Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Nebojszki László: 350 éve született Luigi Ferdinando Marsigli
NEBOJSZKI L.: 350 éve született L. F. Marsigli 3 lentette. Visszatért szűkebb szülőföldjére, ahol gyűjteményeit és kéziratait (a Duna-monográfia összegyűjtött anyagaival együtt) az 171 l-ben kötött szerződés alapján a megfelelő elhelyezést vállaló szülővárosnak ajándékozta. Életének következő időszakában az új bolognai tudományos központ és csillagvizsgáló kialakításával foglalkozott . DANUBIUS PANNONICO MYSICUS, Obfervationibus GEOGRAPHICA, ASTRONOMICIS, HYDROGRAPHICIS, HISTORICIS, PHYSICIS PERLUST RAT US Et in fex Tomos digeftus AB ALOYSIO FERD. COM. MARSILI Socio Regiarum Societatum Parifienfis, Londinenfis, Monfpelienfis. TOMUS PRIMUS HAGM COMITVM , Apud P. Goni, R. CHR. ALBIITI, P. DI HONDT. AMSTELODAM! , Apud Hu«. Unwm & Fhamj. Chanooion. M. D. CC XXVI Az 1726-ben megjelent Duna-monográfia első Marsigli térképe Baja környékéről az 1726-ban megjelent munkában (VIII. szelvényrajz részlete) A jogi akadályok elhárulásával (a tulajdonjoggal ekkor már Bologna rendelkezett), az 1720-as évek elején felcsillant a lehetőség a Duna-monográfia kiadására. Az 1723. márciusában hollandiai könyvkereskedőkkel megkötött szerződés aláírása után, lázas előkészítési munkákat követően 1726-ban jelent meg a részletesen „Pannonico-Mysicus observationibus geographicis, astronomicis, historicis, physicus perlustratus" című, több mint 20 esztendei magyarországi gyűjtőmunka adatait összegző 6 kötetbe rendezett (59><43 centiméter méretű bőrkötéses) könyvsorozat. Az első kötet a Duna mentét mutatja be föld- és vízrajzával, csillagászati észlelésekkel kiegészítve; a második kötet a régészeti emlékeket tárgyalja; a harmadik kötet az ásványokat és ásványvizeket dolgozza fel; a negyedik kötet a vizek (elsősorban a Duna) élőlényeivel foglakozik; az ötödik kötet a Duna mentén megfigyelt madarakról szól; a hatodik kötet az előző részekben nem tárgyalható megfigyeléseit gyűjti csokorba (pl. írt a tiszavirágról). Marsigli ez idő tájt tartott előadásaiban már felhívta a figyelmet az Európában meglévő és ebben az időben egymás után alakuló újabb akadémiák tudományos együttmüködésének szükségességére. Ezzel is megelőzte korát ... Szívbetegségben, 1730. november 1-én hunyt el, és a bolognai Szent Magdolna templom lett végső nyughelye. Emlékét, munkásságának anyagát szülővárosa kegyelettel őrzi. Az eredeti Marsigli kiadványok a hazai régiségkereskedések ritkán felbukkanó, értékes kincsei. Legutóbb, az egyik ismert budapesti antikvárium 2008-as árverésén 100 0000 Ft-os leütési áron akadt gazdára a bolognai tudós azon könyve, amely 1741-ben jelent meg és az 1726ban kiadott „Danubius Pannonico-Mysicus" térképeit külön kötetben tartalmazza. A ,,Danubius PannonicoMysicus" 1744-ben megjelent francia nyelvű kiadása pedig egy másik fővárosi antikvárium 2005-ös árverésén 480 000 Ft-ért kelt el. Végezetül, Marsigli főművének és munkásságának megítéléséül álljon néhány méltatás. Számunkra legfontosabb összefoglaló munkájáról, a „Danubius Pannonico-Mysicus "-ról, Hanák János 1849-ben kiadott, „Az állattan története és irodalma Magyarországban" című könyvében a következőket írta: „Az egész munka királyi pompával van kiállítva, valamint az akkori nyomtatásnak és metszésnek dísze és remeke ...a szerző terjedelmes ismeretének és vizsgáló szellemének elvitázhatlan tanújele és halhatatlan nevének legméltóbb, legmaradandóbb emléke. " Vutskits György - a magyar halfauna egyik feldolgozója - az 1918-ban megjelent „A Magyar Birodalom állatvilága /-//." című könyvben így értékelt: „Mivel halfajaink kétharmadának leírását Marsigli-nek köszönhetjük, latin nyelven írott munkáját joggal nevezhetjük a magyar tudományos ichthyológia megteremtőjének." Schenk Jakab az előbb említett műben Marsigli díszmunkáját teljesen korának tudományos színvonalán állónak ítélte meg. „Leírásai és képei alapján összesen 45 faj agnoszkálható, köztük számos ritkaság és egy olyan faj, amely azóta kiveszett hazánkból ... Munkája elévülhetetlen kútforrása a magyar madártannak. " - írta a madártani részről. „A magyar földet megismertető régi természettudományi írók közül Marsigli Alajos Ferdinánd gróf egész fejjel magaslik ki. " - olvashatjuk a Természettudományi Közlönyben, halálának kétszázadik évfordulóján (1930) dr. Gaál István emlékezésében. Dr. Uherkovich Gábor szerint (Ártér, 1992) „Ez a Danubius Pan-