Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
5. szám - Könyvismertetés - Földrajzi lexikon és tájmonográfia két észak-kelet magyarországi tájegységről. (Ism.: Konecsny Károly)
62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 5. SZ. Könyvismertetés A Zempléni-hegység földrajzi lexikona A hazánk egyik legszebb és legváltozatosabb, vizekben is gazdag hegyvidéke az 1620 km" területü Zempléni-hegység, amely a Hernád és a Bodrog között fekszik az országhatáron emelkedő Nagy-Milictől a tokaji Nagy-hegyig. Magyarország első földrajzi lexikona a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a szerencsi Bocskai István Gimnázium közös kiadásában erről a tájegységről készült. A lexikont dr. Frisnyák Sándor, dr. Gál András és dr. Horváth Gergely szerkesztette, a felelős kiadók dr. Hanusz Árpád és dr. Gál András. A kötet megjelenését támogatták a zempléni térség települési önkormányzatai, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága, egyetemek, iskolák, egyesületek, alapítványok, vállalkozások, magán személyek. A Zempléni-hegység kutatásával a XX. században elsősorban a Debreceni Egyetem tanárai foglalkoztak, majd az 1970-es évektől kezdve a Nyíregyházi Főiskola oktatói is bekapcsolódtak a terület népességének-, településeinek-, gazdaságának- és történeti földrajzának vizsgálatába. Ez utóbbi műhely - tudományos társaságokkal és oktatási intézményekkel, elsősorban a szerencsi Bocskai István Gimnáziummal együttműködve - több tájföldrajzi konferenciát rendezett a Zemplén-kutatás eredményeinek közreadása és a további feladatok megszervezése céljából. A kötet A4 formátumban készült összesen 445 oldalon. Az „ABC" rendbe szerkesztett különböző terjedelmű 1653 szócikknek 40 szerzője van, köztük egyetemi-, főiskolai-, gimnáziumi tanárok, szakmai szervezetek, múzeumok és kutató intézetek munkatársai. A szöveg közé 308 fekete-fehér ábra (fénykép, helyszínrajz, grafikon) és 27 táblázat lett beszerkesztve. A könyv végén 16 oldal nagyon szép, jó minőségben kinyomtatott 32 színes fotó a melléklet. A legtöbb, 180 szócikk a „K" betű alatt (31 oldal), illetve 137 a „T" betű alatt (42 oldal) található, a legkevesebb, 1 szócikk a „W" betű alatt, és 3. az „X" betű alatt található. A 100 vízrajzi-hidrológiai-vízgazdálkodási szócikk döntő részét dr. Konecsny Károly és dr. Boros László állítottá össze. Ezeknek a „vizes" címszavaknak a terjedelme is nagyon eltérő, 4-94 hasábsor között változnak. A leghosszabb szócikkek: árvizek: 94 sor, források, kutak: 90 sor, Bózsvapatak: 82 sor, vízhálózat: 72 sor, Szerencs-patak: 69 sor. A „V" betűvel kezdődő szócikkek között található a legtöbb, 18 „vizes" témájú, pl. Végardói-furdő, Veres-víz-patak, Vilmány-patak, Vilypusztai-patak, vízellátás, vízgazdálkodás, vízhálózat, vízháztartás, vízhozamok, vízhőmérséklet, vízi közlekedés és szállítás, vízjárás, vízmérleg, vízminőség, víz-mütárgyak, vízrajzi állomások hálózata, vízszennyezés, víztározók. A címszavakat gazdag 35 oldalas irodalomjegyzék (ajánló bibliográfia) egészíti ki, a földrajz, földtan, állattan, növénytan, közigazgatás, művelődés- és kultúrtörténet, néprajz, régészet, kartográfia területéről. A lexikon a tudományos és ismeretteijesztő jellegű szócikkek mellett számos hasznos turisztikai és helyismereti adatot tartalmaz. Megtalálhatjuk benne pl. az összes zempléni település polgármesterének és jegyzőjének a nevét is. A Bodrogköz tájmonográfiája Az Alföld észak-keleti részén, a Tisza, Bodrog és Latorca folyók között elterülő 945 km 2 kiterjedésű Bodrogköz alapvető természet-földrajzi viszonyait e vízfolyások vízjárása határozza meg. A XIX. századi folyószabályozási és árvíz-mentesítési munkálatokat követően a Bodrogköz hazai részén két belvíz-öblözet jött létre, természetes vízfolyásokkal, állóvizekkel és belvíz-levezető csatornákkal. Számottevő változást hozott a terület vízháztartási- és ökológiai viszonyaiban, az 1954-ben üzembe helyezett tiszalöki vízlépcső, amely megemelte Tisza és a Bodrog kis víz-szintjeit s a talajvízszinteket. Átadták a Cigánd-Tiszakarádi árvízi vésztározót is. Az egyidejűleg ár- és belvizektől, aszálytól is sújtott területnek a földrajzi viszonyai, egyedi élővilága méltán keltette fel a különböző szakterületű kutatók érdeklődését. A mo nográfia elkészíté sének fő szorgalmazója és szerkesztője dr. Tuba Zoltá n botanikus professzor volt, aki a könyv megjelenését követően 2009. júliusban drámai hirtelenséggel eltávozott közülünk. A könyv társszerkesztő dr. Frisnyák Sándor nyíregyházi geográfus professzor. A Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány kiadásában megjelent kötetet több mint 30 intézmény, gazdasági társulás, magán alapítvány támogatta. A különböző szaktudományokat, intézményeket képviselő 82 szerző által írt 62 tanulmányt, illetve 5 művész festményét, müvészfotóit bemutató monográfia 1179 oldalon jelent meg, amihez még 20 oldal színes fényképmelléklet és 6 A3 méretű térkép melléklet tartozik. A könyv végén magyar, angol és szlovák nyelvű összefoglaló található. A kiadvány: döntő részben tudományos-szakmai jellegű cikk. Az olvasó figyelmét azonban felkeltheti a szerzők és a tanulmányok változatos stílusa, a színes ábrák és a fejezetek közé - az egykori sárospataki diák, Tompa Mihály - beékelt versei is. A feldolgozott témakörök igen sokrétűek, de alapvetően két részre oszthatók, egyrészt a terület természeti értékeinek ismertetése, másrészt a táj egyéb jellemzőinek bemutatása. Jómagam a Bodrogköz múltbeli és jelenbeli vízrajzát, hidrológiai viszonyait és vízgazdálkodását dolgoztam fel. A fejezet címek és ezek oldalszáma érzékelteti a kötet tartalmi gazdagságát, tematikájának sokoldalúságát. A könyv 13 fejezetének adatai: Bevezető tanulmányok, 3 cikk, 60 oldal. A Bodrogköz természetrajza, 8 cikk, 119 oldal (itt olvasható „A Bodrogköz vízrajza és vízgazdálkodása" c. cikk). A Bodrogköz történeti és gazdasági földrajza, 11 cikk, 143 oldal. A Bodrogköz néprajza, 3 cikk, 45 oldal. A Bodrogköz élővilága és ökológiája, 2 cikk, 11 oldal. Növényvilág, 15 cikk, 254 oldal. Állatvilág, 13 cikk, 211 oldal. A bodrogközi vizes ökoszisztémák kutatásának eddigi eredményei. 1 cikk, 13 oldal. A Bodrogköz természetes árterének sajátosságai és jelentősége, 1 cikk, 9 oldal. A Bodrogköz természet- és környezetvédelme. 2 cikk, 33 oldal. A tájhasználat múltja és jelene, 5 cikk, 106 oldal. A (közel)jövő, 1 cikk, 28 oldal. Müvészszemmel a Bodrogközben,5 művész, 14 oldal. Ennél részletesebb, sokoldalúbb, az aktuális tudományos kutatások eredményeit bemutató tájmonográfia nem csak a Bodrogközről, de talán egyetlen más hazai kistáj természeti és táj-értékeiről sem jelent még meg. A könyvben található tanulmányok egy része rövidített változatban rövidesen is megjelenik az angol nyelvű „Thaiszia" című botanikai közlöny (Thaiszia Journal of Botany) Bodrogköz külön számában is. Sajnos a fent bemutatott két könyv viszonylag kis példányszámbanjelent meg, és egyiket sem terjesztik könyvesboltokban. Korlátozott példányban talán a kiadóktól beszerezhetők. Dr. Konecsny Károly Földrajzi lexikon és tájmonográfia két észak-kelet magyarországi tájegységről
