, de nyáron viszonylag alacsony egyedszámok jellemezték a Cladocerákat, a Copepodák pedig szinte mindig nagyobb denzitással voltak jelen. Az egyedszámok a 39 napos periódusban 245 és 3746 ind./50 liter (átlag: 1514) között, a vizsgált másfél év alatt pedig 1 és 16157 ind/50 liter között mozogtak. Ez utóbbi kiugróan magas érték a B. longirostris 2008 májusi populációs maximumára vezethető vissza. A T. crassus esetében figyelemmel kísértük az ivararányt, a fejlődási stádiumok arányát és a termékenységet a napi minták alapján. A hímek és nőstények aránya 0,03 és 1,14, míg a copepoditok és aduit állatok aránya 0,03 és 3,46 között alakult. A petés és pete nélküli nőstények aránya 0,01 és 1,85 közt mozgott. A mintavételi gyakoriság hatását a PDI (ld. módszertani fejezet) formulával elemeztük. A 2. táblázat a PDI index értékeit mutatja %-os formában. A potenciális információ-