Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, cikkek: - Matkovics Lívia: A bigárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjére

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 5. SZ. - a folyószabályozásra, az árvízvédelemre, a területi vízrendezésre, vagy - más, egyenértékűen fontos, fenntartható fejlesztési tevékenységekre," [27] - valamint, ha a gazdasági vagy szociális célkitűzések, a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt a jó állapot nem érhető el. [27] Vízerőművek esetében a biológiai átjárhatóság például megoldható hal-utak, hallépcsők létesítésével, s megfelelő üzemeltetés mellett a duzzasztómüvek akár javíthatják is a vízfolyás oxigén és hőháztartását, kedvezően befolyásolhatják a talajvízszintet. 5. A vízerő-hasznosítás hatása a Hernád vízgyűjtőjére 5.1. A területen végzett eddigi vizsgálatok A Hernád vízgyűjtőjén a Víz Keretirányelv szerint megtörtént az észlelő (monitoring) rendszer kiépítése, meghatározták a területen jelentkező jelentős vízgazdálkodási problémákat, valamint elkészült a 2-2-1 Hernád, Takta vízgyűjtő alegység részletes jellemzése, mely megtekinthető a www.evizig.h

u oldalon. A végleges vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek 2009. december 22-ig kell elkészülnie, és tartalmaznia kell „a vízgyűjtők jellemzőinek és a környezeti célkitűzéseknek az összefoglalását, valamint a vizek jó állapotának elérése érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban - megvalósítandó beavatkozásokat." [28] A Hernád folyó vízgyüj tő-területének 81 %-a szlovák, 19 %-a magyar területen található, ezért tanulmány készült a nemzetközi vízgyűjtőre A Hernád folyó részleges vízgyűjtő gazdálkodási terve (A Víz Keretirányelv megvalósítása határvízi körülmények között) címmel. 5.2. A vízerőművek hatásai A vízerőművek mesterséges beavatkozások a vízfolyásokon, melyek hatásaival foglalkozni kell. Ezek a hatások a gazdaságot és a társadalmat kedvezően befolyásolják, míg a vízfolyás és a vízgyűjtő esetében számolnunk kell a pozitív hatások mellett negatív hatásokkal is. Globálisan gondolkodva azonban meg kell jegyezni, hogy a vízfolyást érintő káros hatások mellett az egész bolygót érintő kedvező hatások is fellépnek. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a „kék energia" termelése nem okoz széndioxid, ill. üvegház-hatású gáz kibocsátást, ezáltal közvetve is jótékonyan befolyásolja a vízgyűjtők állapotát. 5.2.1. Gazdasági és társadalmi hatások A gibárti vízierőművet elsősorban energetikai célból építették. A kis vízerőmű évente 2,5 GWh energiát termel, mely képes lenne fedezni a falu energiaszükségletét. Ma már az országos hálózatra csatlakozva termeli az áramot. „Minden 1 milliárd kWh villamos energiának kalorikus erőmüvekkel történő előállítása 1 millió tonna légszennyező (szén-dioxid, nitrogén-oxid) anyagot bocsát a légtérbe." [29] Ennek megfelelően a gibárti erőmű évente 2500 t szennyező-anyagtól mentesíti a légkört, ami az eddigi 106 éves működése alatt kb. 265 ezer tonnának felel meg. A vízenergia termelés könnyen, gyorsan és egyszerűen szabályozható, így támogatni, stabilizálni tudja a többi energiaforrást, például a nap-, vagy a szél-erőműveket. A holt-időszakok és a csúcs-időszakok közti különbség csökkentése pedig növeli az árstabilitást. Szintén a vízerőművek telepítése mellett szól, hogy élettartamuk (50-100 év) sokkal magasabb, mint a kalorikus erőművelíjá i"iyí'ttu 111'»t/

11'iiV fftinlgrtQciiV VnltcAa^ ic alarcntw 5.00 Hotromuífös'sziii*! Atomerőmű Vízerőmű Gázturbina 26. ábra: Az amerikai erőművek 1996. évi árszintű átlagos termelési költségeinek összehasonlítása [39] (INL) A Hernád duzzasztása kedvező hatást gyakorol a vízkivételekre és a víz-átvezetésekre is. A Hernádszurdoki fix gát lehetővé teszi a vízátvezetést a Bársonyos öntözőcsatornába, melyen több vízimalom, később törpe vízerőmű is működött. Maga a gibárti erőmű az egyébként elmaradott, és magas munkanélküliséggel küszködő térségben munkahelyeket is teremt. Ma már csak néhány főt foglalkoztat, de története során volt olyan időszak, amikor 40 embernek adott munkát egyszerre. A Kanadában végzett felmérések alapján a vízerőmüvek közelében felvirágzik az ipar és a gazdaság, nő a lakosság életszínvonala, sőt egyes állatfajok populációja is növekszik. A vízerőmüvek elősegítik a hajózást, a duzzasztómüvek által megemelt vízszint mellett biztosított hajóutak a többi közlekedési módhoz képest fajlagosan olcsóbb szállítást tesznek lehetővé. A Hernád esetében nem beszélhetünk kereskedelmi hajózásról, de a folyón virágzik a vízi turizmus, sokan keresik fel kajakozás, kenuzás vagy vadvízi evezés céljából. A Hernád folyónak gazdag az élővilága, ezért a horgászok körében is kedvelt. A gibárti vízerőmű idegenforgalmi szempontból is jelentős. 5.2.2. Hidrológiai-hidraulikai, morfológiai hatások A duzzasztóművek a felvízi oldalon megemelik, az alvízi oldalon lecsökkentik a talajvízszintet. A módosított talajvíz-járás kedvez a vízkivételeknek, esztétikus és biztonságos partvédelmet tesz lehetővé, valamint állandósítja a talajvíz szintjét. Gibárton a duzzasztás miatt a felvízi oldalon a csapadékosabb, árvizes időszakban a mélyen fekvő erdős területen belvíz jelentkezhet, azonban a csapadékszegény időszakokban a megemelkedett talajvízszint kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Az alvízi oldalon a talajvíz a folyómeder irányába áramlik. Gibárton az alvíz-csatorna belterületen helyezkedik el, így a lecsökkent talajvízszint nincs káros hatással a mezőgazdasági termelésre. Talajvízszint szabályozó övcsatornák építésével a probléma kezelhető lehet. A duzzasztás hatására vízfolyások felső szakaszán lecsökken a folyó sebessége, mely hordalék-lerakódáshoz vezet. Az alvízi oldalon a turbinákon, illetve a duzzasztómüvön átáramló hordalékszegény víz medermélyülést