Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.
55 rajszám rajszám o * • •= ^ * o I + + o -T o co t o CM Q ÍN o O 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 20 40 60 80 100 g O) §_ rajkompozició '— Q rajkompozició •18 2 Irt *: = = =-4===== , « -4 (0 •C o y <D I fi o c <£>" f T " T U) 0 E o_ 2 Q. o 0) CN 71 S Oo m n 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 c 'E 20 40 60 80 100 relatív abundancia mintázat relatív abundancia mintázat -f* o 4-f— -fI „4...... 4 •4 o co T o . co r 8o CM o 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 20 40 60 80 100 lehalászott patakszakasz hossza (m) lehalászott patakszakasz hossza (m) 2. ábra-. A fajszám, fajkompozíció és a relatív abundancia mintázat becslési megbízhatóságának, illetve a minta reprezentativitásának várható értékei a lehalászott patakszakasz-hossz függvényében. —•— egyszeri halászat, —A— kétszeri kumulatív halászat, a függőleges vonalak a várható (átlagos) értékek 95%-os konfidencia intervallumait jelölik. A megbízhatósági görbék lefutása a három mutató esetén lényegileg hasonló, azonban a fajszám és fajkompozíció görbék a relatív abundancia görbéhez viszonyítva kezdetben meredekebben emelkednek. Ez azt jelzi, hogy rövid patakszakasz (< kb. 80m) mintázásakor a fajszám és a fajkompozíció becslése a fogott fajok relatív abundanciájának becsléséhez képest kevésbé megbízható. Az egyszeri és a kétszeri halászattal fogott minták reprezentativitása közösségszerkezeti mutatóktól függetlenül gyakorlatilag azonos, és a mintanagyság növekedésével telítődési jelleget mutat (2. ábra). A görbék szerint a 200 m-en gyűjtött minták valós faj együttesekre vonatkozó reprezentativitása legalább kb. 80 %. Eredményeink szerint síkvidéki hal-együttesek esetén az ismételt halászat az egyszeri halászathoz képest nem növeli jelentősen a minta reprezentativitását, illetve a közösségszerkezeti jellemzők becslési megbízhatóságát. Ellenben a mintavételi szakasz hosszának növelésével mind a megbízhatóság, mind a reprezentativitás, telítődési jelleggel növekszik. Tekintetbe véve az ismételt halászat egyszeri halászattal szembeni időigényességét, és a vele járó fokozott élőhelyi bolygatást, a nagy térléptékü, monitorozási vizsgálatoknál a rövidebb hosszúságú kétszeri halászat helyett, a hoszszabb szakaszról, egyszeri halászattal történő mintavétel alkalmazása javasolt. Halegyüttesek vizsgálatához a NBmR mintavételi protokolja jelenleg 150 m szakaszhossz egyszeri halászatát íija elő, ami eredményeink szerint a síkvidéki kisvízfolyások esetén várhatóan elegendő mintavételi ráfordításnak bizonyul. Azonban bizonyos esetekben a patakok közötti heterogenitást növelő háttértényezők miatt (pl. halastavak) ettől hosszabb mintaszakasz halászata szükséges. Köszönetnyilvánítás Munkánkat az OTKA 69033. számú pályázata támogatta. Irodalom Cao, Y„ Williams, D. D., Larsen, D. P. (2002): Comparison of ecological communities: The problem of sample representativeness. Ecological Monographs 72, 1:41-56. Colwell, R. K., Mao, C. X., Chang, J. (2004): Interpolating, extrapolating, and comparing incidence-based species accumulation curves. Ecology 85, 10:2717-2727. Demeter A, Kovács Gy. (1991): Allatpopulációk nagyságának és sűrűségének becslése. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp 272. Erős T. (2001): A mintavételi terület növelésének hatása a halállomány szerkezeti paramétereire egy középhegységi vízfolyásban. Hidrológiai Közlöny 81, 5-6:353-355. Erős, T., Specziár, A., Bíró, P. (in press): Assesing fish asemblages in reed habitats of a large shallow lake - a comparison between gillnetting, electric fishing. Fisheries Research. DOI: 10.1016/j.fishres.2008.9.009 Erős, T., Tóth, B., Sevcsik, A., Schmera, D. (2008): Comparison of fish assemblage diversity in natural and artificial rip-rap habitats in the littoral zone of a large river (river Danube, Hungary). Internat. Rev. Hydrobiol. 93:88-105. Kennard, M. J, Pusey, B. J., Harch, B. D., Dore, E., Arthington, A. H. (2006): Estimating local stream fish assemblage attributes: sampling affort and efficiency at two spatial scale. Marine and Freshwater Research 57:635-653. Podani J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 412. R Development Core Team (2007). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3-900051-07-0, URL http: //www.R-proiect.or g. Reid, S. M., Yunker, G., Jones, N. E. (2008): Evaluating of single-pass backpack electric fishing for stream fish community monitoring. Fisheries Managment and Ecology, in press. Walther, B. A., Moore, J. L. (2005): The concepts of bias, precision and accuray, and their use in testing the performance of species richness estimators, with a literature review of estimator performance. Ecography 28:815-829.
