Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
5. szám - Tanulmányok, cikkek: - Matkovics Lívia: A bigárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjére
36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 5. SZ. Tározó Speicher Nyomäskiegyeiilito Völgyzáróját Wasserschloß Tolózár SchieberIcammer NvomáskiegyeiUito Wasserschloß 1 Földgát Tározó Erddamm Speicher za Tmlmbi Szívűt» Yt< eV Druckstollen Schieber- Nyomót.™ Pump e ) kammer NyomoaUgnt Tolózár 5. ábra: A szivattyús energiatározók elrendezése [32] 2. A vízerő-hasznosítás történeti áttekintése A vízerő-hasznosítás a vízgazdálkodás egy ága, mely az ókortól van jelen. Legelőször a vízi utakat hasznosította az emberiség, majd a vízfolyások és tavak vizét öntözésre és vízerő hasznosításra fogta. A középkorban és az újkorban megnövekedett a tógazdálkodás, az ármentesítés, a folyószabályozás és a belvízelvezetés iránti igény. A legújabb korban pedig kialakult a korszerű közműves vízellátás és szennyvíztisztítás tudománya. 1101 2.1. Vízimalmok fejlődése A vízerőmüvek legősibb formái a vízikerekek voltak, melyeket Kínában bambuszból készítettek és vízemelésre valamint gabonaőrlésre használtak. [8] Hasonlóan vízikereket használtak Egyiptomban és Mezopotámiában a mezőgazdasági területek öntözésére és az ivóvíz ellátásra. A bizánci Philon i.e. 203 körüli írásában már említést tesz a vízikerékről. 1205 körül az arab Al-Gazari a Tigris felső folyásán működő vízemelő müvekről ír. [9] A vízimalmok i.e. I. században terjedtek el Görögországból, de Vitruvius, Pollio, Caesar és Augustus idején már az egész Római Birodalom területén használták. Valószínű, hogy a honfoglaló magyarok letelepedéskor már vízimalmokat találhattak a Kárpát-medencében. A középkorban, az I. évezred végére, az egykori Római Birodalom területén a legelterjedtebb malom a vízimalom lett. Gellért püspök 1003 körüli magyarországi útjának leírásában már említést tesz az országban működő vízimalmokról. [10] A germán népeknél már a V-VI. századtól megjelennek a malomjogi rendelkezések, melyekben megemlítik a vízimalmokat is. Magyarországon a X-XI. századtól szerepelnek a malmok az oklevelekben és adománylevelekben. III. István 1162-es oklevelében Farkas nevű várszolgájának birtokok és rétek mellett négy malmot adományozott. [10] A vízimalmok részben egytengelyű ,Jcanalasmalmok" lehettek, részben alulcsapott vagy mesterséges csatornára épített felülcsapott malmok, később hajómalmok. Az alulcsapott vízkerék egy függőleges helyzetű kerék, melynek kerületén lapátok találhatóak, a lapátokra áramló víz forgatja a vízfolyásba lógatott kereket (6. ábra). A felülcsapott vízkereket a felülről ráömlő víz forgatja meg (6 ábra). Energetikai szempontból ez a kialakítás előnyösebb az előzőnél, de a kiépítés költségesebb, mivel üzemvíz-csatornát, gátat valamint víztározót kell építeni. A hajómalmot 536-ban Belisarius találta fel, de előnyeit csak a XVIII. századtól kezdve tudták kihasználni. [10] 6. ábra: Alul- (balra) és felülcsapott (jobbra) vízkerék 15.21 A vízimalmok energiáját gabonaőrlés mellett felhasz- nyákban a talajvíz szivattyúzására is. A gőzgépek megjenálták a kovácsműhelyekben kalapálásra és fujtatásra, a lenésével a vízimalmok szerepe jelentősen lecsökkent, fürészmalmokban a faanyag darabolására, később a báfoitós: EWS
