Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Dr. Mosonyi Emil emlékezete - Újraközlések: - Mosonyi Emil: Vásárhelyi Pál, Széchenyi István vízgazdálkodási terveinek megvalósítója

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 5. SZ. "A Tisza megrettent, hallván, hogy megzabolázni Féktelen áradatát öt jelöli ki a nép; Ót, ki csatornát tört az erösb Duna s szirtjein által, S csüggő szirtfalakon vert diadalmi utat. Hasztalanul remegett! mielőtt Vásárhelyi művét Elkezdhette vizén, sírba ragadta a jold. De föld, víz feledék, hogy hü nő s árva családnak S a haza könnyeiben fennmarad a jeles." Idézzük még nagy költőnk, Vörösmarty Mihály versét: "Vásárhelyi Pál sírkövére" Hallom-e még zúgás aidat, Tisza féktelen árja? Látom-e zöld koszorús róna, virányaidat? Eljön-e a délibáb tündérpalotáival, álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Oh siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót. Aki Vásárhelyi Pálnak az életével és tevékenységével valóban meg akar ismerkedni, annak nem elegendő csupán "a legnagyobb magyar vízimérnök" életrajzi adatait és munkáit tanulmányoznia, hanem alaposan el kell mélyednie a Tisza-szabályozás előzményeinek és történetének vizsgálatában is. A Tisza-szabályozás t.i. hazánk történetének egyik legnagyobb, nemzedékek hosszú sorozatának életére kiható műszaki alkotása, amely elválaszthatatlanul összeforrt Vásárhelyi Pál nevével is. Vásárhelyi Pál 1795. március hó 25-én Szepesolasziban született. 1804-ben szüleivel Miskolcra költözött; itt végezte algimnáziumi tanulmányait, majd Eperjesen filozófiát tanult. Ezután - amint Gonda Béla írja "Vásárhelyi Pál élete és müvei" címen 1896-ban megjelent átfogó tanulmány-történeti munkájában - Vásárhelyi "az akkoriban nem éppen kecsegtető mérnöki pályára szánta magát, s 1814-ben Borsod vármegye mérnöke, Losonczy József mellett vállalt gyakornoki állást". Az akkoriban két esztendőre terjedő, ún. mérnöki tanfolyamot kitűnő eredménnyel végezte el, s 1816 végén, azaz 21 éves korában mérnöki oklevelet kapott. Két évet a Zemplén és Veszprém vármegyei úrbéri földek és erdők felmérési munkálataival töltött, majd 1819 tavaszán a Tisza, a Körös és a Berettyó vízrajzi felvételeihez nevezték ki napidíjas mérnöknek. Ebben az időben házasodik; 1821. március 25-én, éppen 26. születése napján, nőül veszi Szentmiklósy Sebők Máriát, az akkori Jász-Kun-Szolnok megyei főorvos leányát. Házassága boldog, családi élete derűs, napfényes volt. A hozzá nem értök közönye és a gáncsoskodók rosszakarata ellen folytatott állandó és szívós küzdelemben a családi tűzhelynél talált pihenést és megnyugvást. Vásárhelyi Pál 1826-ban elszakad a Körös vidékétől, mert áthelyezik ahhoz az átfogó geodéziai és vízrajzi munkálathoz, amely "dunai mappáció" néven néhány évvel korábban indult meg. Ennél a bonyolult és sok tekintetben úttörő jellegű munkánál csakhamar számos elismerést kap feletteseitől. A következő évben már irodalmi munkásságával is magára vonja a figyelmet: két érdekes tanulmánya jelenik meg a háromszögelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A feladatok szaporodásával és a felmerülő műszaki problémák súlyosbodásával a dunai felméréshez új vezető-mérnökre volt szükség, s a választás Vásárhelyi Pálra esett. Az Országos Építési Főigazgatóság előterjesztésére 1829. április 14-én a Helytartó tanács a dunai felmérések vezetésére és egyidejűleg az al-dunai hajózási mérnöki állás ideiglenes ellátására a 34 éves Vásárhelyi Pált nevezi ki. Az országos építési főigazgató a nagyobbára Vásárhelyi Pál irányításával készült dunai térképről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik. Véleménye szerint "a fölvételek pontossága, a kidolgozás helyessége, a földolgozott adatok teljessége, megbízhatósága és világossága és az egésznek nagy terjedelme tekintetében bátran nevezhető a világ első folyami térképének." Amikor Széchenyi Istvánt 1833-ban az al-dunai szabályozási munkálatok királyi biztosának nevezik ki, magához veszi Vásárhelyi Pált, kipróbált és tehetséges egész személyzetével együtt. Vásárhelyi elkészíti a Vaskapu és a csatlakozó zuhatagos szakasz szabályozási terveit, de a munkálatokat végrehajtó katonai parancsnokság féltékenységből állandóan jelentéseket tesz. Végül is Széchenyi teremt rendet a huzavonában. Ezzel azonban az akadályok még nem hárultak el teljesen. A mérések végrehajtását a Duna jobb oldalán az új-orsovai török pasa is akadályozta, mert lövetni akarta a meder jobb felén horgonyvetésre készülő munkahajókat. A rendelkezésre álló hely nem engedi meg, hogy a Vaskapu-szabályozás tervét és végrehajtását ismertessem, bár azok a műszaki tudományok története szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek. Csupán megemlítem, hogy az 1834. év végéig Vásárhelyi és munkatársai elkészítették az Izlás és Tachtália zuhatagoknál létesítendő csatorna és a Vaskapu általános szabályozási tervét, továbbá a hajózáshoz feltétlenül szükséges Kazánszorosi vontatóút terveit is. A hazánkban teljesen újszerű sziklamunkák tanulmányozására, továbbá a megfelelő gépek beszerzésére és a szükséges sekély-járatú hajók vizsgálatára Széchenyi István Vásárhelyi Pál kíséretében tanulmányútra megy Angliába. Az öthónapos tanulmányút végén Rotterdamon átutazva Vásárhelyinek alkalma volt az akkoriban már igen fejlett holland zsilip- és csatorna-építkezések tapasztalatait megismerni. Hazatérte után nagyobb ütemben folytatja az építési munkálatokat, Hieronymi, Hevessy, Weszter és Forberger mérnökökkel és számos más munkatársával. E nagyszabású és az egész világon elismert Vaskapu-szabályozási munkák irányítása közben azonban súlyos anyagi gondokkal küzd, s még Széchenyi többszöri közbenjárása sem tudja az udvari kancelláriát álláspontjának megmásítására bírni; Vásárhelyi kérelmét visszautasítják. Közben a kicsiny létszámú mérnöki csoporttal irányított igen felelősségteljes munka, a folytonosan felmerülő újabb akadályokkal, fizikailag elgyöngítették és lelkileg is erősen megviselték Vásárhelyit. Széchenyi aggodalommal figyelte e jelenségeket és ismét kísérletet tett Vásárhelyi jövőjének biztosítására, de ez a felterjesztése is sikertelen maradt. Önzetlen és odaadó munkája iránt az udvari Kancellária részéről sorozatosan megnyilvánult közömbösség sok keserűséget okozott Vásárhelyinek. A hivatalos téren tapasztalt mellőzések után némi kárpótlás volt részére az az elismerés, amiben a Nemzeti Tudós Társaság részesítette, 1835-ben megválasztva őt levelező tagjává. 1837-ben sok nehézség után befejezik a vaskapui szabályozást és a vízi utat átadják a forgalomnak. Vásárhelyit kinevezik az országos építési igazgatósághoz első