Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. kenés csak azokon a helyeken várható, ahol a vízszintcsökkenés nagyobb, mint a „hasznos" eufotikus réteg (30-50 cm) mélysége. A Igabevonatok nitrogénfelvétele A nádszálakon és kőszórásokon található bevonatlakó algák felvételi sebessége hozzávetőlegesen 1 ng N pg Kl-a

1 nap"

1 volt. Ennek többségét ammónium (85 ill. 63 %), jelentős részét karbamid (12 ill. 21 %), a többit pedig nitrát formájában vették fel. A különböző nitrogénformák felvétele kevésbé volt fényfüggő, mint azt a fítoplanktonnál tapasztaltuk. A déli és északi part N-felvételében nem találtunk szignifikáns különbséget. A nádbevonatoknál a vízfelőli szegély és a nagyon gyakran mozaikos nádas öv belseje sem mutatott jelentős különbséget. A kőszórások bevonatának felvételében sem lehetett eltérést találni attól függően, hogy a Cladophora kovaalga borítása milyen mértékű volt. A fiatalabb, kovaalgával még be nem telepedett Cladophora fonalakból álló bevonat magasabb nitrogénfelvételét az idősebb, már kevésbé intenzív növekedésű fonalak nagyobb kovaalgaborításának nitrogénfelvétele ellensúlyozhatta. A nád- és kőbevonatok N-felvételét különböző vízállásoknál alapvetően a víz alatti felületek nagysága határozta meg. A 110; 75; 50; 25; 0;-25 és -50 cm-es vízállásoknál az összes nádfelület bevonatának napi N-felvétele a tóban 121; 107; 95; 78; 66; 19 és 8 kg-ra becsülhető. A kőszórások bevonata 110 és 0 cm közötti vízállásoknál naponta 206; 133; 80; 34 és 13 kg nitrogént vehet fel. A fitobentosz N-felvételének sebessége (4-5 pg N pg Kla' nap"

1) megközelítette a fitoplanktonban mért értékeket (PRÉSING és mtsai 2008). A klorofillra vonatkoztatott felvételi sebesség nagysága nem függött szignifikánsan a vízmélységtől és az üledék minőségétől. Területegységre számolva azonban a déli parton az ún. padnál többszörösét (434 mg N m"

2 nap"

1) találtuk, mint a tó mélyebb területein (99 mg N m"

2 nap"'). A különböző vízállásoknál bekövetkező változást a homokos déli partnak az egész tóhoz mérten nem túl jelentős területe, és a mélyebb, egyéb víz borította területek változása és azok megoszlása (ZLINSZKY és mtsai 2008) alapján számoltuk. Ezért a feltételezett vízszintváltozások hatása a fitobentosz összes N-felvételében nem túl jelentős. 110 cm-ről -50 cm-re csökkenő vízállásnál a napi felvétel 68 tonnáról 63 tonnára való fokozatos csökkenése becsülhető. Az eredmények megbeszélése Planktonikus és bevonatlakó algák összes szén- és nitrogéntartalma A GF/C-re szűrt balatonvíz minták C- és N-tartalmának meghatározása tulajdonképpen a lebegőanyag összes C- és N-tartalmának mérését jelenti. A sekély, állandóan felkeveredő tóból lehetetlen tiszta fitoplankton mintát gyűjteni. A kapott szárazsúly, az összes C- és N-koncentrációk a vízben lévő szén- és nitrogénkészletekről adhatnak információt, de az algabiomassza jellemzésére közvetlenül nem alkalmasak. Nagyságuk és arányuk nem az algák biomasszájától, medencétől, évszaktól és a vízállástól, hanem alapvetően a felkeveredéstől függ, amely alacsonyabb vízállásnál nagyobb mértékű lehet. A mintákban a C/N súlyaránya 12-18 között változott, ami jóval meghaladja az algákra jellemző 6 körüli értéket. A nád- és kőbevonatok szén- és nitrogéntartalmát jelentősen befolyásolhatja a bevonatlakó algák faji összetétele, kora, tápanyag- és fényellátása. Tiszta Cladophora bevonatok elemzésekor a tápanyagellátástól és fénytől függően 815-ig változó C/N arányt mértünk (KOVÁCS és mtsai 2005). A Balatonból gyűjtött mintáink esetén azonban az összes szén- és nitrogéntartalmat elsősorban a bevonatra rakódott lebegőanyag befolyásolta. Növelte a minták széntartalmát az algákat rögzítő nagy tömegű poliszacharid nyálka is. Tavasszal az avas nádon lévő bevonat több nitrogént és szenet tartalmazott, mint a nyári bevonatok. Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy a zöld nádas árnyékolása nyáron már gátolta a bevonat fejlődését, másrészt tavasszal a viharos, szeles időben gyűjtött nagyobb mennyiségű bevonat nagy része a hullámok által felkevert és lerakódott élettelen üledékből származott. Ezt támasztja alá a tavasszal mért magasabb szén/ nitrogén arány is. A fitobentosznak tekintett minták szárazsúlyát döntően az üledék ásványianyag-tartalma határozta meg. Összes nitrogén- és széntartalmukat az üledék minősége és az előző években ott felhalmozódott bomló szervesanyag jobban befolyásolhatta, mint az élő fitobentosz. A rögzült algaegyüttesek nitrogénfelvételi eredményei az első ilyen kísérletei adatok a Balatonban. A nád- és kőbevonatok N-felvételének lehetséges maximális értéke az egész tóban (120 ill. 200 kg/nap) együttesen is nagyságrendekkel kevesebb, mint a tó fitoplanktonjának N-felvétele (60 tonna /nap). Ezért a bevonatok a N-ért folyó versenyben semmilyen vízállás mellett nem jelentenek konkurrenciát a fitoplanktonnak. Szerepük nyilván a parti öv anyagforgalmában jelentős (LAKATOS és mtsai 2001). A fitobentosz összes nitrogénfelvétele hasonló nagyságú, mint a fitoplanktoné, ezért a nitrogén-felvételben jelentős versenytársa a fitoplanktonnak. Ez a vízszint változásától gyakorlatilag független. Valamennyi bevonatlakó algaegyüttes N-ellátása (különösen a fitobentoszé) bőséges, és a produkciójuk többszörösére növekedésekor is elegendő lenne. Szaporodásukat a N felvétele fényfuggése sem korlátozza, hiszen elsősorban ammóniumot vesznek fel, amelynek fényfüggése csekély, és sötétben mért felvétele a világos felvétel 80 %-át is meghaladhatja. Köszönetnyilvánítás A munka az NKFP 3B/022/2004 (BALÖKO) anyagi támogatásával készült. Köszönjük Dobos Gézának és Németh Balázsnak a minták gyűjtésében, Horváth Teréziának és Kozma Erikának pedig a laboratóriumi munkákban nyújtott segítségét. Irodalom G-TÓTH L (2008) A vízszint ingadozás hatása a víz alatti litorális felületek kiteljedésére a Balatonban. Zárójelentés-JSO22-0./ NKFP-Balöko, Tihany: 1-19 KovAcs WA, NÉMETH B, PRÉSING M, TÓTH N, VÖRÖS L (2005) A Cladophora fonalas zöldalga fotoszintézisének hőmérséklet és fényííiggése a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny 85, 81-84. LAKATOS GY, BÍRÓ P (1991): Study on chemical composition of reed-periphyton in Laké Ba\nton.-BFB-Bericht(Illmitz) 77, 157-164. LAKATOS GY.GRIGORSZKY I, BÍRÓ P (1998) Reed-periphyton complex in the littoral of shallow lakes. - Verh. Inlernat. Limnol. 26:1852-1856. LAKATOS GY, KOZÁK L, BÍRÓ P (2001) Structure of epiphyton and epilithon in the littoral of Laké Balaton. - Verhandlungen der Internationale Vereinigungfiir Theoretische und Angewandte 27, 3893-3897 PRÉSING M, HERODEK S, VÖRÖS L, PRESTON T, ABRUSÁN GY (1999) Nitrogén uptake by summer phytoplankton in Laké Balaton. - Archív fiir Hydrobiologie 145, 93-110. PRÉSING M, HERODEK S, PRESTON T, VÖRÖS L (2001) Nitrogén uptake and the importance of internál nitrogén loading in Laké Balaton. - Freshwater Biology 46, 125-139. PRÉSING M, PRESTON T, KENESI GY, KovAcs WA, VÖRÖS L (2008) Különböző nitrogénformák szerepe a balatoni fitoplankton nitrogénellátásában. - Hidrológiai Közlöny 88, 154-157. ÜVEGES V, KovAcs WA, TÓTH V, PADISAK J, VÖRÖS L (2007) A balatoni fitobentosz fotoszintézise I. Az inkubáló berendezés és a vizsgálati módszerek - Hidrológiai Közlöny 87, 144-147. VÖRÖS L, KOVÁCS WA, PAJER GY, MÓZES A (2004) A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. - In: MAHUNKA S, BANCZEROWSKI J (Eds) A Balaton kutatásának 2003. évi eredményei. MTA Budapest, ISSN 1419-1075, 7-16. ZLINSZKY A, MOLNÁR G, HERODEK S (2008) A Balaton medrének digitális geomorfológiai vizsgálata. - Hidrológiai Közlöny 88, 239-241.